75 éve hunyt el Keresztes-Fischer Ferenc főispán, Magyarország belügyminisztere
75 ÉVE HUNYT EL KERESZTES-FISCHER FERENC FŐISPÁN, MAGYARORSZÁG BELÜGYMINISZTERE
Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc (1881. febr. 18. Pécs – 1948. márc. 3. Vöcklabruck, Ausztria), polgári családból származott, édesapja Fischer Ferenc (1852–1940) ügyvéd, majd a Pécsi Takarékpénztár Rt. ügyésze volt, édesanyja krasznai Krasznay Margit (1863–1945). Középiskolai éveit a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában töltötte. Jogi tanulmányait Pécsett és Budapesten végezte, ott is tett ügyvédi vizsgát. Pécsett nyitott ügyvédi irodát 1901-ben, majd édesapja utódjaként a Pécsi Takarékpénztár Rt. ügyésze lett. 1915-ben bevonult a 69. cs. és kir. gyalogezredhez. Mind főhadnagy számos kitüntetés tulajdonosaként szerelt le.
Az első világháború után Pécs 1918 és 1921 közötti szerb megszállása alatt a nemzeti ellenállás egyik vezetője. A trianoni békeszerződés aláírását követően, 1920. július 22-én memorandumot fogalmazott, amelyben a pécsi polgárok a szerb megszállás azonnali megszüntetését kérték a Szövetséges és Társult Hatalmak Katonai Bizottságától. Ezért a tettéért a szerb határrendőrség társaival együtt (Visy László nyugalmazott főispán, Fischer Béla másodfőjegyző, Hamerli József gépgyáros és vasnagykereskedő) letartóztatta és Valjevóba (Szerbia) internálta.
Részlet Nendtvich Andor polgármester 1921. december 16-án kelt jelentéséből
A szerb megszállás alóli felszabadulás után az addigi politikai tevékenysége jutalmául a megye és város egyesített főispáni hivatalának élére került. Horthy Miklós kormányzó Kiszely Gyula felmentésével egyidejűleg, 1921. október 10-én Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispánjává nevezte ki.
A főispáni beiktatását eredetileg október 26-ra tervezték, de a királypuccs miatt elmaradtak a közgyűlések. Így később, a megye és a város a szerb megszállás megszűnte után tartott első közgyűlésén, november 7-én iktatták be hivatalába.
1921. október 27-én, mint főispánt a kormány – Kiszely Gyula helyett – Baranya-Somogy-Tolna megyék (a pécsi katonai körlet) kormánybiztosává nevezte ki. A kormánybiztosság intézménye ideiglenesnek bizonyult, december 17-én mentették fel. Az iktatókönyv tanúsága szerint a kormánybiztosi hivatalt október 28-tól december 31-ig látta el.
Sikeres főispáni munkájának nem maradt el a jutalma. A kormányzó 1925. december 30-i magas elhatározásával Somogy vármegye főispánjává is kinevezte. Somogy vármegye főispánjának 1926. febr. 18-án iktatták be.
Tíz éves főispáni működése alatt olyan széles látókörről és óriási munkabírásról tett tanúbizonyságot, hogy a legelső pécsi polgár volt, aki eljutott a miniszterségig. Ennek az előmenetelnek szükséges feltételeként 1929. június 13-án felvette a „Keresztes” előnevet, nem sokkal később pedig, 1929. június 16-án, a kormányzó vitézzé avatta.
1931. augusztus 24-én nevezte ki a kormányzó belügyminiszterré, ezzel a főispáni megbízatása megszűnt. Belügyminiszterré való kinevezése után 1931-ben Baranya vármegye közgyűlése az arcképét a közgyűlési terem részére megfesttette. Belügyminiszteri felmentése után pedig a megye közgyűlése 1936-ban a vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagjává választotta.
1935. márc. 4-ig ült a miniszteri bársonyszékben.
1936. január 4. és 1938. május 16. között a Pénzintézeti Központ élén állt. Az Imrédy-, Teleki-, Bárdossy- és Kállay-kormány idején, 1938. május 14. és 1944. március 19. között ismét a belügyminiszteri posztot töltötte be.
Teleki Pál halálakor, 1941. április 3-án tényleges miniszterelnök. Bárdossy László miniszterelnök lemondatása után, 1942. március 7-9-ig a miniszterelnöki és külügyminiszteri teendők ideiglenes ellátásával bízták meg. Belügyminiszterként a baloldali- és jobboldali mozgalmak ellen egyaránt fellépett, számos szociálpolitikai intézkedés (pl. a szociális titkári intézmény felállítása) fűződött a nevéhez.
1932-ben a rétsági kerület választotta meg országgyűlési képviselővé. Az 1935-ös választásokon nem indult. 1936-ban a kormányzó az országgyűlés felsőházának tagjává nevezte ki. Az 1939. évi országgyűlési választásokon a kaposvári egyéni választókerületen kívül a Magyar Élet Pártjának nógrádi és Somogy megyei listáján is mandátumot szerzett, ám a kaposvárit tartotta meg.
A fotó ugyan a boldog békeidőket idézi, de erre a balatoni evezős kirándulásra már Wilhelm Frick német birodalmi belügyminiszter magyarországi látogatása kapcsán került sor 1939 nyarán
Több egyesület vezetőségi tagja: a Magyar Külügyi Társaság Elnöki Tanácsának tagja, a Magyar Családvédelmi Szövetség tiszteletbeli elnöke, a Magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem Barátainak Egyesülete elnöke stb…
1944. március 19-én, Magyarország német megszállásakor az ország tényleges miniszterelnökeként a Gestapo – németellenes nézetei miatt – letartóztatta és Németországba, a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolta. 1945. április 30-án az amerikaiak a flossenbürgi táborban szabadították föl, ahonnan súlyos betegen távozott. Kiszabadulása után röviddel, tüdőrákban, hazájától távol hunyt el.
Hamvait 1998-ban szállították haza, és október 9-én Pécsett temették újra a Központi temetőben. Egy évvel később, a megyeházán leplezték le Péterfi László alkotta mellszobrát.
Kitüntetései: 2. osztályú ezüst vitézségi érem; II. oszt. magyar érdemkereszt (Magyar érdemrend középkeresztje) a csillaggal (1926); I. oszt. magyar érdemkereszt (Magyar érdemrend nagykeresztje) (1932); teljes elismerés koronás érdemérem (magyar koronás nagy aranyérem) (1935); magyar királyi titkos tanácsos (1936), olasz Korona-rend nagykeresztje, osztrák Érdemrend I. oszt nagykeresztje, finn Fehérrózsa-rend nagykeresztje.
A Pécsi Családfák című kötetben így emlékeznek meg róla 1933-ban:
[Keresztes-Fischer Ferenc] „… az utolsó évtizedek legszenzációsabb politikai karrierjét futotta be. A kis pécsi ügyvédből takarékpénztári ügyész, majd egy hatalmas ugrással két megye és Pécs város főispánja lett, aki a vidéki szürkeségből máról-holnapra az országos politika élvonalába került.
Vitéz Keresztes Fischer Ferenc, az egykori pécsi kis ügyvéd, a miniszteri székben is megőrizte a mai időkben szinte furcsa puritánságát, mint kegyelmes úr is megmaradt egyszerű és hozzáférhetetlen — köztisztviselőnek. Mikor a parlamentben az ellenzék pergőtüz alá vette, ő halk mosollyal, nyugodt, szenvtelen hangon válaszolt:
. . . kivizsgálom . . .
Személyét érő támadások leperegnek róla, szinte közönyösen veszi.
Ellenfelei azzal vádolják, hogy „reakciós". Ő ezzel sem törődik. Nyugodtan és eltántorithatatlanul halad a maga utján, kimondott szavát minden akadályon át megtartja, akaratától semmi el nem tériti és talán ebben van a reakcióssága.
Egy bizonyos és ezt legnagyobb politikai ellenfeleinek is el kell ismerniök. Minisztersége alatt vaskézzel kezdte meg a panamák tisztogatását. Sokak szemében ez a legnagyobb büne.
Mi talán ezért az egy ténykedéséért vagyunk arra büszkék, — hogy innen, a mecsekalji városból indult el…”
Nagy Imre Gábor
főlevéltáros
Szakirodalom
Bölöny József: Magyarország kormányai 1848-1992. Budapest, 1992. 89–93., 326–327.
Kalotai László (szerk.): Pécs-baranyai ismertető 1934. Pécs, 1934. 392.
Kepes Tibor – Zsadányi Oszkár: Pécsi családfák. Pécs, 1933. 8–9.
Nagy Imre Gábor: Keresztes-Fischer Ferenc. Szócikk. In: Baranyai Történelmi Közlemények 2. Pécs, 2007. 126–129.
Országgyűlési almanach az 1939–44. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. Bp., 1940. 218–220.
Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék. Bp., 1938. Személyi adattár 44.; Bp., 1978. 249.
Szűts Emil: Az elmerült sziget. Pécs, 1991. 78–79, 150.
Visy Zoltán: Négy pécsi polgár az SHS királyság fogságában. In: Tanulmányok Pécs történetéből 5–6. Szerk. Font Márta–Vonyó József. Pécs, 1999. 329–343.
Zsadányi Oszkár – Klamár Gyula (szerk.): Pécsi fejek. Pécs, 1928. 23.
http://lexikon.katolikus.hu/K/Keresztes-Fischer.html
https://www.baranyaidigitar.hu/neves-szemely/2500
Források
BaVL Bvm. kgy. jkv. 100, 190/1931, 2/1932., 140/1936. (dec. 21.)
MTCN 1927-1944.
BaVL Bvm. alisp. ált. ir. 4644/193, 5527/1941.
BaVL Pécs kgy. jkv. 1/1921. (nov. 7.); Bvm. kgy. jkv. 383-389/1921.(nov. 7.) Baranya-Somogy-Tolna vármegyék kormánybiztosának ikt. 1921.
BaVL Bvm. alisp. ált. ir. 4644/1935.
BaVL Pécs „A” üo. ir. A-15 620-1929.
BaVL 2. jkvi./1921. Kgy. szám.
Sajtó
Belügyi Közlöny, 1921. okt. 23., 1926. jan. 17. 61.
Új Dunántúli Napló, 1998. szept. 29. 5., 1999. október 9. 1.
Tolnai Világlapja, 1939. jún. 21. 9.
Uj-Somogy, 1931. aug. 26. 1.
Fotó
wikipédia. https://hu.wikipedia.org/wiki/Keresztes-Fischer_Ferenc
https://napitortenelmiforras.blog.hu/2015/09/09/versenges_egy_ex-belugyminiszter_tamogatasaert#more7769556
Sorozatszerkesztő: Vértesi Lázár levéltáros
Új hozzászólás