A hónap dokumentuma 2024. június

Fonyódról üdvözlettel! – Deák Imre, volt somogyhárságyi irodatiszt levele Kereki Zoltán főjegyző részére

Fonyód, 1944. június 23.

 

A bemutatásra kerülő iratra a Somogyhárságy mellett 1944. június 30-án lezuhant amerikai négymotoros bombázó történetét kutatva bukkantam a Somogyhárságyi Körjegyzőség iratai között. Levél és egyben kérelem, amelyet Deák Imre, a Somogyhárságyi Körjegyzőség Fonyódra áthelyezett irodatisztje, a Magyar Megújulás Pártja fonyódi fiókszervezetének szervezője írt egykori felettesének, Kereki Zoltán főjegyzőnek 1944. június 23-án.

1944. március 19-én a német csapatok a Margarethe hadművelet[1] keretében szédületes gyorsasággal szállták meg Magyarországot. A Kállay-kormány kétkulacsos politikája megbukott. A hivatalba lépő Sztójay-kormány – tagjai között radikális szélsőjobboldali szereplőkkel – hamar munkához látott, hogy a német igényeket teljesíteni tudja. A németbarát politikával azonosulni nem tudó tisztviselők az egyszerű irodatisztektől a főispánokig veszélyben érezhették magukat. A levélben név szerint nem megnevezett fonyódi főjegyző, May József is másfél évtizedes eredményes fonyódi tevékenységét volt kénytelen feladni.

Ify Lajos fonyódi plébános esetében nem ismert, hogy a levélben szereplő állítások helytállóak-e? Végzett, avagy sem háborúellenes uszítást, próbálta-e a leventéket befolyásolni? Az mindenesetre bizonyos, hogy utóbb a háború ellen fellépő, menekülteket, köztük zsidókat befogadó, bújtató papok, szerzetesek esetében az egyházi lét nem nyújtott védelmet.

Deák Imre levelében említi az alább hivatkozott siófoki nagygyűlést, valamint írja, hogy zsidó ingatlant kap lakás és pártiroda részére.

A Somogy vármegyét, valamint a IV. pécsi és a III. szombathelyi csendőrkerületet érintő értekezlet 1944. június 22-én Siófokon zajlott, ahol azonban Deák Imre értesüléseivel ellentétben nem a következő kormány feladatát és személyi apparátusát vitatták meg. Az értekezleten részt vettek a csendőrkerületek parancsnokai, a nyomozó alosztályok vezetői, a koordinálásért felelős székesfehérvári csendőrkerület parancsnoka, vitéz Heszlényi József altábornagy, a pécsi IV. hadtest parancsnoka, valamint Dieter Wisliceny SS-százados, Eichmann magyarországi jobbkeze. A közigazgatás részéről az érintett vármegyék alispánjai és a főszolgabírók teljes számban. Alapos eligazítást kaptak a résztvevők a közelgő feladat lebonyolításáról. Az értekezletet követően megtörtént a gettók felszámolása és a zsidó lakosság óraműpontosságú deportálása, amit még a vasúti csomópontokat ért bombázások sem tudtak hátráltatni. 1944. június 30-án Dombóvár és Kaposvár pályaudvarát is bombatámadás érte, a síneket pár nap alatt helyreállították.

A levélben szó esik a somogyi németek sorozásáról is. Az 1944. április 14-én kelt egyezmény már elrendelte a 17 éven felüli német nemzetiségű férfiak kötelező sorozását. Sokan próbáltak meg kibújni ez alól és a Magyar Királyi Honvédség kötelékébe lépni, de a helyzet egyre feszültebb lett. A sorozási kísérletek nem egy esetben verekedésé fajultak, a hadkötelesek szökdöstek.

Deák Imre levele rávilágít arra, hogy a látszólagos béke szigetén élő társadalom egy része a hatalommal szimpatizálva nem tudott, nem is akart tudomást venni az országban uralkodó állapotokról. Szinte idilli képet fest Deák kijelentésével, hogy kellemes társaságban, vadászati kalandokról, a Balatonról beszélgetnek. Vonattal el lehet utazni könnyedén Kaposvár érintésével Fonyódra, ahol nyaraló bérlése, csónakázás, horgászat (halászást ír) is megoldható családostul.

 

Írógéppel írt beadvány keltezéssel, saját kezű aláírással, hátoldalán iktatóbélyegzés és kezelői feljegyzés található. Eredeti irat digitális másolata.

 

Az irat jelzete:

HU-MNL-SVL-V.290. Somogyhárságyi Körjegyzőség iratai, 2065/1944.

 

 

 

 

Szabó Tamás Antal

 



[1] A Margarethe hadművelet Magyarország 1944. március 18–19-i német megszállása. Előzménye a Kállay-kormány angolbarát politikai tapogatódzása, és egy lehetséges magyar kiugrási kísérlet volt. A hadművelet végső kidolgozására Adolf Hitler február 28-án adta ki a parancsot. Az 1944 március első napjaiban a keleti fronton elért szovjet sikerek hatására a német hadvezetés a lehető leggyorsabb megelőző beavatkozás mellett döntött Magyarországon. A megszálló német alakulatok szinte akadálytalanul érték el a kijelölt céljaikat, elszórt esetektől eltekintve fegyveres ellenállást a Magyar Királyi Honvédség nem tanúsított.