150 éve született Vasváry Ferenc jogászprofesszor

Évfordulós megemlékezés
2022.11.22.

150 ÉVE SZÜLETETT VASVÁRY FERENC JOGÁSZPROFESSZOR

A Vasváry, korábban Traiber család felmenői több mint háromszáz évre visszamenőleg követhetők nyomon. A Nyugat-Magyarországon élő Traiber János és fivérei, Miklós, György és Márk, valamint örököseik részére I. Lipót 1688-ban adományozott magyar nemességet. Címerállatuk az ágaskodó oroszlán lett.

Az oroszlános címer

Egy, a család tulajdonában lévő címerábrázoláson három külön-külön keretbe foglalt ovális pajzsban balról jobbra a bajor (1507), a magyar (1688) és az osztrák (1804) címer látható.

A Vasváry (Traiber) család címerei. A bajorországi származásnak ez az egyetlen emléke maradt fenn.

Traiber János (1768–1839) Bonyhádon vas- és fűszerkereskedést nyitott, majd 1812-ben Pécsett megvásárolta a Fehér Hattyú házat és ebben nyitott üzletet. 1837-ben aztán ezt fiának, Lipótnak (1813–1850) adta át. Lipót 1840-ben megvásárolta a közeli Rosinger-házat, és ide helyezte át üzletét. Halála után özvegyi jogon felesége, Berecz Ágnes örökölte a vagyont s ő vezette az üzletet. 1856-ban azonban már fia, az akkor mindössze tizenöt éves Traiber – később Vasváry – György (1841–1905) lett az üzlet vezetője. 1870-ben Vasváry György feleségül vette Rüffer József aranyműves Mária nevű lányát (1850–1913). Öt gyermekük született, köztük az egyetlen fiú, Vasváry Ferenc (1872–1952).

Vasváry György és neje Rüffer Mária (Vasváry-Nádor Soma fotója)

Vasváry György tehetséges kereskedő volt, bár az elemi iskola mellett csak kereskedelmi iskolát végzett. Az üzletet folyamatosan fejlesztette, jelentős vagyonra tett szert. I. Ferenc József 1882-ben engedélyezte, hogy Traiber György és törvényes utódai családi nevüket Vasváryra változtassák. György széles látókörű volt, sok szempontból megelőzte korát. Sokat utazott, különösen kedvelte Észak-Itáliát. Ezekre az utakra néha Ferencet is magával vitte. Egyik olaszországi, Velencét is érintő útjukról naplójában dr. Vasváry Ferenc is beszámolt.

Györgynek öröksége és saját vagyona egyesítésével olyan tőke állt rendelkezésére, mellyel komoly építkezéseket folytathatott Pécsett, s három olasz stílusú épületet is építtetett. Ezek egyike a Király utca 19. szám alatti, a család otthonául szolgáló Vasváry-ház.

A Király utcai Vasváry-ház udvara (Vasváry-Nádor Soma fotója)

Az olasz palotát Zsolnay terakotta díszekkel és a család címerével díszíttette. A ház különleges dísze volt az üzletben árult valamennyi terméket bemutató öntöttvas portál. Német anyanyelvén kívül jól beszélt magyarul, horvátul és a kereskedelem nyelvén, franciául. A Zsolnay kerámiákon kívül sok mindent gyűjtött. Különböző hangszereket például. Több hangszeren játszott is. A gyerekei is mind megtanultak zongorázni. Modern gondolkodására jellemző, hogy gyermekei sportoltak is. A lányoknak meg kellett tanulni úszni, korcsolyázni és táncolni. Évente több táncos mulatságon vettek részt. Dr. Vasváry Ferenc naplójában részletesen beszámol ezekről a mulatságokról, a résztvevőkről, a táncokról.

            „1892. I. 30. – voltam édes anyámmal és Vilma s Irma húgaimmal a Herczenberger-féle táncziskolában utoljára. Összesen 29 tánczleczke tartatott; rendesen kedden, csütörtökön és szombaton délutáni 5 órakor. Rendes tánczok: lengyelke, hopsz, rezgő, keringő, csárdás és a 2 franczia négyes voltak. Fizettünk összesen 54 frtot. […] 1892. IX. 10. – voltam édes anyámmal s Vilma húgommal Ő Felsége a király Pécsre utazta előtt, a hadgyakorlatok alkalmából a nemzeti kaszinó és az ekkor Pécsett állomásozott tisztikar által a „Hattyú” és Casino egyesített helyiségeiben rendezett fényes tánczestélyen. [...] 1893. VI. 18. – voltam édes anyámmal és Vilma, Irma, Flóra és Dóra húgaimmal a Jótékony Nőegylet rendezte tettyei nyári mulatságon, a melynek fénypontját a virágmenet s a táncz képezte. A Pécsi Jótékony Nőegylet felkérésére Vilma és Irma húgaim az úgynevezett Tej-csarnokban kiszolgálási szerepet vállaltak, és így nem csekély mértékben hozzájárultak az ünnepély fényének emelésére."

Dr. Vasváry Ferenc portréja a Pécsi Fejek című kiadványból

Dr. Vasváry Ferenc az általa képviselt tudományágnak megfelelően szinte lekönyvelte az életét. Hatalmas iratanyagot hagyott hátra halála után. Azonban ezeknek a családtörténeti és várostörténeti iratoknak nagy részét a Vasváry villa 1952. évi államosítása után az ávósok megsemmisítették: az ablakon keresztül teherautókra dobálták és elhurcolták, sorsuk azóta ismeretlen.

Vasváry György a leggondosabb neveltetésben részel­tette gyermekeit és bár ezzel meggyőződésének nagy áldoza­tot hozott, Ferencet a pécsi Porges-féle kereskedelmi középiskola elvégzése után nem kényszerítette kereskedelmi pályára, hanem szívesen látta annak tudományos téren való érvényesülését. Már a Porgesben is kiváló tanárok tanították, például dr. Mihálffy Ernő, aki előbb joglyceumi tanár, majd az 1923-ban a Pozsonyból Pécsre helyezett Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem rektora és a pénzügyi jog professzora lett, vagy Sikabonyi Angyal Pál, aki előbb szintén a joglyceum tanára lett, majd a budapesti jogtudományi egyetem büntetőjogi professzora, Corvin-láncos akadémikus, felsőházi tag.

Ferenc végül a pécsi ciszterci főgimnáziumban érettségizett (1892). Jogi tanulmányait a pécsi jogakadémián (1892–96) és a budapesti egyetemen végezte (1897–98). Ezek abszolválása után bírósági szolgálatba lépett. A zombori királyi törvényszék aljegyzőjeként tevékenykedett, majd 1898-tól pécsi városi szolgálatba lépett.

Fejérváry Imre főispán értesíti Majorossy Imre pécsi polgármestert Vasváry Ferenc árvaszéki ülnökké való kinevezéséről

Előbb a város árvaszéki ülnöke lett, majd 1900-ban – élete fordulópontjaként – a pécsi jogakadémián a római jog tanárává nevezték ki. Kinevezését Majorossy Imre polgármester is támogatólag terjesztette Hetyey Sámuel pécsi püspök elé.

1905. március 1-jén a budapesti egyetemen közigazgatási jogból magántanárrá habilitálták. Több európai országban – Svájcban, Németországban, Ausztriában, Belgiumban és Franciaországban is – járt tanulmányúton. 1907-ben nevezték ki a Jogakadémián a közigazgatási jog, statisztika és államszámviteltan nyilvános rendes tanárává.

Vasváry György az által építtetett három épület megépítéséhez jelentős hitelt vett fel, ami pénzhiányt idézett elő az üzlet forgótőkéjében, s így nem tudta az üzletét a korábbi megszokott, jelentős nyereséggel működtetni. Ezt a kérdést a kiváló gazdasági szakemberként gróf Zichy Mihály, majd Virág Ferenc megyéspüspök és gróf Bethlen István miniszterelnök gazdasági tanácsadójaként is működő Ferenc oldotta meg. Bezárta a forgótőke hiányos üzletet. Eladta a berendezést, és bérbe adta az üzletet, miután 1901. szeptember 9-én átvette a családi vagyont édesapjától. A lakás bérbeadás, az üzleti bérleti díj és a joglyceumi tanári fizetés, illetve egyéb megbízásaiból eredő jövedelem már elegendőnek bizonyult a hitelek visszafizetésére és a maga szintű megélhetés költségeire.

Számos helyi és országos szervezet tevékeny tagja volt, így a Magyar Jogászegyleté, a Magyar Országos Vöröskereszt Egyleté, a Pécsi Nemzeti Szabadtanítás Egyesületé vagy a Pécsi és Pozsonyi Jogászok Szövetségéé. 1902 júliusától virilisként a városi törvényhatósági bizottság tagja, s mint ilyen a helyi politikai és közigazgatási élet alakításának is részese lett.

Munkásságát több rangos kitüntetéssel honorálták. 1898-ban megkapta a Polgári Jubileumi Emlékérmet, 1925-ben a Vöröskereszt II. osztályú díszjelvényét a hadi ékítménnyel, 1927-ben pedig elnyerte az MTA pályadíját.

A Vörös Kereszt Egylet helyi szervezetének legfőbb motorjává vált. „Még sok évvel a háború kitörése előtt vállalta a Vörös Kereszt Egylet pécsi fiókjának titkári tisztségét, a köz­pont főmegbízottá is kinevezte és ezen tisztséget is lelkesedés­sel, teljes odaadással töltötte be, pedig elképzelhető, mily óriási mérvben szaporodott a háború alatt annak munkaköre. Hogy ezen fiók talán az összes magyar fiókok között oly áldásos munkát fejthetett ki a rettenetes méreteket öltött háború alatt, abban az oroszlánrész illette meg a fiók csend­ben, de annál nagyobb intenzivitással munkálkodó titkárát.”

A pécsi Vörös Kereszt Egylet éves jelentése 1914-ből

Az első világháborút emiatt nem is katonaként, hanem a Vörös Kereszt kiküldötteként járta meg az északi fronton. Az első világháború után következő szerb megszállás alatt a polgári engedetlenség keretei között maga is részt vett a tiltakozásokban, így 1920. augusztus harmadikán tagja volt annak a közel ezer fős küldöttségnek, amely gróf Zichy Gyula megyéspüspök vezetésével tiltakozó memorandumot nyújtott át Rajics, szerb alispánnak, hogy a szerb hatóságokkal együttműködő szocialista vezetők által kezdeményezett törvényhatósági választásokat megakadályozzák.

A válságos időkben is mindenkor kiállt a kultúra fontossága mellett. Így alelnöke lett az 1920. január 18-án a pécsi püspöki jogakadémia dísztermében – Késmárky István elnöklete mellett – megalakult Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak. 1922. november 26-án alakult meg a Danubia Könyvkiadó Rt., mely a modern tudományok népszerű ismertetése mellett az irodalom gyöngyeinek népszerűsítését tűzte ki céljául. Vasváry itt is helyet kapott az igazgatóságban. De igazgatósági tagja volt a Dunántúl Egyetemi Nyomda Rt-nek is és aktív résztvevője számos más társadalmi szervezetnek, így elnöke a pécsi belvárosi római katolikus egyházközségnek, de elnöke volt a pécsi hegyközségnek is.

Horthy Miklós kormányzó 1922. szeptember 5-én a pécsi püspöki joglíceum tanárait az Erzsébet egyetem rendes tanáraivá nevezte ki, Ferencet az egyetem statisztika és nemzetgazdaságtan tanszékére delegálták. A jogi fakultás professzorai évenként váltották egymást a dékáni székben, és a karok sorrendje alapján periodikusan a rektor is közülük került ki. Így 1925/1926-ban a jogi kar dékánja, a következő évben prodékánja lett, majd 1927. június 8-án az Erzsébet egyetem rektori pozíciójába választották.

Dr. Vasváry Ferenc rektor

Az 1928/1929-es tanévben az egyetem rektorhelyettese lett, majd az 1937/1938-as tanévben újra a jogi kar dékánja. Felkészült tanár és kiváló előadó volt, egyike volt a kar legkedveltebb professzorainak. 1943-as nyugdíjba vonulásakor Ángyán János rektor e szavakkal búcsúztatta:

„… fél évszázadot töltött el tudományos tanítói munkásságban. Generációkat nevelt az általa képviselt nagyfontosságú tudományágban, akik közül számosan kiváló pozíciót foglalnak ma már el a közéletben, de akik ő reá, mint szellemi vezetőre tekintenek még ma is fel… a törvények és saját kívánsága mégis az, hogy e hosszú évtizedek munkáját feladja és nyugalomba vonuljon. Úgy a tekintetes Tanácsnak, mint minden tanár társának azon őszinte kívánságával veszünk Tőle búcsút, hogy az Úristen Őt sokáig tartsa meg szellemi képességének és testi egészségének birtokában. Őrizze egyetemünk iránti szeretetét és nyújtsa támogatását továbbra is egyetemünknek, amelynek közéleti befolyása révén mindenkor oly gazdagon juttathatott.”

Az államszámviteltant még nyugdíjazása után az 1944/1945-ös tanévben is oktatta, de 1944 októberében, a front közeledtével, sok más pécsi lakoshoz hasonlóan, családjával együtt elmenekült a városból. Egészen a Villach melletti ausztriai Weisensteinig jutottak. Ott angol–amerikai hadifogságba kerültek. A fogságban lerajzolta azt a barakkot, amelyben az ittlévők éltek a táborban.

A weisensteini barakk rajza (Vasváry-Nádor Soma fotója)

Vasváry Ferenc sosem nősült meg. Döntését azzal indokolta, hogyha ő bárkit elvenne, másik száz család sértődne meg. Jó parti volt, sok családanya számított rá, hogy elveszi feleségül a lányát. Hiába. Nősülés helyett vállalta a családban született valamennyi gyermek keresztapaságát. Sajátos, de hitelesnek vehető arcélet rajzol róla visszaemlékezésében egykori tanítványa, Arató Jenő:

„Satnya, vékony alakján csak úgy lóg a rossz, gyűrött ruha, szakállas, pápaszemes arcából két ijedt szem tekint a világba. Hirtelen beszéde, kalimpáló gesztusai mosolyt keltenek. Van lényében valami komikusan professzoros. De nem közönséges ember, csodálatos memóriával rendelkezik, elméje rengeteg adatot halmoz fel a tudományok minden ágából. Valósággal polihisztornak lehet mondani, beszél jóformán minden európai nyelven. Túlságosan sokat bíbelődik a részletekkel, adatokkal ahhoz, hogy valami összefüggő, nagy művet tudjon alkotni. Egyetlen könyve jelenik meg, egy közigazgatási jog. Egyébként élete felaprózódik akadémiai előadásai, különböző társadalmi egyesületekben kifejtett tevékenysége és elsőrangúan karban tartott szép szkókói szőlője között. Agglegény, régi pécsi „tüke” család sarja, ezért a városban nagy a tekintélye; tagja a törvényhatósági bizottságnak és ünnepélyes alkalmakkor mindig ő mondja az ünnepi beszédet, egy nagy elmének gondolatokban gazdag megnyilvánulásai ezek a beszédek.”

Nyugalmazott  egyetemi tanárként egészen 1949-ig oktatott a jogi karon. Egy esztendő híján fél évszázadot töltött a katedrán. 1952. január 7-én hunyt el. A pécsi Belvárosi templom altemplomának kriptájában helyezték örök nyugalomra.

Dr. Vasváry Ferenc aláírása

Művei: Der ungarische Gesetzentwurf zur Bekämpfung des unlauteren Wettbewerbs (Jena, é. n.); A magyar közigazgatás központi alapszervei (Budapest, 1902); Bevezetés a magyar közigazgatási jogtudományba (Pécs, 1906); A magyar közigazgatási perrendtartás vezérfonala (Pécs, 1907); Megemlékezés a pécsi jogakadémia megalapításáról (Pécs, 1937); A pécsi egyetemi szociális tanfolyam múltja és jelene (Pécs, 1943).

Vértesi Lázár levéltáros

Szakirodalom

A felszabadulás aranykönyve. 1921–1931. Pécs, 1931. 84.

Arató Jenő: Életem. 1891–1979. 87.

Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs, 1998. 220–222.

Kajtár István: A pécsi jogászprofesszorok emlékezete 1921–1945. Per Aspera Ad Astra, különlenyomat, Pécs, 1997. 65.

Lenkei Lajos: Negyven év Pécs életéből. Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda Rt., Pécs, 1922. 144–145.

Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Pécs, 2010. Pécs-Baranya 1918-1928. 78., 89., 154., 161., 236., 263., 270.

Borsy Judit: Vasváry Ferenc, Romváry Ferenc: Vasváry család. Szócikkek.

Trebbin Ágost: A Vasváry család. https://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=14967

Vasváry Ferenc: Naplóm a szentháromság nevében! Szerk. Balogh Ágnes – Márfi Attila – Schweitzer Gábor. Pécs, IDResearch Kft./Publikon Kiadó, 2013.

Vasváry Ferenc: Baranyai Digitar. https://baranyaidigitar.hu/neves-szemely/568

Vasváry Ferenc: Pécsi Egyetemi Almanach. https://almanach.pte.hu/oktato/68?from=http%3 A//almanach.pte.hu/oktatok%3Ff1%3Dfn%26o1%3Dcontains%26v1%3DVasv%25C3%25A1ry%2520Ferenc

Vasváry-Nádor Soma: A Vasváry család nyomában. Pécs, 2019. Kézirat

Zsadányi Oszkár és Klamár Gyula: Pécsi Fejek. Pécs, 1928. o.n.

Források

MNL BaML XIV. Személyek. 51.

MNL BaML Szakkönyvtára. A Magyar Szent Korona Országainak Vörös Kereszt Egylete Pécsi Fiókjának 1914. évi működéséről szóló jelentése. Pécs, 1916.

MNL-BaML-IV. 1407.a-988-1898 – Fejérváry főispán értesítése az árvaszéki ülnökké történő kinevezéséről

MNL-BaML-IV. 1407.a-1064-1900 – Majorossy polgármester levele

 

Külön köszönet Vasváry-Nádor Somának a kéziratért és az értékes családi fotókért!

 

Utolsó frissítés:

2022.11.30.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges