A Bükkösdi Petrovszky-kastély története

2020.11.17.

A Bükkösdi Petrovszky-kastély története

 

Bükkösd Szentlőrinctől 9 km-re, a Mecsek nyugati lábánál helyezkedik el. A település a török pusztítások révén teljesen elnéptelenedett, majd 1746 körül érkeztek ide nagyobb számban németek, majd magyarok.[1]

A Horváth család első tagja Horváth Dániel 1720 környékén tűnt fel Baranya vármegyében, ahol vármegyei adószedő, helyettes alispán, majd alispáni tisztséget viselt.[2]

1738-ban kapta meg királyi adományként Bükkösdöt, Megyefát, Gyűrűfűt, Goricát és a környező pusztákat. Ugyanebben az évben engedélyezte az uralkodó a család számára a „megyefai” előnév viselését. Az uradalom központjának Bükkösdöt választotta, ahol építtetett egy kisebb kastélyt,[3] amely ma már nem létezik.[4]

1741-ben Mária Terézia engedélyezi a család számára a fiúsítást,[5] hogy a család női ágon öröklődjön tovább. Krisztinát a mindszentfalvai Petrovszky Ferenc,[6] Klárát a kisjeszeni Jeszenszky János[7] vette feleségül.[8]

1763-ban birtokmegosztás történt a két lányörökös között. Ibafa, Megyefa községeket, valamint Csebény, Gorica, Lapsi, Liki pusztákat Klára oldaláról a továbbiakban a Jeszenszkyek birtokolták, Bükkösd és Gyűrű falvak, illetve Ratkócza, Szentlélek puszták Krisztina ágán a Petrovszky család tulajdonába kerültek.

 

1. A főbejárat feletti timpanont ma is a Petrovszky család címere díszíti

 

1832-ben kihalt a Petrovszky család. Birtokaik egy része visszaszállt az uralkodóra, a másik részét megszerezték a Jeszenszkyek. A család felosztotta egymás között az uradalmat, ennek alapján Ferenc birtokába került Bükkösd, Gorica, Gyűrűfű, Ratkócza, Szentlélek, összesen 4675 hold terület, míg János kapta a 4963 hold terjedelmű Csebény, Ibafa, Lapsi, Like, Megyefa helységeket. A bükkösdi kastélyt Ferenc vette birtokba, a megyefai kisebb kastély pedig Jánosé lett.

A kastélyt még Petrovszky János és Zsigmond kezdte el építtetni 1787-ben Fischer von Erlach[9] tervei alapján. Az épület U-alakú, barokk stílusban épült, de egyes részletei copf jelleget is mutatnak. Az épület főkapuja feletti erkélye hermákra támaszkodik. Háromtengelyes, oromzatos és manzárdtetős középső része kiemelkedő, önálló az oldalszárnyakhoz képest, uralkodó tömege tipikusan barokkos. Az épület homlokzatát ion oszlopfők tagolják. A vaslemezzel díszített főkaput két hermapilaszter őrzi. A faszerkezetből kialakított teknő boltozatos díszterem és a lakószobák, könyvtár, ebédlő legszebb díszei a kör alakú cserépkályhák és a táblás parketta volt.

Az emeleti dísztermet megvilágító hármas ablakok megemelt magassága, az oldalszárnyak egyszerű megépítése a kor stílusára jellemző. A copf-stílusú füzérdíszes szemöldökök a középső rész ablakai felett helyezkednek el.

Az épület nagytermét díszes falfestések díszítették, a termekben pedig 22 díszes cserépkályha volt elhelyezve.

A kastélyt az új tulajdonosa ritkán használta, inkább Pécsett tartózkodott. 1835-ben bekövetkezett halála után özvegye sem tartózkodott sokat itt.[10]

 

2. A kastély 19. századi állapota a kataszteri térképen

 

1905. január 21-én egy fényes esküvőnek adott helyet a kastély, amelyről a helyi újság is beszámolt. Jeszenszky Ferenc nővérének, özv. Hirsch Lajosné sz. Jeszenszky Etelka két leányának, Ilonkának és Elzának az esküvőjét ünnepelték itt. A meghívottak között a megye magasrangú tisztviselői is megjelentek, mintegy 65 fős társaság. A templomi esketést követően a násznép a kastély dísztermében ünnepelte az ifjú párt. Az esküvő révén a terítékre került ételekről is pontos képet kapunk:

Erőleves, hideg tök remoulade-mártással,[11] angol roastbeef körítve, csirke ragu vajas tésztával, sorbet, pulykasült, őz- és nyúlgerinc francia saláta és kompóttal, parfait,[12] sütemény, gyümölcs, sajt, feketekávé. Pilseni sör, ürmös; 1897. évi asztali bor, 1885. évi sárfehér, 1887. évi vörös, Ponunery és Greno konyak.[13]

Az 1940-es években a bükkösdi kastélyból több berendezési tárgy került át a megyefai Jeszenszky-kastélyba.[14]

A településen élő idős emberek azt mesélték Jeszenszky Ferencről, az utolsó tulajdonos nagyapjáról, hogy egyik éjszaka elkártyázta mindenét, sőt mi több a feleségét is. Ellenfele sógora volt, aki végül lemondott a nyereményről, de kérésére 9 ablakot befalaztattak. Szerződést is kötöttek róla, amely kimondta, hogy a kastély új gazdái 10 évente hármasával bonthatják ki az ablakokat. Az 1960-as években még éppen 3 vakablaka volt a kastélynak, mivel az állam nem élt ezen „jogával”.[15]

A kastély utolsó tulajdonosa Jeszenszky Ferenc volt, akit politikai szerepvállalása miatt letartóztattak, majd végül 1947-ben végleg elhagyta az országot.[16]

Az 1950-es évek elején államosították az épületet, melyet az Állami Gazdaság javára jutatott, de 1953-ban a Hámán Katóról elnevezett Leánynevelő Otthon vette birtokba. Az intézmény indulásakor 120 gyermek lakott itt, eleinte csak lányok, majd 1971-től koedukált lett.

Az épületet 1954-ben teljesen felújították, majd 1975-ben ismét korszerűsítették, födémet cseréltek, az épület homlokzatát és ablakszerkezetét is helyreállították. A kastélyhoz közel elhelyezkedő kis kápolnát is felújították.[17]

A nevelőotthont 1997-ben felszámolták, az épület állaga ekkor jelentősen leromlott. Pár évvel később a kastélyt értékesítették, majd magántulajdonba került. Dr. Kovács Bálint építész[18] vásárolta meg, aki saját költségén több évig hozzáértéssel újítgatta, ezzel elnyerte jelenlegi formáját.

 

3. A kastély főbejárat felőli oldala

4. A főbejárat a vaskapuval és az oszlopokat tartó hermapilaszterek

5. A kápolna

6. A kastélyhoz tartozó kút

7. Bükkösd Gyermekotthon udvarrendezés terve - helyszínrajz (é.n.)

(Forrás: MNL BaML XXIII.13. Baranya Megyei Tanács V.B. Művelődési Osztályának iratai. Felújítások. Bükkösdi Gyermekotthon. 49.d.)

8. Bükkösd Gyermekotthon - földszint alaprajz (1954.X.2.)

(Forrás: MNL BaML XXIII.13. Baranya Megyei Tanács V.B. Művelődési Osztályának iratai. Felújítások. Bükkösdi Gyermekotthon. 49.d.)

8. Bükkösd Gyermekotthon - emeleti alaprajz (1954.X.2.)

(Forrás: MNL BaML XXIII.13. Baranya Megyei Tanács V.B. Művelődési Osztályának iratai. Felújítások. Bükkösdi Gyermekotthon. 49.d.)

 

Máté-Sneff Marianna levéltáros

 

Irodalomjegyzék:

  1. BÉLI 2014. = Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. Budapest, 2014.
  2. Dunántúli Napló, 1968. = Baranyai kastélyok és udvarházak. Bükkösd. Dunántúli Napló, 1968. 11. 30. (25. évfolyam, 281. szám)
  3. Dunántúli Napló, 1975. = Helyreállítják a bükkösdi kastélyt. Dunántúli Napló, 1975. 03. 23. (32. évfolyam, 81. szám)
  4. GÉRA 2005. = Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában. In: Kapronczay Károly (szerk.): Orvostörténeti Közlemények. Budapest, 2005. 39–133. p.
  5. KITICS 1997. = Kitics Anikó: Bükkösd község helytörténete 1950-ig. 1997. Elektronikus kézirat. Ezen a linken elérhető: https://adoc.tips/bkksd-kzseg-helytrtenete-1950-ig.html 2020. 04. 21. 14:25
  6. SONKOLY 1988. = Sonkoly Károly: A pécsi Jeszenszky-ház. In: Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam. 1–2. sz. 61–75. p.
  7. SONKOLY 1995. = Sonkoly Károly: A megyefai Jeszenszky-kastély. In: Baranyai Történetírás. Pécs, 1995. 199–254. p.
  8. Tolnamegyei Közlöny, 1905. = Fényes esküvő. Tolnamegyei Közlöny. 1905. 01. 26. (33. évfolyam, 4. szám)
  9. VARGHA 1982. = Varga Dezső: Adatok a bükkösdi Jeszenszky uradalom reformkori gazdálkodásához. In: Baranyai Történetírás. Pécs, 1982. 257–292. p.

 



[1] GÉRA 2005. 106.

[2] SONKOLY 1988. 64.

[3] Ez a kastély nem azonos a ma is látható kastéllyal. Helyileg a Kossuth L. u. 46. számú épület helyén állt.

[4] KITICS 1997. 14.

[5] A fiúsítás nem volt más mint a fiágon magvaszakadt nemes leányának vagy nőrokonának a férfiakat megillető öröklési joggal történő felruházása a király által. A fiúsítás érvényét vesztette, ha a nemesnek utóbb törvényes házasságból fiú gyermeke született. BÉLI 2014. 12.

[6] A nemesi címet Petrovszky József baranyai alispán szerezte 1735-ben.

[7] Régi nemesi család, aki nemesi címét II. András királytól kapta 1230-ban. Nem azonos a Nagyjeszeni előtagot viselő családdal.

[8] VARGHA 1982. 259.

[9] Johann Bernhard Fischer von Erlach (1656–1723): osztrák építész, aki a kései barokk stílus képviselője. Legjelentősebb alkotásai: a bécsi Karlskirche, a bécsi Udvari Könyvtár, és a Trautson-palota.

[10] VARGHA 1982. 264.

[11] Majonézes mártás, melybe többféle pikáns fűszert kevernek.

[12] Fagylaltszerű édesség, melyet gyümölccsel vagy likőrrel ízesítenek.

[13] Tolnaimegyei Közlöny, 1905. 2­3.

[14] SONKOLY 1995. 246.

[15] Az anekdota a falubeliek között a mai napig fennmaradt.

[16] Dunántúli Napló, 1968. 5.

[17] A kápolnát még Horváth Dániel építette egyidejűleg a kis kastéllyal a 18. század második felében. Dunántúl, 1975. 11.

[18] Ezúton is köszönöm kastély történetével kapcsolatos izgalmas felvilágosítást.

 

Utolsó frissítés:

2020.11.17.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges