175 éve született Majorossy Imre, Pécs város polgármestere

Évfordulós megemlékezés
2022.06.28.

175 ÉVE SZÜLETETT MAJOROSSY IMRE, PÉCS VÁROS POLGÁRMESTERE

Majorossy Imre Pécsett született 1847. június 26-án, egy római katolikus család elsőszülött gyermekeként. Édesapja Majorossy János (Tárcza/Sáros vm., 1814 k. – Pécs, 1899. okt. 2.) ügyvéd, Pécs város törvényszéki tanácsnoka. Majorossy Imre a szülői házban gondos nevelésben részesült. Elemi és középiskolai tanulmányait a szülővárosában végezte. Az 1858/59–1865/66 tanévben a ciszterci főgimnáziumba járt, ahol a gimnáziumi érettségi vizsgát jó eredménnyel tette le 1866. augusztus 6-án. Édesapja érdeklődését követve ő is a jogi pályát választotta. A pécsi püspöki jogakadémián 1866/67 és 1868/69 között jogot hallgatott, majd tanulmányait a budapesti tudományegyetemen fejezte be. 1871-ben tett ügyvédi vizsgát a budapesti Királyi Ítélőtáblán.

Majorossy Imre pályázata az egyik törvényszéki fogalmazói állásra

1871. január 1-től állt szülővárosa szolgálatába, amikor megkapta a Pécs városi törvényszék egyik újonnan szervezett fogalmazói állását. A közigazgatás és jogszolgáltatás szétválasztásával és a Pécsi városi törvényszék megszűntével 1872. január 31-én állását vesztette. Még ebben az évben újjászervezték a törvényhatósági városok közigazgatását, és az 1872. május 7-i általános tisztújításon bekerült a városi közigazgatásba. Hivatali pályáját az önkormányzati rendőrségnél, második rendőrfőbiztosként folytatta. A hivatali ranglétrán fokozatosan lépett előre, az 1873. április 21-i közgyűlésen aljegyzővé, majd Aidinger János főjegyző polgármesterré választása után 1875. december 23-án főjegyzővé választották. Ettől kezdve 21 éven át, Aidinger János polgármester jobbkezeként szolgált a városvezetésben. Ragyogó íráskészsége miatt „aranytollú” főjegyzőnek nevezték. „Teljes két évtizeden át volt Pécs aranytollú főjegyzője, aki az akkori időkben divatos cirádás stilusnak művelői közül magasan kiemelkedett. Tanuskodik erről közel száz közgyülési jegyzőkönyv, amelyeket akkor a főjegyző irt sajátkezüleg sokszor éjt-napot egybetéve.” – írta róla 1927. évi nekrológjában a Dunántúl című napilap.

Majorossy Imre polgármester aláírása Pécs város bélyegzőlenyomatával

Majorossy Imre 1896. november 26-án került a közgyűlés megtisztelő bizalmából a város polgármesteri székébe. Pécs város polgármesterei közül elsőként adott városfejlesztési programot az 1896. évi tisztújító közgyűlésen elmondott székfoglaló beszédében, melyben hangsúlyozta, hogy nagy elődje, Aidinger János polgármester városvezetői tevékenységét kívánja folytatni: „Ha helyes általában Schakespeare [sic!] gondolkodásának alapja – »az embernek mindenben a bölcs mérséklet szabályait kell követnie« úgy ez elengedhetlen [sic!] szabály a polgármesterre nézve, s azért megfontoltan, lassabban bár, de következetesen, biztosan haladni, derék elődömnek megkezdett műveit jól befejezni, s a közmondásként »addig nyújtózkodni, ameddig a takaró ér« lesz célom és vezérelvem, mert a megfontolatlan rohamos haladás kártyavár és Potemkin falvak alkotása.”

A hat évvel későbbi, 1902. május 21-i általános tisztújításon ellenvetés nélkül újraválasztották.

Majorossy Imre polgármesterségének kiemelkedő állomása a város első, 1897. évi gazdasági programja. A gazdasági program két célt szolgált, a meglévő városi adósságok rendezését (konvertálását), és új kölcsönök felvételét a szükséges beruházásokhoz. A 4,5 millió koronás „nagy kölcsön”-t hosszadalmas próbálkozások után végül 1902-ben sikerült a városnak felvennie. Programjából többek között megvalósult az új központi temető (1904), a vízvezetékrendszer kibővítése (1902), az új közvágóhíd (1900–1901) és az új vásártér (1906).

Majorossy Imre folytatta elődje intézményalapító tevékenységét. A szigeti külvárosi népiskola és óvoda átadásával 1901-ben befejeződött az elemi iskolák építése a dualizmusban. Szívügye volt az 1905-ben megnyílt városi múzeum. Polgármestersége alatt emelték a városi elmegyógyintézetet (1903–1905), a Krajcáros és Frigyes laktanyai épületeket (1902–1904). Nevéhez köthető a városháza átépítése (1907). Megvalósította a városi személyzet fizetésének, illetve a tanítói fizetések emelését (1900). Támogatta az állami intézmények, így a kisállomás (1898), a főpályaudvar (1901) a hadapródiskola (1898), a honvédségi csapatkórház (1901), a pécsi állami bábaképző intézet (1902), a pécsi állami gyermekmenhely (1903) létesítését, illetve építését.

Ferenc József laktanya, 1909                   Főpályaudvar a vágányok felől, 1915

Az 1905. évi nemzeti ellenállás idején hű maradt a Fejérváry-kormányhoz, ezért a közgyűlés október 2-án fegyelmi eljárást indított ellene, majd a szövetkezett ellenzék kormányra jutása után 1906. május 1-jétől nyugdíjazták.

Majorossy hivatali pályája nem maradt elismerés nélküli. I. Ferenc József 1880. évi pécsi látogatása után koronás arany érdemkereszttel tüntette ki 1881-ben. Erzsébet királyné a vöröskereszt egylet körül szerzett érdemeinek elismeréséül díszoklevéllel jutalmazta. A legnagyobb kitüntetés 1902. március 13-án jutott neki, amikor az uralkodó polgármesteri érdemeiért, „hű és buzgó szolgálatai elismeréséül” díjmentesen a királyi tanácsosi kitüntető címet adományozta neki.

I. Ferenc József Majorossy Imrének a királyi tanácsosi kitüntető címet adományozta

Kényszerű nyugdíjazása után 1908-ban önkormányzati képviselővé választották, és több ideje maradt az oktatásra és kultúrára. A pécsi iskolaszék elnökeként sokat tett a népoktatásért, különösen az elemi iskolák államosításáért. Az iskolai gondnokság tagjaként buzgón látogatta az iskolai vizsgákat. Majorossy Imre több egyesületben töltött be vezető tisztséget. Többek között a Pécsi Zenekedvelők Egyesülete, a Vöröskereszt Egylet, a Pécsi Dalárda, a Katholikus Kör, a Mecsek Egyesület, a Pécsi Nemzeti Kaszinó (Casino), a Szabad Lyceum Egyesület és a Népkönyvtár Egyesület aktív tagjaként tevékenykedett.

A Pécsi Nemzeti Kaszinó tisztikara és választmánya, 1912

80 éves korában, 1927. május 13-án reggel negyed hétkor hunyt el tüdőtágulásban.  Végakarata szerint a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra május 15-én. Temetésén több százan vettek tőle végső búcsú. Halála után a város közgyűlése emlékét a közgyűlési jegyzőkönyvben megörökítette, és a városi múzeumot és a Sörház utcát róla nevezte el. Baranya Vármegye Múzeuma és a Pécsi Majorossy Imre Múzeum egyesítésével létrejött új intézmény 1951-ben a Janus Pannonius Múzeum nevet kapta, ezért Majorossy neve kikerült a múzeum címéből.

Majorossy Imre gyászjelentése, 1927

Nagyobb szerencséje volt Majorossynak az utcanévvel. 1950. április 29-én a város közgyűlése „az ország felszabadításának 5 éves évfordulója alkalmával hálájának és megemlékezésének kifejezéseül” a Majorossy Imre utcát Dolores Ibarruri utcának nevezte el. A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága az 1956-os forradalomban, október 24-i ülésén változtatta vissza az Ibarruri utcát Sörház utcára. Majorossy polgármester menye, dr. Majorossy Kálmánné született Nádor Mária 1988. október 19-én a Király utca 19. számú Vasváry ház emeleti nagyszobájának berendezését azzal a feltétellel adományozta Pécs városának, hogy élete végéig a lakásban maradhat és a Sörház utcát Dr. Majorossy utcának fogják nevezni. A Pécs Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1988. december 9-i ülésén tárgyalta az utcaelnevezést, és hosszas vita után döntött úgy, hogy elfogadja a Vasváry hagyatékot, és a Sörház utcának „Dr. Majorossy Imre” utca lett a neve.  Azt, hogy „a földrajzi nevekben a doktori cím akkor sem használható, ha névadó személy egyébként e címmel rendelkezett” a közterületek, településrészek elnevezéséről, művészeti alkotások közterületi elhelyezésről szóló 1991. évi 29. számú önkormányzati rendelet 6. §-ának (4) pontja mondta ki.

Az 1900-as években készült arcképét a Janus Pannonius Múzeum Művészettörténeti Osztálya őrzi. Az 1990-es évek első felében a városháza közgyűlési termében újra felállították a neves polgármesterek arcképcsarnokát, köztük Majorossy Imré portréjával. 2014-ben a többi neves polgármesterrel együtt a sírhelyét védetté nyilvánította Pécs város önkormányzatának közgyűlése.   

Nagy Imre Gábor főlevéltáros

 

 

Irodalom

Nagy Imre Gábor: Pécs polgármesterei (1875–1940). Aidinger János, Majorossy Imre, Nendtvich Andor és Makay István életútja. Kronosz – PTA – MNL BaML, Pécs, 2021. 403 p.

Képek jegyzéke (sorrendben)

Majorossy Imre városházi portréja az 1900-as évekből. (Janus Pannonius Múzeum Művészettörténeti Osztálya. Fotó Füzi István.)

Majorossy Imre pályázata az egyik törvényszéki fogalmazói állásra. (MNL BaML IV. 1106. b.  Pécs Város Tan. ir. 9228/1870.)

Majorossy Imre polgármester aláírása Pécs város bélyegzőlenyomatával. (MNL BaML IV. 1420. Pécs város okmánytára 5.)

Központi temető ravatalozója 1917. (MNL BaML XV. 42. Borsy Károly képeslapgyűjteménye Pécs 1484.)

Ferenc József laktanya 1909. (MNL BaML XV. 42. Borsy Károly képeslapgyűjteménye Pécs 415.)

Főpályaudvar a vágányok felől 1915. (MNL BaML XV. 42. Borsy Károly képeslapgyűjteménye Pécs 230.)

I. Ferenc József Majorossy Imrének a királyi tanácsosi kitüntető címet adományozta. (MNL BaML IV. 1407. a. Pécs város polg. eln. ir. 253/1902.)

Pécsi Nemzeti Kaszinó tisztikara és választmánya 1912. (PÉCSI NEMZETI KASZINÓ ÉVKÖNYVE 1912. 11.)

Majorossy Imre gyászjelentése. (MNL BaML XV. 25. c. Gyászjelentések.)

Utolsó frissítés:

2022.06.28.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges