Levelek a múltból

Beküldés dátuma:

2020.03.30.


[1]		[2]	[3]	[4]
[5]	[6]	[7]	[8]	[9]


		Feiszt György: Görgei Artúr hányattatott sorsú leánya Az 1916-ban elhunyt Görgei Artúr minden vagyonát sógornőjére hagyta, így leánya, Berta nagyon szomorú helyzetbe, nehéz anyagi körülmények közé került. Ennek részleteiről egy, az MNL Vas Megyei Levéltárában a közelmúltban fellelt dokumentum tájékoztat. (Részletek...) [10]

		Kovács Eszter Katalin: A magyar lótenyésztés kezdetének emlékei a levéltárban Széchenyi Istvánnak nemcsak a reformkori politikai működése volt kiemelkedő, hanem társadalmi munkája is. Elsőként vállalt közösségi tevékenysége a magyar lótenyésztés felkarolására irányult. (Részletek...) [11]

		Melega Miklós: „Dühöng a spanyoljárvány Szombathelyen” Egy addig ismeretlen fertőző betegség ütötte fel a fejét 1918-ban a Földön, elsőként valószínűleg Amerikában, amely pár hónap leforgása alatt világjárvánnyá szélesedett. (Részletek...) [12]

		Kóta Péter: Ékszerek és falvak Zala megye Vassal határos nyugati csücskében fekszik Felsőszenterzsébet község. A megye egyik legkisebb települése, története az alsólendvai Bánffy és a felsőlendvai Széchy családéval fonódik össze. A Wikipédia részletes adatokkal szolgál az érdeklődőknek a falu régmúltjáról. Egy kiragadott példa: "Széchy Tamás, a földesúr azonban 1609-ben arra kényszerül, hogy Bánffy Kristóftól kölcsönt kérjen, Szent Ersbethet ezért zálogba adta." A Wikipédia információi feltűnően részletesek, pontosak. (Részletek...) [13]

		Kovács Eszter Katalin: „Az elesett vagy elhalt hősök emlékének megbecsülése” az 1920-as években A Nagy Háború következményei mind emberéletben, mind területi veszteségek tekintetében nagy csapást jelentettek hazánk számára. Az Osztrák–Magyar Monarchia 1.524.062 katonája esett el az ütközetek során, ebből 660.000 a Magyar Királyság bakája volt. A trianoni Magyarország területére 280.000 hősi halott jutott. (Részletek...) [14]

		Melega Miklós: 1920. június 4. A trianoni békediktátum aláírásának, a történelmi Magyarország széthullásának időpontja gyásznapként vonult be a magyar történelembe. A korábbi államterület kétharmadának, a lakosság több mint felének elvesztése, magyarok millióinak idegen uralom alá kényszerítése mérhetetlenül igazságtalan és aránytalan büntetés volt az 1. világháborúban vesztes oldalon harcoló országunkkal szemben. (Részletek...) [15]

		Kóta Péter: A Beyczy-malmok állapotfelmérése 1667-ből A régi Szombathely déli határvidékén terül el Szőkefölde, amely az Árpád-kor óta híres malmairól. Az egyiket Szőke molna néven a vasvári vár udvarnokai birtokolták már 1276 előtt. Azt is tudjuk, hogy finomlisztet őröltek benne. (Részletek...) [16]

		Bajzik Zsolt: Az 50. sz. Hunyadi cserkészek első nagy tábora, 1921. augusztus 4-16. Néhány érdekes fénykép került elő 2018 őszén Hertelendy Miklós nyugalmazott százados hagyatékából a szombathelyi ún. vasárnapi zsibin, amelyek 1. világháborús harctereket és cserkészeket ábrázoltak. Ez utóbbi felvételek vizsgálata során gyorsan kiderült, hogy azokat a szombathelyi 50. sz. Hunyadi cserkészcsapat nyári táborozása során örökítették meg. (Részletek...) [17]

		Pál Ferenc: Egy 19. századi közúti baleset és ami mögötte van… A szájhagyomány megőrizte annak emlékét, hogy a zanatiak évszázadokon keresztül a csekély földművelésből szerzett jövedelmüket szekerezéssel, fuvarozással egészítették ki. Természetesen a fuvarozás, mint manapság, akkor sem volt minden veszély nélkül való. A zanatiak is számtalan alkalommal sodródtak saját vagy mások hibájából bajba. (Részletek...) [18]

		Kovács Eszter Katalin: A „fekete asszony” testvére Oladon Az emberiség történetében időről-időre felütik fejüket újonnan megjelenő fertőző betegségek, pusztító járványok. Ezek egyike, a kolera, egy „hasmenéssel, hányással járó, gyakran halálos végű járványos fertőző betegség.” (Részletek...) [19]

		Söptei Imre: Lóránt Gyula labdarúgó esete a kőszegi bürokráciával Lóránt Gyula a magyar labdarúgó válogatott, az Aranycsapat legendás középhátvédje 1923-ban Kőszegen született Lipovics Gyula néven. (Részletek...) [20]

		Söptei Imre: Antantmisszió kőszegi vendégségben (1922) A trianoni döntés után a Magyar–Osztrák Határmegállapító Bizottság 1921. július 28-án alakult meg Grazban. A győztes hatalmak (Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Japán) mellett Ausztria és Magyarország képviselői vettek részt benne. 1921 nyarán kijelölték az új határvonalat, amely lényegében megfelelt a békeszerződésben megállapítottaknak. Az 1921 őszén kibontakozó nyugat-magyarországi felkelés következtében – amelyben kőszegiek is részt vettek – az antant képviselőinek közvetítésével új tárgyalásokat kezdeményezett a két szomszédos fél. (Részletek...) [21]