Pulitzer 175 - Megemlékezés Pulitzer Józsefről a makói levéltárban

2022.04.13.

Pulitzer 175

Megemlékezés Pulitzer Józsefről a makói levéltárban

 

1847. április 10-én született Makón Pulitzer József, akit mindmáig a modern újságírás létrehozójaként tisztel a világ közvéleménye. A róla elnevezett díj ma is az írott és elektronikus sajtó legmagasabb elismerése, s a maga nemében a Nobel-díj jelentőségével vetekszik.

A 175. születésnap kiemelkedő esemény. Három makói helytörténeti kutatással foglalkozó civil szervezet, a Szirbik Miklós Egyesület, a Makói Honismereti Kör és a Dr. Kecskeméti Ármin Baráti Társaság úgy döntött, hogy április 8-án egy konferenciával emlékezik meg a város legismertebb szülöttéről. A kezdeményezéshez negyedikként csatlakozott az MNL CSML Makói Levéltára, amely otthont adott a rendezvénynek.

A levéltár kutatóterme szép számban megtelt érdeklődőkkel. A szakmai részt egy kulturális blokk előzte meg, melyben a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti iskola gitárszakos növendékei működtek közre. Binecz Márton Francisco Tárrega: Tangó de Maria, míg Pintér László Dilermando Reis: Se ela Perguntar című darabját adta elő. Felkészítő tanáruk Rónai Dániel gitárművész-tanár, intézményegység-vezető volt. A két darab között Kis Virág, a makói Juhász Gyula Református Gimnázium tanulója Pulitzer Józseftől származó és róla szóló idézetekből álló összeállítást olvasott fel, megadva ezzel az előadások alaphangját. Az idézeteket Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna ny. gimnáziumi tanárnő állította össze.

A tudományos ismeretterjesztő blokkban a három civil szervezet döntése nyomán három előadás hangzott el. Elsőként Urbancsok Zsolt főlevéltáros, a dr. Kecskeméti Ármin Baráti Társaság vezetője tartott előadást A Pulitzer ősökre vonatkozó források a makói levéltárban címmel. Arról beszélt, hogy sokáig az sem volt tudott, hogy a korán az Egyesült Államokba költöző Pulitzer Makón született. A régi lexikonok Bécset vagy az akkor még nem is létező Budapestet adták meg szülőhelyeként. Csillag András kutatásai tették nyilvánvalóvá, hogy a szülőváros Makó, ahonnan hétévesen költözött családjával Pestre, majd 17 évesen az Egyesült Államokba, ahol a világhírt számára meghozó újságírói karrierjét megkezdte. A makói zsidóság történetét régóta kutató Urbancsok Zsolt előadásában számos, Pulitzer József felmenőire, főként a város zsidó közösségében kiemelkedő jelentőségre szert tett nagyapjára, Pulitzer Mihályra vonatkozó ismeretet osztott meg a hallgatósággal, felvázolta azokat a stratégiákat, mellyel a vagyonos kereskedői létét megalapozta. A maguk területén tehát a Pulitzer-ősök is igen tehetségesek voltak, s e gének öröklődtek Pulitzer Józsefbe, aki aztán a „szabadság földjén” társadalmi korlátok és előítéletek nélkül ki tudta bontakoztatni ezt a „megörökölt” tehetséget, amely a korabeli elismertséghez és a ma is ható világhírhez vezetett. Külön érdekessége volt a prezentációnak, hogy az előadó számos eredeti dokumentumot is bemutatott az érdeklődőknek, melyeket levéltárunk őriz, és amelyet mindeddig elkerülték a Pulitzer-kutatás figyelmét.

Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna, a Makói Honismereti Kör vezetője Pulitzer József és a közszolgálati újságírás címmel ismertette a sajtófejedelem életrajzát, egyesült államokbeli karrierjének főbb állomásait, és a modern újságírást megteremtő működését. Az előadó rávilágított arra, hogy a pályakép, bár tagadhatatlanul sikeres és felfelé ívelő volt, mégsem volt akadályoktól mentes. A piaci verseny, sőt harc állandó megújulást, innovációt követelt tőle, és azért lehetett a kor legjelentősebb, máig mértékadó újságja, a The World kiadójaként olyan sikeres, mert e versenyben megtalálta azt az egyensúlyt, amely a népszerű tömeglap és a minőségi elitújságírás kombinációjával egy népszerű és vonzó napilapot eredményezett. Pulitzer felismerte, hogy a sajtó legfőbb feladata az olvasmányos, sokszínű, ugyanakkor kritikus, de mégis hiteles újságírás, amelynek – a tájékoztatás hitelessége és megalapozottsága mellett – egyfajta „negyedik hatalmi ágként” a legfőbb feladata a kormányzat, a politika és a gazdaság ellenőrzése, továbbá a visszaélések és a korrupció leleplezése. Ennek pedig legfőbb záloga az újságírásnak a mindenkori hatalomtól való függetlensége, hiszen a kormányzattól függő sajtó mindig kiszolgáltatott marad, így nem tud eleget tenni vállalt feladatainak. Pulitzer hitvallása – „a nyilvánosság a világon a legnagyobb morális hatóerő” – máig megszívlelendő üzenet a hiteles és objektív újságírást szem előtt tartó zsurnaliszták számára – emelte ki az előadó.

Végezetül a Szirbik Miklós Egyesületet képviselő Forgó Géza történész-muzeológus A makói sajtó történetéről adott számos lap eredeti példányát is bemutató áttekintést. A város első nyomtatott lapja 1870-ben jelent meg, s a Maros címet viselte. Mint elmondta, az azóta eltelt 150 év alatt több mint nyolcvanféle hírlapot és egyéb – gazdasági, kulturális, egyházi és egyéb – folyóiratot és újságot adtak ki Makón, ezek között volt például egy éveken át megjelenő vicclap, amelyet Dongó címmel jelentettek meg. Forgó Géza négy szakaszra különítette a makói sajtó történetét, s ebből kétségtelenül az első, 1870 és 1920 közötti időszak volt a legtermékenyebb, akadt olyan év – 1910 – amikor például 5 napilap jelent meg párhuzamosan a városban. Ehhez képest a legingerszegényebb időszak az 1950 és 1990 közötti korszak volt, amikor helyi napilap már nem is létezett, csak a kommunista állampárt megyei lapja, emellett időszakosan jelenhettek meg hosszabb-rövidebb ideig helyi, zömmel kulturális kiadványok. S habár a rendszerváltás utáni időszak szabadsága változatos sajtópróbálkozásokat eredményezett, egy ideig helyi közéleti-politikai hetilapok is megjelentek, sőt néhány évig párhuzamosan két megyei napilap is elérhető volt, gazdag makói tartalommal, ma már ismét csak az egyetlen megyei napilap, a Délmagyarország az, amely hozzáférhető a városban, s ez is meglehetősen szegényes helyi híranyaggal. Sajnos, a rendszerváltás utáni első két évtizedhez képest az egyéb kiadványok száma is erősen megcsappant. Ezek hiánya pedig a városi nyilvánosságot szűkítik, mely Pulitzer szülővárosában nem igazán örvendetes fejlemény. Igaz, a nyomtatott sajtó helyét mindinkább az interneten hozzáférhető hírforrások veszik át, mely a helyi sajtó és nyilvánosság új fejezetét nyitja meg.

Az igen informatív, adatgazdag és érdekes előadásokat közvetlen hangulatú beszélgetés követte. A hallgatóságból sokan elmondták a sajtó egykori és mai működésével kapcsolatos tapasztalataikat, s tettek fel kérdéseket az előadóknak. Összességében elmondható, hogy a három helyi civil szervezet és a makói levéltár együttműködése révén egy színvonalas és Pulitzer örökségéhez méltó megemlékezéssel ünnepelte meg Makó a város legjelesebb szülöttének 175. születésnapját.

A rendezvényről rövid összefoglalót közölt a Makói Városi Televízió is:

               

Képek a rendezvényről:

 
Marosvári Attila levéltáros                

Utolsó frissítés:

2022.04.14.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges