„Nyilj meg előttem múltúnknak dicső története!” - Faluhelyi Ferenc beszédei

„Nyilj meg előttem múltúnknak dicső története!”^[1]

Faluhelyi Ferenc beszédei

Faluhelyi Ferenc (Nagyvárad, 1886. október 29. – Pécs, 1944. december 24.) gyermekként került Pécsre, gimnáziumi tanulmányait a Ciszterci Rend Főgimnáziumában végezte (1897/98–1904/05), egyetemi éveit Pécsett és Budapesten töltötte. 1911-ben a budapesti Tudományegyetemen avatták jogtudományi doktorrá. A Nagykanizsai Királyi Járásbíróságon helyezkedett el joggyakornokként,^[2] majd Győrben törvényszéki jegyzőként, később ügyészségi megbízottként dolgozott, 30 éves korában ügyvédi-bírói oklevelet szerzett.^[3] 1914-ben Budapesten államtudományi doktorrá avatták, és Zichy Gyula pécsi megyés püspök a Püspöki Joglyceum politika, magyar közjog, nemzetközi jog, és jogbölcselet nyilvános rendkívüli tanárává nevezte ki. 1921-ben nemzetközi jogból egyetemi magántanári képesítést szerzett, 1922-től pedig az Erzsébet Tudományegyetemen a nemzetközi jog rendes tanára lett.^[4] Többek között mozgalmak aktív résztvevőjeként, társulatok, egyesületek alapítójaként és tagjaként,^[5] továbbá oktatóként számos beszédet és előadást tartott pályája során, amelyek közül néhánynak a kézirata fennmaradt az MNL Baranya Megyei Levéltárában őrzött hagyatékában (MNL BaML XIV.20).

A hagyatékban megtalálható, legkorábbi (kézzel írt) beszéd március 15-e alkalmából hangzott el 1908-ban Pécsett a Vigadóban a jogakadémia polgárságának ünnepén. A Pécsi Napló „lelkes hangulatról” számolt be,^[6] amelyhez minden bizonnyal hozzájárulhatott Faluhelyi beszéde is.

„Lehetetlen meg nem haj[li]tanunk az elismerés, a bámulat és csodálat [szent] zászlaját valahányszor csak március idusának tündöklő eseményei felélednek emlékezetünkben. [Mert] Hisz amit az országgyűlés csak hosszas fontolgatások, és alkudozások után tudott létrehozni, azt a pesti lelkes ifjak rövid 24 óra alatt teremtették meg és vivták ki az államnak, a gondolatnak és munkanak szabadságát! [...] Igen a munka, a szabad munka ünnepe ez, a nehéz [munkában] teher alatt görnyedő nép volt első sorban az, mely e napnak áldásaiban részesűlt. Eltörölve a robot, eltörölve a földes úri terhek, mindenki, mindenki élvezheti verejtékes munkájának édes gyümölcseit, az urak lemondanak jogaikról, [kezet] megszoritják a nép fiának munkától megérdesűlt kezét és karöltve egymást támogatva, boldogittasan az aranyszabadságtól együtt munkálkodnak, együtt fáradoznak, hogy megválósítsák a koszorús költőnek jóslatát:

            „Élni fogsz hazám, mert élned kell

            „És boldogság leszen a te eleted.”

            És meglett; meglett a nagy alkotás, megszületett az áprilisi alkotmány, létrejött az első felelős miniszterium és vele a munka és gondolat szabadsága.”^[7] [...]

Első védőbeszédét ügyvédjelöltként tartotta egy rablógyilkosság ügyében folytatott perben 1910-ben.^[8] Ennek kézirata – a beszéd végén vázlatos formában – szintén megtalálható a hagyatéki iratanyagban. Faluhelyi – ekkor még Szövényi Ferenc néven – a perben az egyik elkövető kiskorú fiának védelmét látta el, aki bűnpártolásért állt bíróság elé, de végül felmentették.^[9] Faluhelyi gondosan felépített védőbeszéde a következő sorokkal kezdődött:

„Tekintetes Kir. Törvényszék!

Tekintetes Esküdt Urak!

Az élet háborgó tengerén többé kevésbbé mindenkinek osztályrészévé jut végigszenvedni a tomboló viharok izgalmai, nagynak és kicsinynek, aggnak és fiúnak mindenkinek kivétel nélkül kijut több kevesebb ez élet keserü méregpoharából, a különbség a megtámadottak között csak, az lehet, hogy míg az erős edzett szervezet meg tud küzdeni, szembe mer szállni a feléje zuduló orkán árjával, a kicsiny, a gyenge, az erőtlen, a támasz nélkül bolyongó csolnak elvész, tönkre megy elpusztúl, még […] mielött távol [állt] jutna a tenger partjától, még mielött igazán széttekinthetett volna azon a tágas, végtelenül tágas, mezön mit úgy hivnak, hogy élet.

S mindezt csak azért mert oly könyörtelen a sors, oly vak, oly meggondolatlan, hogy egyes szerencsétleneknek oly még szerencsétlenebb apát ad, aki a lélek, az ész, az akarat megfoghatatlan, józan gondolkodással megérthetetlen rettenetes megtévelyedése folytán letevedett a helyes egyenes útról s belekerült abba sötét, borzasztó zsakutcába melytöl csak egy menekülés van a bünhödés.”^[10]

            További, kézírással rögzített beszédek a hagyatéki iratanyagban többek között egy záróbeszéd, amely a Mária Kongregációk közös ünnepségén (1921) és egy búcsúztató beszéd, amely Greksa Kázmér sírjánál hangzott el (1922). Fennmaradt továbbá egy dátum nélküli kézirattöredék is, amelynek soraiban a fiatalkorúak győri felügyelő hatósága három éves jubileumi működése alkalmából a felügyelőhatóság és a győri Patronage Egyesület nevében köszönti a megjelenteket.^[11] A gyermekvédelem, a fiatalokért tenni akarás mindig is foglalkoztatta Faluhelyit, a győri Patronage Egyesület titkára, Pécsett a Katholikus Patronage Egyesület püspö nádasdi Julianeum fiú javító-nevelő intézetének általános felügyelője volt.^[12]

Gépelt formában olvasható a hagyatékban egy karácsonyi ünnepi beszéd, amelyet a pécsi Postapalota halljában mondott el Faluhelyi 1922. december 23-án, és amely a gyermek és felnőtt szívekbe egyaránt a szeretet melegségét hozhatta el.^[13] Az ünnepségen 160 gyermek részesült mintegy negyedmillió korona értékű ajándékban,^[14] a beszéd záró sorai a következők voltak:

„Oh nézzék hát,mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, ezt a fanatikusan szerető,ezt a fanatikusan hivő gyermeksereget,nézzék azt az életkedvet,azt a fris pezsgő életerőt,mely e szeretet,e hit nyomán szemükből felénk sugárzik,nézzzék ezt a feltétlen szent bizalmat,amely maga is erő és élet,és amely erőt, életet és boldogságot is szül!Nézzék ezt és káltsák hát egyszer már oda ezeknek a bünös,ezeknek a léha élhetetlen keresztény magyaroknak:Fanatizmust […] testvéreim,fanatizmust,fanatikus,törhetetlen hitet és szeretet!Fanatizmust a hitben,fanatizmust a cselekvésben,fanatizmust a küzdelemben!Jertek ide, […] jertek,nézzetek be e gyermekeknek a szemébe,és tanuljatok meg tőlük hinni,hinni abban,aki ezer éven át idáig vezetettt bennünket és fog még tovább is vezetni,ha felirjátok ujból a testet öltött,éltet adó igéket a ti Máriás lobogótokra!Jer, oh jer ide a szeretet e felséges ünnepén és tanuld meg itt a krisztusi hitet,azt a krisztusi fanatikus szeretet, mely hat,alkot és gyarapipit és amelyet ha élted elvévé avatsz ujból,feléled és uj erőre kel majd megint a te édes jó Anyád,ki éltet,ápol és eltakar,és glóriával kel ki sirjából a megtépett,de meg nem ölt Hungária!”^[15]

            Szintén gépelt formában maradt fenn az az értékes kordokumentum, amely „Az én rádióműsorom” című pályázat egyik nyertes előadásaként hangzott el 1939. augusztus 17-én. A Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. osztályvezetője, dr. Cs. Szabó László által küldött felkérésből kiderül, hogy a pályázóknak egy 60 perces műsorszámot kellett összeállítaniuk, a nyertes, Udvardy Miklósné pedig Faluhelyit jelölte meg az egyik előadónak.^[16] A "mai" Pécs szellemi életéről szóló, 20 perces rádióelőadást 1939. augusztus 18-ára 19 óra 25-re tervezték, de a Dunántúl 1939. augusztus 13-19. heti rádiómelléklete^[17] és a beszédről megjelent cikk^[18] alapján végül 1939. augusztus 17-én hangzott el 20 óra 35 perctől.

forrás: MNL BaML XIV. 20. Faluhelyi Ferenc irathagyatéka.

Dr. Cs. Szabó László levele Faluhelyi Ferenc részére. Budapest, 1939. augusztus 2.

            A hagyatékban található, hely- és időmegjelölés nélküli, a többi beszéd szövegéhez képest tárgyilagosabb stílusban megfogalmazott, de ugyanúgy rendkívüli precizitást és felkészültséget tükröző beszéd szövegét Faluhelyi többször javította, egyes részeket áthúzott, néhol pedig kézírással utólagos kiegészítéseket rögzített. A javításokat figyelembe véve a következő sorokat olvashatta fel Faluhelyi:

„A MAI PÉCS SZELLEMI ÉLETE.

            A világhires pécsi Zsolnay-majolikagyárnak készitményein öt tornyos cimke ékeskedik. Ez az öttemplomtorony,a „Quinque Ecclesiae”,már eleve elárulja […] Pécs szellemiségének […] legelső jellegét, mélyen gyökerező katholikus vallási életét […].

            A pécsi püspökséget már 1009-ben alapitotta Szent István […] és […] azóta ez a püspökség rányomja bélyegét ennek a városnak a lelkiségére. […]

            […] A középiskolás mindkét nemü ifjuságnevelése tulnyomó részben katholikus szerzetes rendeknek,a cisztercitáknak,jezsuitáknak és a Mi Asszonyunkról nevezett női szerzetrendnek kezébe van letéve. […] Közvetlenül a háboru után alakult meg a Szociális Missziótársulat pécsi szervezete, […] és tevékenységét legott rendkivül nagy érdeklődést kiváltó szociális tanfolyamnak,valamint leánykörnek megalakitásával kezdte meg.Élénk kulturális tevékenységet fejtenek ki a katholikus egyházközségek,a két,nagy népszerüségnek örvendő katholikus kör,az iparos ifjuság részéről rendkivül felkarolt Katholikus Legényegylet,a Keresztény Szocialista Munkásszervezet és a nagyszámu Mária-Kongregációk is.Rendkivül erős az Emericana pécsi ifjusági szervezete, […] végűl kizárólag katholikus jellegü és ugyancsak […] élénken bele kapcsolódik,még pedig az egyetemi ifjuságon keresztül, a város szellemi életébe, […] az egyetemi Szent Mór Kollégium is.

            A város szellemiségének másik kiemelkedő jellegzetessége lakosságának kulturszomja és rendkivüli kulturális fogékonysága. Sajátos régi adottsága ez ennek a városnak,mely már a XIV. században rányomta a bélyegét, […] már 1367-ben, az első magyar Nagy Lajos-féle egyetemnek alapitását helybenhagyó pápai encyklika kimondotta,hogy az ország városai között a tudomány magvainak szaporitására és üdvös sarjainak növelésére ez a város különösen alkalmasnak és megfelelőnek igérkezik.Igaz, hogy a másfélszázados török iga mindent elpusztitott,polgárságának nagy áldozatkészsége és a kultura iránt való szeretete azonban a romokon uj kulturát teremtett […].

            Már a háboru előtt is Pécs az iskolák városa volt. Ma a városnak területén összesen 20 elemi iskola müködik 5700 beiratkozott tanulóval. […] A középiskolák száma 17,és mind a 17 az előirt létszámon felül zsufolásig megtelt. […] A ciszterciták 1814-ben kezdték meg Pécsett tanitásukat.1934-ben ujja épitett a gimnáziumotuk ma Magyarországnak egyik legmodernebb és legszebb iskolapalotája.Pécsnek legnagyobb középiskolája jelenleg a jezsuiták Pius-gimnáziuma 700 tanulóval,melynek egy kétemeletes,150 növendéket befogadó modern internátusa,temploma,játék és sport-tere is van. […] A Mi Asszonyunkról nevezett női szerzetrend […] leányiskolái ugyancsak elsőrendü nevelésügyi tényezők országos viszonylatban is.Ez az egyetlen intézet az országban, ahol hangos filmberendezés van a növendékek szórakoztatására és tanulmányainak fokozására. […] A magasabb szaktudományok szolgálatában áll a hirneves pécsi katholikus theologiai főiskola, […] és ugyancsak kitünő tudományos hirnévnek örvendett a Szepessy Ignác pécsi püspök […] által egy évszázad előtt alapitott és 1922-ig rendkivül eredményes tudományos és nemzetnevelő munkát kifejtő püspöki joglyceum is.

            Ugyanugy egy pécsi egyházfejedelemnek,Klimó pécsi püspöknek alapitása a ma is sértetlenül fennálló püspöki könyvtár, amelyet már 1774-ben adott át alapitója a nyilvánosság használatára és amely ezzel az első könyvtár volt Magyarországon,amelyet a nagyközönség előtt is megnyitottak.Anyaga,az egyetemi könyvtár kezelésében […] ma országos jelentőségü muzeális érétket képvisel.Jelentős még a pécsi ferences zárdának 7000 kötetet […] számláló könyvtára. A 25000 kötetes városi közkönyvtár anyaga jelenleg az egyetemi könyvtárral van egyesitve.

            A város muzeuma ujabb keletü.1898 óta áll csak fenn.Néprajzi és régészeti osztálya azonban igy is értékes. […]

            Élénk kulturélet lüktetett már az Erzsébet-Egyetem Pécsre helyezése előtt és lüktet ma is a város polgárságának különböző társadalmi és kulturális szervezeteiben is.A már emlitett és protestáns részről is kiépitett felekezeti jellegü szervezeteken kivül Pécs társadalmi életének nagy része a pécsi Nemzeti Kaszinóban és a Polgári Kaszinóban zajlik le,melyek közül az előbbi a mult évben ünnepelte fennállásának századik évfordulóját.Kulturális rendezései épugy egybegyüjtik a város sulyt jelentő rétegeit,mint az immár 75 éves multra visszatekintő Jótékony Nőegyletnek mulatságai és kulturális rendezései is. […]

            Kulturális tekintetben a pécsi polgároknak 31 évvel ezelőtt […] létesitett Nemzeti Szabadtanitási Egyesülete a legjelentősebb. […] Ez az egyesület már a háboru előtt is a szabadegyetem feladatát töltötte be, […] előadásainak népszerüsége azóta sem csökkent. […]

            De vezető szerepet töltött be Pécs a magyar vidéki városok között már régóta irodalmi és müvészeti szempontból is.

            Hogy csak egyet- kettőt a legsulyosabbak közül emlitsünk, a legnagyobb magyar humanista költő,Mátyás udvarának disze,Csezmicei János,költői nevén Janus Pannonius,Pécs püspöke volt. Pécsi származásu […] a mai idők egyik legnagyobb elbeszélője Surányi Miklós is. […]

            A hirlapirodalom terén is Pécs a vidéki magyar városok között első helyen áll. […] A keresztény és magyar nemzeti jellegü „Dunántul” […] most már 29-ik évfolyamában él és ma az ország legnagyobb példányszámban megjelenő és legtartalmasabb vidéki napilapja. […] A liberális szellemü Pécsi Napló […] ugyancsak a vidéki átlagot felülmuló terjedelemben 1892 óta jelenik meg. […]

            A zenei kultura terén Pécsett megint a katholikus egyház végzett uttörő munkát.A székesegyház Gregorián énekkara,mely a Dulánszky püspök által 1888-ban alapitott székesegyházi énekiskolában nyeri kiképzését,európai viszonylatban is nevezetes. […]

            Amig az egyházi zenét a dóm énekkara,addig a világit a királydi-pécsi Dalárda képviseli,amely már 1846-ban megalakult. […] A pécsi városi zeneiskola már 1853-ban létrejött.1880-ban megalakult Pécsett az ország legnagyobb filharmonikus egyesülete […]. A Pécsi Dalárdán kivül a városban még 10 dalos egyesület müködik és a dóm karán kivül négy nivós templomi kórus van.A pécsi zeneiskola tanáraiból 1912 ben megalakult a péäcsi Kamarazene-Társaság,mely olcsó kamarahangversenyeinek egész sorával páratlan zenei nevelő munkát végzett. […] A magyar zenei nagyok közül Pécsről indult el a […] magyar Operaház volt főzeneigazgatója,Kerner István.Itt járt reáliskolába Poldini Ede,a „Farsangi Lakodalom” szerzője . […] Pécs város nagy zenei kulturáját különben mi sem mutatja jobban,mint hogy az ország fővárosába ellátogató világhires müvészek ugyszólván mind lejöttek és lejönnek ide hangversenyezni és felléptüket mindig telt házak hallgatják végig. […]

            A magyar szinészet is Pécsett már korán,1818 óta otthonra talált.Akkor jelentek meg Pécsett az első magyar szinészek.A mai diszes Nemzeti Szinház Pécsett 1895-ben épült fel és viszonylag mindig a legnagyobb vidéki szintársulatokat foglalkoztatta. […]

            A képzömüvészet terén a Zsolnay keramikai gyár hozott világhirt a városnak,mely szintén egészen pécsi talajból nőtt ki, és amelynek Zsolnay Vilmos már a szabadságharc után rakta le az alapját.Zsolnay müvészete nemcsak edényeinek alakjával, dus […] hanem emellett első sorban […] páratlan finomságu magyar motivumaival tünik ki. […] Zsolnay mellett azonban számos nagy magyar képzőmüvész is pécsi talajból nőtt ki.Igy hogy megint csak egy kettőt emlitsünk,Pécsről indult el Munkácsy Mihály,pécsi volt Weber Xaver Ferenc,pécsi fiu a magyar szobrász,Kiss György és az ujabbak közül Mattassovszky-Zsolnay László […].

            Nem csoda,hogy,amikor az összeomlás és országcsonkitás után az 1912-ben megalapitott pozsonyi Erzsébet-Egyetem hontalanná vált,ez a város és akkori püspöke,Zichy Gyula gróf, minden követ megmozgatott és óriási anyagi áldozatokat hozott,hogy végre teljesedjék a város régi vágya,visszakapja egyetemeét […]. A jogi és a bölcsészeti kar 1923, a teljes orvosi kar pedig 1924 őszén megkezdte Pécsett működését és ezzel uj formát és uj szint adott a város szellemiségének. […] Pécs és a pécsiek méltó keretet és háttért nyujtanak is az egyetem három fakultása müködésének.A város kulturszomjas polgársága lelkesen várja és nagy buzgalommal hallgatja az egyes karok és azok tudományos szövetségei által rendezett tudományos előadásokat.A pécsi egyetem magántanárainak Ad Astra néven az utólsó évben meginditott tudományos előadásai most már a tudományoknak eddig a nagyközönség előtt rejtve maradt titkait is fel kivánja tárni a pécsiek előtt. És mindezeknek az előadásoknak kifogyhatatlan, érdeklödö […] hallgatósága van.Ez a lelkes együttérzés és megértés tette lehetővé,hogy […] 1934 tavaszán az egyetem Nemzetközi Jogi Intézete megrendezhette […] neves olasz tudósok közremüködésével az egyetlen külföldi ankétot a fasizmus állami és társadalmi rendszerének bemutatására és ez a megértő anyagi és szellemi támogatás tette lehetővé 1936-ban az egyetem Kisebbségi Intézetének megalakulását,mely azóta a maga kisebbségi kulturnapjain évről évre lehozza az utódállamokba került magyarság szellemi életének legkiválóbbjait,hogy őket a megértő lelkes pécsiek előtt megszólaltassa. Ez a megértés, az egyetemnek és a város társadalmának teljes összhangja hivta életre a Janus Pannonius Társaságot, az országnak ma egyik legjelentősebb irodalmi társaságát, melynek Surányi Miklós volt első elnöke. Ez a társaság a legkiválóbb irodalmi nagyságokat […] mutatja be Pécsnek és irodalmi estjeit a közösség mindig […] szeretettel és nagy érdeklődéssel várja és elvezi. És végül ez a megértés […] teszi lehetővé […] immár ötödik éve […] az egyetem és az Egyetem Baratai Egyesülete tudomanyos […] folyó iratának […], a Pannoniának megjelenését és egyre nagyobb térhóditását. Ebben a környezetben aztán megértő meleg otthont talált az egyetemi ifjuság is, melynek szervezetei egyre jobban és mélyebben belegyökereznek ennek a városnak ősi kulturtalajába.

            Utolsó helyen,de nem utólsónak e város szellemiségének még egy nevezetes jellemző tulajdonságát kell kiemelnünk: ez ennek a városnak […]magyarsága és hazaszeretete. A török adólajstromok szerint 1572-ig még tiszta magyar volt e város lakossága,aminthogy az eredetileg is tiszta magyar település volt. A XVI.század vége óta huzódnak bele balkáni szlávok,majd utóbb a török hódoltság megszünése után német mesteremberek.Ma is sok a városban az idegen nevü polgár,de ez az idegen nevü és idegen származásu polgárság is az ősi pécsi magyar kulturtalajon izzó nemzeti érzésü magyarrá vált. […] A magyarországi németek mai nagyarányu német nemzeti mozgalma mellett is a pécsi elemi iskolák 5700 beiratkozott tanulója közül az utólsó iskolaévben […] mindössze 56,tehát nem egészen 1% vallotta magát németnek,a többit pedig szülei mind magyarnak iratták fel.És bár ez a város nem kapta meg a magyar törvényhozástól a gens fidelissima cimet,mégis bizton állitható,hogy ennek a városnak […] magyarsága volt az,amely minden szenvedésen keresztül első sorban mentette meg a három éves szerb megszállás alatt állott várost a magyar állam részére. […]”^[19]

forrás: MNL BaML XIV. 20. Faluhelyi Ferenc irathagyatéka.

A mai Pécs szellemi élete. (é.n.)

A fentiekben idézett sorok is igazolhatják, hogy Faluhelyi Ferenc különféle alkalmakkor tartott, figyelemfelkeltő beszédeinek kéziratai értékes dokumentumai, olykor lenyomatai az 1900-as évekbeli Pécs eseményeinek, kutatási szempontból pusztán retorikailag és tartalmilag tekintve is figyelemre méltó részét képezik a hagyatéknak.

Kocsis Éva, levéltáros

Felhasznált irodalom:

Bédi Imre: A Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézetről.  Jura, 10.(2004):1. 18–31.

Csapó Zsuzsanna: Faluhelyi Ferenc a nemzetközi jog első pécsi professzora. In: Pécsi jogászprofesszorok emlékezete (1923-2008). Antológia. Szerk. Kajtár István. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2008, 179–194.

Dunántúl, 1922. december 24. 5.

Dunántúl, 1939. augusztus 13.

Dunántúl, 1939. augusztus 18. 2.

Pécsi Közlöny, 1910. február 26. 5–6.

Pécsi Közlöny, 1910. március 2. 6.

Pécsi Napló, 1908. március 17. 1.