A Pécsi Tejcsarnok művészi kivitelű cégjelzéses hirdetménye a cég hőskorából

Hónap dokumentuma
2020.12.23.

A Pécsi Tejcsarnok művészi kivitelű cégjelzéses hirdetménye a cég hőskorából

 

Magyarországon a dualizmus kori gazdasági, technikai és társadalmi fejlődéssel párhuzamosan terjedtek el a cégjelzéses[1] iratok, mint olcsó nyomtatott termékek, a hírverés – tömegeket elérni képes – új formájaként. Korábban is léteztek már cégérek, falragaszok, hirdetmények, de ezek a kifüggesztés helyén voltak láthatók, illetve korlátozott példányszámban jelentek meg.[2]

Mielőtt megvizsgálnánk, hogy milyen információkkal szolgál a hirdetmény, röviden tekintsük át a Pécsi Tejcsarnok megalakulásának történetét.

Biedermann[3] Ottó és Rezső,[4] társaikkal egyetemben 1893. október 23-án alapították a Biedermann Ottó és Társai Gazdák Tejcsarnoka Pécsett elnevezésű céget, amit a Pécsi Királyi Törvényszék mint cégbíróság közkereseti társaságként vett nyilvántartásba. A cég alapítói Otocska Géza jószágbérlő (Gyulapuszta, Baranya), Ivánkovits István földbirtokos (Kastélyos-Dombó, Somogy), Egedy Sándor jószágbérlő (Görcsöny, Baranya), Scholcz Antal sörgyáros (Pécs, Baranya), Biedermann Ottó földbirtokos (Mozsgó, Somogy), Biedermann Rezső földbirtokos (Szentegát puszta, Somogy), ifj. Kammerer Ferencz földbirtokos (Kastélyos-Dombó, Somogy), Jeszenszky Ferenc földbirtokos (Bükkösd, Baranya), Nádossy Elek földbirtokos (Görösgal puszta, Somogy), Szily Tamás jószágbérlő (Szt. Márton, Baranya), Tichay József gazdasági főtiszt a németbólyi uradalomnál (Német-Bóly, Baranya) voltak.[5]

 

Az újonnan megalakult cég bélyegzőlenyomata egy ügyvédi meghatalmazáson.[6]

 

Az elsőfokú iparhatóság által kiállított D. lajstrom 15797. számú iparigazolvány.[7]

 

A cégtulajdonosok 1900. február 17-én beadvánnyal éltek a Tekintetes kir. Törvényszékhez, amelyben jelezték a cég nevének – Pécsi Tejcsarnok Biedermann Ottó és Társai –, valamint tulajdonosi körének változását.

 

Az immáron névváltozáson átesett cég bélyegzőlenyomata egy beadványon.[8]

 

További információkat a cég történetéről dr. Szávai Ferenc: „A Baranyai Kisgazdák Hitel- és Gazdasági Szövetkezete és a Pécsi Tejcsarnok Rt. történetéhez” című tanulmányában olvashatunk.[9]

 

A Pécsi Tejcsarnok hirdetménye.[10]

 

A bemutatott irat egy nagyméretű (380x270mm), négyoldalas – a Részvénynyomda[11] által készített – cégjelzéses hirdetmény. Középen látszik a függőleges és vízszintes behajtás nyoma, vagyis az iratot korábbi tulajdonosa négyrét hajtotta a könnyebb kezelhetőség érdekében.

Az irat fejléce kék festékkel nyomott művészi kivitelű metszet, mely bemutatja, hogy mivel foglalkozik a cég, hogyan néz ki az épület, háttérben Pécs és a Mecsek látképével. A fejlécben feltüntetik a cég központi telephelyét – „Siklósi-országut”[12] 14. és 16. –  a telefonállomás számát, a postatakarékpénztári „cheque-számla” számát, illetve azt, hogy az 1896. évi ezredéves, országos kiállításon állami ezüst éremmel és a milleniumi nagy éremmel lett kitüntetve a cég.

Ezt követi a hirdetmény szöveges része, amely a cég fiók elárusító helyiségeinek, majd tagjainak – akik a forgalomba kerülő tej forrását biztosítják – felsorolásával indul. Ezután megismerhetjük a társaság létrehozásának célját, ami nem más, mint a pécsi lakosok olcsó, jó minőségű tejjel és tejtermékekkel történő ellátása. Ezt követően bemutatják a tej minőségének és minőségellenőrzésének fontosságát, menetét, valamint a különböző tejtermékek gyártásának folyamatát, a hűtés szükségességét. A hirdetmény utolsó oldalán pedig a teljes termékpaletta látható, árakkal egyetemben.

Érdekességként megemlíthetjük, hogy a második világháború után államosított cég Pécsi Tejipari Vállalat, majd később Baranya Megyei Tejipari Vállalat Pécsi Üzeme néven folytatta tevékenységét a a Rákóczi úti telephelyen. A Tejipari Vállalat egykori Rét utcai üzemépületében 1983 óta az MNL Baranya Megyei Levéltára Rét utcai részlege működik.

 

Török Gábor levéltári informatikus

 

Forrás:

MNL BaML VII.2.e. Pécsi Királyi Törvényszék iratai. Cégbírósági iratok.

MNL BaML XV.25.e. Nyomtatványok. Cégjelzéses (fejléces) iratok.

Irodalom:

BŐSZ 2015 = BŐSZ Attila: Teleki Zsigmond nemzetközi hírű szőlész és borász fejléces levélpapírja. (https://mnl.gov.hu/mnl/baml/hirek/teleki_zsigmond_nemzetkozi_hiru_szolesz_es_borasz_fejleces_levelpapirja) [2020. 12. 10.]

MANDL 1929 = MANDL Bernát: Biedermann Michael Lazar. In: Ujvári Péter (szerk.): Magyar zsidó lexikon. Budapest, 1929. 122.

SZÁVAI 2006 = SZÁVAI Ferenc: A Baranyai Kisgazdák Hitel- és Gazdasági Szövetkezete és a Pécsi Tejcsarnok Rt. történetéhez. In: Pilkhoffer Mónika; Vonyó József (szerk.): A 2001–2004 között megrendezett Előadások Pécs történetéből című konferenciák válogatott előadásai. Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2006. 295–323.



[1] „De mi is az a cégjelzéses, vagy fejléces irat? A legegyszerűbb magyarázat szerint: a fejléc a levél alaki részei közé tartozik, mely a feladó adatait tartalmazza. Ha kicsit kibontjuk ezt a megállapítást, akkor azt mondhatjuk, hogy a levél/irat felső részén, vagy szélén az iratot kibocsátó személy, gyár, üzem, intézmény nevét, működési körét, alapításának évét stb. feltüntető, nyomdai úton előállított, figyelemfelhívó jelzést tartalmazó irat.” BŐSZ 2015.

[2] BŐSZ 2015.

[3] A német „Biedermann” szó jelentése: kispolgár.

[4] Az örmény eredetű, zsidó származású család a XVIII. században, Pozsonyban telepedett le. A már itt született, majd Bécsbe áttelepült Michael Lazar (1769-1843) és családja II. József rendeletének „köszönhetően” vette fel a Biedermann családnevet. Biedermann Mihály Lázár vésnökinasként kezdte, majd udvari ékszerész, később bankár és gyáriparos lett. MANDL 1929. 122.

„Két fia, Simon (1804-1864) és Gusztáv (1819-1890) bécsi bankárok 1849-ben vásárolták meg gróf Batth[y]ány Gusztávtól a húszezer holdas üszögpusztai uradalmat és a mozsgói és szentegáti birtokokat, melyek Pécstől északra kezdődően egészen Kaposvár déli részéig terjedtek, s ahol Simon két fia, Ottó (1852-1905) és Rezső Rudolf Károly (1854-1938) Mozsgó, illetve Szentegát központtal szervezték meg saját nagybirtokaikat.” A Biedermann Család és a sasréti Vadászkastély története. (http://sasret.hu/csalad-tortenet/) [2020. 12. 10.]

[5] MNL BaML VII.2.e. Ct 177. alapító okirat, 1893. október 23.

[6] MNL BaML VII.2.e. Ct 177. ügyvédi meghatalmazás, 1893. december 28.

[7] MNL BaML VII.2.e. Ct 177. iparigazolvány, 1893. november 21.

[8] MNL BaML VII.2.e. Ct 177. törvényszéki beadvány, 1900. március 4.

[9] SZÁVAI 2006.

[10] MNL BaML XV.25.e. a Pécsi Tejcsarnok hirdetménye, é.n.

[12] Ma Rákóczi út.

 

Utolsó frissítés:

2020.12.23.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges