Történeti ingatlannyilvántartás iratai
Kataszteri felmérés iratai
Az 1849. októberi nyílt parancs (pátens) rendelkezett az ideiglenes kataszter felvételéről, ekkor készültek a kataszteri térképek és hozzájuk tartozó birtokívek. A birtokívek összessége adja egy-egy község telekkönyvét. Ez az első, minden ingatlanra kiterjedő nyilvántartás Magyarországon, amelyet 1856 és 1858 között készítettek.
A felmérés eredményeként elkészült kataszteri térképek, telekkönyvek és házjegyzékek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Kataszteri gyűjteményében találhatók. Ezek közül a kataszteri térképek és a házjegyzékek a Hungaricana portálon érhetők el digitálisan a Térképek és Építészeti tervek adatbázisban (https://maps.hungaricana.hu/hu/) a településre történő kereséssel.
Telekjegyzőkönyvek
Az 1853. április 18-i igazságügyminiszteri rendelet nyomán újra felvették az ingatlanok adatait és telekjegyzőkönyvekbe rögzítették azokat. Az ingatlanok felvétele a telekjegyzőkönyvekben tulajdonoshoz kötötten történt, vagyis csak személynév alapján (korabeli tulajdonos ismeretében) lehet azokban keresni. Általában elmondható, hogy az 1920-as évekig lehet a tulajdoni változásokat a telekjegyzőkönyvekben követni.
Az 1852. évi nyílt parancs a törvényszékek és a járásbíróságok mellé rendelte a telekkönyvi hatóságot is, ezért a telekjegyzőkönyvek és a hozzájuk tartozó térképek a bíróságok irataival együtt kerültek levéltárunkba. Részletesebb információkat az Elektronikus Levéltári Portálon (https://www.eleveltar.hu/kereses?selectedTab=structure) a területileg illetékes törvényszék vagy járásbíróság fondjánál MNL VEVL VII. A jogszolgáltatás területi szervei fondfőcsoportban találhat. A telekjegyzőkönyvi térképek pedig a MNL VEVL XV.11.a. Kéziratos térképek (1744-1941) fondban találhatók.
FONTOS! A Tapolcai járás településeinek telekjegyzőkönyvei megsemmisültek a járásbíróság épületét ért második világháborús pusztítás következtében.
Telekkönyvi betétek
Az 1886. évi XXIX. törvénycikk a telekkönyvi betétek szerkesztéséről a legátfogóbb ingatlannyilvántartási törvényünk, amely előírta a telekkönyvi betétek kialakítását a telekjegyzőkönyvek helyett. A telekkönyvi betéteket községenként vették fel 1-től sorszámozva az ingatlanokat. Minden ingatlant a közigazgatási beosztás szerinti községnél rögzítettek. A telekkönyvi betétek az ingatlan adatait rögzítették. A telekkönyvi betétek összessége egy-egy község telekkönyve. A telekjegyzőkönyvek adatai pedig átvezetésre kerültek a telekkönyvi betétekre. A munkálatok azonban oly annyira elhúzódtak, hogy voltak községek, amelyek még 1945-ben is a telekjegyzőkönyveket használták.
A telekkönyvi betéteket vármegyénkben a területileg illetékes földhivatalok felügyelete alatt vannak. Azok tartalmáról időkori tulajdoni lap kikérésével a Földhivatal tud információt adni.
Tulajdoni lapok
Az 1972. évi 31. sz. törvényerejű rendelet és a hozzákapcsolódó ágazati miniszteri rendelet 1973. január 1-től megszüntette a telekkönyvi betétek rendszerét és helyette bevezette a tulajdoni lapokat. Az átállási folyamat 1985/86-ban zárult le, ekkor szűnt meg a telekkönyvi rendszer. A tulajdoni lapok bevezetésével egyidejűleg a földhivatalok hatáskörébe került az ingatlannyilvántartás.
A tulajdoni lapok nem kerültek levéltárba, mivel azok a mai napig élő ingatlannyilvántartási dokumentumok, ezért a területileg illetékes földhivatalok tulajdonai.
Telekkönyvi alapiratok
A telekkönyvi alapiratok alapján vezették telekkönyvi nyilvántartást, vagyis minden telekkönyvi változás mögött (elvileg) alapirat van.
A fennmaradt telekkönyvi alapiratok a járásbíróságok mellett, 1853 és 1967 között működő telekkönyvi hatóságok irataiként kerültek levéltárunk gyűjteményébe. Részletesebb információkat az Elektronikus Levéltári Portálon (https://www.eleveltar.hu/kereses?selectedTab=structure) a területileg illetékes törvényszék vagy járásbíróság fondjánál az 1945 előtti időkörből az MNL VEVL VII. A jogszolgáltatás területi szervei, az 1945 után pedig MNL VEVL XXV. A jogszolgáltatás területi szervei fondfőcsoportban találhat.
fontos! A telekkönyvi alapiratok személyes adatokat tartalmaznak, ezért kutatási korlátozás érvényes esetükben. A kutatási korlátozásról lásd a Kutatási szabályzat vonatkozó részét a Kutatószolgálat menüpontban!
Földrészleti jegyzőkönyvek
A földrészleti jegyzőkönyv kataszteri irat, amely a község területén fekvő földrészletek (ingatlanok) adatait a helyrajzi számok sorrendjében rögzíti. A földrészletek nyilvántartására szolgáló könyvben a bel- és kültelkek helyrajzi számán túl a tulajdonosuk, méretük, felépítményeik szerepelnek. A kataszteri térképpel összevetve jól hasznosíthatók egy-egy ingatlan beazonosításához.
Levéltárunk gyűjteményében az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (MNL VEVL VI.103.b. Veszprém megye 1950 utáni területére vonatkozó műszaki munkarészek) és a községek földnyilvántartási irataiban (MNL VEVL V.501. Városok és községek földnyilvántartási iratai) találhatók. Az 1907-1910 közötti, az 1925/1926. évi és az 1930/1931. évi kataszteri felmérések irataiból a legtöbb község esetében az 1925/1926. évi felmérés iratai között található földrészleti jegyzőkönyv. Részletesebb információkat az Elektronikus Levéltári Portálon (https://www.eleveltar.hu/kereses?selectedTab=structure) találnak.
FONTOS! Egy-egy ingatlan helyrajzi száma az ingatlannyilvántartás elmúlt 150 évében többször változott, ezért a jelenlegi helyrajzi számok nem azonosak az ingatlan korábbi helyrajzi számaival. A helyrajzi számok időbeli változásáról az illetékes Földhivataltól kikért időkori tulajdoni lap tájékoztat.
