75 éve választották Pécs díszolgárává Sztálint

75 ÉVE VÁLASZTOTTÁK PÉCS DÍSZPOLGÁRÁVÁ SZTÁLINT

Dr. Boros István főispán 1947. november 3-i meghívójában a városházán tartandó díszközgyűlésre hívta Pécs város közönségét. A díszközgyűlés legfőbb programpontjaként „Pécs törvényhatósági jogú város közönsége tisztelete és hálája kifejezéseként, a felszabadító dicsőséges Vörös Hadsereg főparancsnokát, a magyar nép hatalmas barátjának és szomszédjának, a Szovjet Úniónak (sic) nagy Fiát, Sztálin generalisszimuszt” óhajtották felkérni a város díszpolgárságának elfogadására.

A pécsi díszpolgári cím adományozása ekkor már több mint 150 éves múltra tekintett vissza. A szabad királyi városi rang elnyerése után kezdték adományozni kitüntetés gyanánt a városban vagy a városért jeleskedő férfiak számára, de 1848-tól kezdve az országos politika szereplői is többször szerepeltek a kitüntetettek között. A 20. század első felében alig tucatnyian nyerték el a címet, közöttük olyanok is, akiknek a történeti megítélése érthetően megváltozott az idők során.

A fent említett díszközgyűlésre a Szovjetunió megalakulása 30. évfordulójának napján, november 7-én került sor. Az ünnepségsorozat természetesen Budapest központtal szerveződött, kéz a kézben a Magyar–Szovjet Művelődési Társaság vezetőségével, és minden nagyobb város csatlakozott az eseményekhez valamilyen formában. Pécsett is összetett programmal emlékeztek meg az októberi szocialista forradalomra és a Szovjetunió létrejöttére.

Már 6-án este a szovjet hősök emlékművénél fáklyás díszőrséget adott a rendőrség. 7-én reggelre Pécs középületeit és magánházait zászlódíszbe öltöztették. A pontban déli 12 órakor lezajló díszközgyűlés után, délután 3 órakor, a szovjet hősök emlékművét koszorúzták meg Tolnai József pécsi polgármester és dr. Hidvégi Tivadar MSzMT képviselő ünnepi beszéde mellett. Este a Pécsi Nemzeti Színházban a Nemzeti Bizottság és az MSzMT rendezésében díszelőadásra került sor, ahol a magyar és szovjet himnusz eléneklése, valamint Dr. Tamás György helyettes polgármester ünnepi beszéde után J. B. Priesley: Az ismeretlen város című darabját adták elő, amit alig egy évvel korábban fordított le Heltai Jenő, és nagy sikerrel játszották Budapesten.

E kiemelt eseményekkel párhuzamosan a pécsi dolgozók az üzemekben, illetve a hivatalokban a két munkáspárt valamint az MSzMT kiküldött szónokainak részvételével félórás ünnepséggel emlékeztek meg a 30 évvel korábbi, sorsfordító jelentőségű eseményekről. Az Új Dunántúl munkatársa három helyszínről jelentkezett be, és festette meg fantáziadúsan a Zsolnay gyárban, a Posta épületében, illetve a bányatelepen tapasztalt lelkesedést a Szovjetunió és a szovjet munkásság ünnepe kapcsán.

A díszülésen Tolnai József polgármester az 1917-es forradalom történelmi jelentőségét méltatta, és a szovjet ember életformájára gyakorolt hatását elemezte. Utána Dr. Tamás György helyettes polgármester terjesztette a közgyűlés elé a díszpolgárrá való beiktatást, és méltatta Sztálin tetteit a népek szabadságának eléréséért, a népi demokrácia kialakításáért.

Budapesten, nagyobb volumenben, hasonló ünnepségek zajlottak le. A generalisszimuszt Ivan Tyerentyevics Zamercev vezérőrnagy, városparancsnok képviselte számos, Budapesten tartózkodó szovjet katonai vezető társaságában. Budapest is díszpolgárrá választotta Sztálint, s a díszgyűlésen Tildy Zoltán köztársasági elnök, Dinnyés Lajos miniszterelnök, Szakasits Árpád miniszterelnök helyettes és az MKP részéről Kádár János méltatta a szovjet vezetőt.

A pécsi eseményekről nincs felvételünk, de a budapesti díszközgyűlést megörökítette a híradó. Az alábbi linken utolérhető a felvétel, melyen a szónokok mellett Zamercev is feltűnik a díszoklevél átvételénél. https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=6560

Ha filmen nem is rögzítették az eseményt, a közgyűlési jegyzőkönyvek oldalain nyomon követhetjük az indoklást, és láthatjuk, hogy Tolnai József polgármester indítványára Sztálin mellett a város felszabadítása során hősi halált halt valamennyi szovjet katonát és tisztet is díszpolgári sorba emelték.

Sztálin díszpolgári címére később történeti homály borult. A cím adományozása ugyan 1991 után komoly lendületet kapott, a korábbi kitüntetéseket nem vizsgálták felül. Arra csak 2010-ben került sor, amikor is Nagy Csaba, Pécs fideszes alpolgármestere előterjesztette Sztálin díszpolgárságának visszavonását, amit a képviselők meg is szavaztak.

Vértesi Lázár levéltáros

Szakirodalom

filmhiradók online. Nemzeti Filmintézet Magyarország. Filmarchívum. https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=6560 (2022. december 15. 13:00)

Móró Mária Anna: Pécs díszpolgárai (1791–1947). Baranya, 3. évf. 1. sz. 85. Baranya Megyei Levéltár, 1990.

Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán. Baranya, 11-12. évf. 12–15. Baranya Megyei Levéltár, 1998–1999.

Sajtótermékek

Dunántúli Napló 1947. 11. 2. 3.; 1947. 11. 7. 2.; 1947. 11. 8. 1.

Független Néplap 1947. 11. 6. 2.; 1947. 11. 7. 2.

Szabad Nép 1947. 11. 7. 8.; 1947. 11. 8. 1-2.

Munkásnaptár Munkások és Földművesek Naptára 1945. 59.

Források

IV. 1402.a. Pécs Város Törvényhatósági Bizottsága iratai, Közgyűlési jegyzőkönyvek 41/1947, 172/1947.

IV. 1402.a. Pécs Város Törvényhatósági Bizottsága iratai, Közgyűlési jegyzőkönyvek, Közgyűlési meghívók, tárgysorozatok

Pécs város 114/2010. (03. 18.) határozatának forrása: https://gov.pecs.hu/file/index/24110?entityType=REG_30177&t=REG_EDIT_PUBLISH_2&ouid=&pgid