2024. május 8-án könyvbemutató a levéltárban

KÖNYVBEMUTATÓ

2024. május 8-án 16:30-tól a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltárának Rét utca 9. szám alatti részlegében mutatjuk be a levéltár legfrissebb forráskiadványát Nagyatádi Visy László pécsi főispán háborús naplója I. – 1914 címmel. Az eseményre mindenkit szeretettel várunk!

Az MNL BaVL állományának egyik legértékesebb dokumentuma Nagyatádi Visy László egykori Pécs városi főispán különleges forrásértékkel bíró naplója. Az 1911-től 1917-ig főispáni tisztet betöltő Visy László hat nagyalapú kötetbe rendezte feljegyzéseit. Ezeket 1914 júliusától vezette rendszeresen, a háború végéig. Sőt, azon túlmenően, az 1918. november 14-én bekövetkező, 33 hónapos szerb megszállás időszakának lezárulásáig, 1921. augusztus végéig. Így a hat kötet összességében közel nyolc viszontagságos, megpróbáltatásokkal teli évet mutat be, méghozzá lenyűgöző „sűrűséggel”, összetettséggel és őszinteséggel. Nem memoár, hanem napló, ott és akkor, legjobb tudása szerint, meggyőződése és gyakran kendőzetlen véleménye megfogalmazásával, javítgatások, átírások, utólagos szelektálás nélkül készült, vagyis az eseményekkel egyidőben, összességében 1650 oldalon keresztül tudósít a háborús hátország mindennapjairól, hivatali tevékenységeiről és családjáról. A köteteket több száz képpel, sok háborús, tájékozódási térképpel, számtalan gyászjelentéssel, tábori levelezéssel, személyes, hivatali levelek tömegével, újságkivágásokkal, ünnepi, kulturális események meghívóival, táviratokkal, közhivatali jegyzőkönyvekkel, rajzokkal, családfával egészítette ki, és tette ezzel plasztikusabbá. Visy egy sajátos információs hálózat jelfogó és jelerősítő eleme volt. Számos helyről kapott első kézből származó információkat, amiket megszűrt és maga is továbbadott különböző kommunikációs csatornákon. Naplóját ugyan nem a közönségnek írta, de a nála lecsapódó információkat, valamint világlátását, helyzetértékelését világosan megismerhetjük belőle. Naplójának értékét nem a háborús események leírása adja, hanem a háborús hátország megszervezésének megismerése; írásának helytörténeti jelentősége; a közélet, a lakosság hangulatváltozásainak bemutatása; a hátország megpróbáltatásainak, a győzelembe vetett hit próbájának leírása; illetve a város társadalmi, egészségügyi, karitatív szerveződésének megismertetése.

A kötet Nagy Imre Gábor főlevéltáros nagy lélegzetvételű tanulmányával kezdődik, amely a napló írójának, Visy Lászlónak az alakját, életútját, motivációit mutatja be a korszak sajátosságaival, politikai hátterével együtt, ami lehetőséget ad az olvasónak, hogy a forrásművet kellő történeti kontextusban értelmezhesse.

A Visy László által a napló köteteihez csatolt számtalan vizuális dokumentum közül a lehető legtöbbet közreadjuk. A főispán kiterjedt kapcsolati hálójának köszönhetően a naplóban ezernél is több személyre tesz utalást. Velük kapcsolatban rövid annotációkat készítettünk, amiből a korabeli Pécs sokrétű társadalomrajza bontakozik ki.

A kötetet számos melléklettel láttuk el. A rövidítésjegyzék, az idegen szavak jegyzéke, a katonai kifejezések magyarázata, a személynévmutató és a helynévtár mellett Visy László kiterjedt rokonságát szemléltetendő egy 237 tételes családtörténeti adattárat is publikáltunk a kötetben, illetve egy sokkal szűkebb családfát a kiadvány elülső belső borítóján, hogy a naplóban rendre előkerülő családtagokat – beceneveikkel együtt – könnyebben azonosíthassa be az olvasó. Emellett a naplóban leggyakrabban előforduló pécsi helyszíneket is listába szedtük rövid ismertetésükkel együtt, valamint a kiadvány hátsó belső borítóján elhelyeztünk egy 1913-as Pécs belvárosi térképet, amellyel a listába szedett helyszínek beazonosítását igyekeztünk megkönnyíteni.

Ennek az írásműnek, ami egyszerre családtörténet, hátország- és hivatástörténet egyelőre az első, 1914-es évet, pontosabban a háború kitörését követő, július 28-tól december 31-ig terjedő időszakának eseményeit feldolgozó kötete készült el a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltárának gondozásában. Egy rendkívül gazdag és releváns levéltári forrást igyekeztünk komplex módon közzétenni. Szándékainkhoz komoly háttérmunkát végeztünk, amelyben az MNL Baranya Vármegyei Levéltárának tizenkét munkatársa vállalt szerepet; lektori, szakértői, koncepcionális kérésekben pedig az MNL Országos Levéltára és a Pécsi Tudományegyetem munkatársaival kooperáltunk. A kiadvány elé Hatos Pál, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontja Közép-Európa Intézetének igazgatója írt ajánlót.