Levelek a múltból_2020

     
           
Feiszt Györg​y:
Görgei Artúr hányattatott sorsú leánya
Az 1916-ban elhunyt Görgei Artúr minden vagyonát sógornőjére hagyta, így leánya, Berta nagyon szomorú helyzetbe, nehéz anyagi körülmények közé került. Ennek részleteiről egy, az MNL Vas Megyei Levéltárában a közelmúltban fellelt dokumentum tájékoztat.
(Részletek...)

Kovács Eszter Katalin:
A magyar lótenyésztés kezdetének emlékei a levéltárban
Széchenyi Istvánnak nemcsak a reformkori politikai működése volt kiemelkedő, hanem társadalmi munkája is. Elsőként vállalt közösségi tevékenysége a magyar lótenyésztés felkarolására irányult.
(Részletek...)

Melega Miklós:
„Dühöng a spanyoljárvány Szombathelyen”
Egy addig ismeretlen fertőző betegség ütötte fel a fejét 1918-ban a Földön, elsőként valószínűleg Amerikában, amely pár hónap leforgása alatt világjárvánnyá szélesedett.
(Részletek...)

Kóta Péter:
Ékszerek és falvak
Zala megye Vassal határos nyugati csücskében fekszik Felsőszenterzsébet község. A megye egyik legkisebb települése, története az alsólendvai Bánffy és a felsőlendvai Széchy családéval fonódik össze. A Wikipédia részletes adatokkal szolgál az érdeklődőknek a falu régmúltjáról. Egy kiragadott példa: "Széchy Tamás, a földesúr azonban 1609-ben arra kényszerül, hogy Bánffy Kristóftól kölcsönt kérjen, Szent Ersbethet ezért zálogba adta." A Wikipédia információi feltűnően részletesek, pontosak.
(Részletek...)
Kovács Eszter Katalin:
„Az elesett vagy elhalt hősök emlékének megbecsülése” az 1920-as években
A Nagy Háború következményei mind emberéletben, mind területi veszteségek tekintetében nagy csapást jelentettek hazánk számára. Az Osztrák–Magyar Monarchia 1.524.062 katonája esett el az ütközetek során, ebből 660.000 a Magyar Királyság bakája volt. A trianoni Magyarország területére 280.000 hősi halott jutott.
(Részletek...)
Melega Miklós:
1920. június 4.
A trianoni békediktátum aláírásának, a történelmi Magyarország széthullásának időpontja gyásznapként vonult be a magyar történelembe. A korábbi államterület kétharmadának, a lakosság több mint felének elvesztése, magyarok millióinak idegen uralom alá kényszerítése mérhetetlenül igazságtalan és aránytalan büntetés volt az 1. világháborúban vesztes oldalon harcoló országunkkal szemben.
(Részletek...)
Kóta Péter:
A Beyczy-malmok állapotfelmérése 1667-ből
A régi Szombathely déli határvidékén terül el Szőkefölde, amely az Árpád-kor óta híres malmairól. Az egyiket Szőke molna néven a vasvári vár udvarnokai birtokolták már 1276 előtt. Azt is tudjuk, hogy finomlisztet őröltek benne.
(Részletek...)
Bajzik Zsolt:
Az 50. sz. Hunyadi cserkészek első nagy tábora, 1921. augusztus 4-16.
Néhány érdekes fénykép került elő 2018 őszén Hertelendy Miklós nyugalmazott százados hagyatékából a szombathelyi ún. vasárnapi zsibin, amelyek 1. világháborús harctereket és cserkészeket ábrázoltak. Ez utóbbi felvételek vizsgálata során gyorsan kiderült, hogy azokat a szombathelyi 50. sz. Hunyadi cserkészcsapat nyári táborozása során örökítették meg.
(Részletek...)
Pál Ferenc:
Egy 19. századi közúti baleset és ami mögötte van…
A szájhagyomány megőrizte annak emlékét, hogy a zanatiak évszázadokon keresztül a csekély földművelésből szerzett jövedelmüket szekerezéssel, fuvarozással egészítették ki. Természetesen a fuvarozás, mint manapság, akkor sem volt minden veszély nélkül való. A zanatiak is számtalan alkalommal sodródtak saját vagy mások hibájából bajba.
(Részletek...)
Kovács Eszter Katalin:
A „fekete asszony” testvére Oladon
Az emberiség történetében időről-időre felütik fejüket újonnan megjelenő fertőző betegségek, pusztító járványok. Ezek egyike, a kolera, egy „hasmenéssel, hányással járó, gyakran halálos végű járványos fertőző betegség.”
(Részletek...)
Söptei Imre:
Lóránt Gyula labdarúgó esete a kőszegi bürokráciával
Lóránt Gyula a magyar labdarúgó válogatott, az Aranycsapat legendás középhátvédje 1923-ban Kőszegen született Lipovics Gyula néven.
(Részletek...)
Söptei Imre:
Antantmisszió kőszegi vendégségben (1922)
A trianoni döntés után a Magyar–Osztrák Határmegállapító Bizottság 1921. július 28-án alakult meg Grazban. A győztes hatalmak (Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Japán) mellett Ausztria és Magyarország képviselői vettek részt benne. 1921 nyarán kijelölték az új határvonalat, amely lényegében megfelelt a békeszerződésben megállapítottaknak. Az 1921 őszén kibontakozó nyugat-magyarországi felkelés következtében – amelyben kőszegiek is részt vettek – az antant képviselőinek közvetítésével új tárgyalásokat kezdeményezett a két szomszédos fél.
(Részletek...)