A hét dokumentuma
2013.09.18.
Száz évvel ezelőtt, 1909. november 25-én a budapesti Kerepesi úti temetőben felépített mauzóleumban az evangélikus egyház szertartása szerint temették el Kossuth Lajos hamvait.
2013.09.17.
A szélrózsák és északjelek a régi térképek tartozékai, lehetővé teszik a térképek tájolását, díszítőelemként szolgálnak és az alkalmazott szimbólumoknak köszönhetően sokat elárulnak a térképkészítőről is. E heti cikkünk e jeleket mutatja be.
2013.09.10.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1948. június 15-én, kilencvennyolc évi fennállás után szűnt meg. Egy időlegesen lezárt polgári korszak tanújaként, feladatát betöltve kényszerült helyét átadni az új hatalom szerveződő intézményeinek.
2013.09.10.
Erzsébet királyné (Sissi) legendájának kialakulásához saját és fiának halála is hozzájárult. A magyar királyné 115 éve, 1898. szeptember 10-én vált merénylet áldozatává. Az esemény egyaránt megdöbbentette a kortársakat és a ma emberét.
GÁRDONYI-EMLÉKÉV
2013.09.03.
Szeptemberben több tízezernyi általános iskolás kezdi meg a tanévet. Az alapfokú oktatás a 18. század derekától vált kötelezővé Magyarországon, már akkortól rendeletben szabályozták, mit és hogyan kell tanulniuk a nebulóknak.
MOL-TÖRTÉNET
2013.08.27.
1945 nyarának végén lerobbantották a MOL épületének Budapest ostromakor súlyosan megrongálódott tornyát, amely egy víztartályt és a fűtésrendszer kéményét rejtette magában.
2013.08.22.
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára számos jeles építész hagyatékát, gyűjteményét őrzi, köztük a főépületünket tervező Pecz Samu (1854–1922) hagyatékát is.
2013.08.22.
1945. január 25-én reggel 6 óra tájban Szabó Károly, az Országos Levéltár gépésze és Juhász Sándor hadnagy, az épület védelmére kirendelt rendőrosztag parancsnoka vöröses fényre lett figyelmes.
GÁRDONYI-EMLÉKÉV
2013.08.05.
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza) író, költő, drámaíró, újságíró és pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Gárdony-Agárdpusztán született 1863. augusztus 3-án, és augusztus 4-én keresztelték meg.
2013.08.05.
Kossuth Lajos 1848 nyarán kötött megállapodást a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal papírpénz kibocsátásáról. A szerződés értelmében augusztus elején elkészült 2 forintos lett az első önálló magyar bankjegy.