01 IV. Károly uralkodása (1916–1918)

Bevezetés 

I. IV. Károly uralkodása (1916–1918)

II. IV. Károly az emigrációban (1918–1922)

III. A Habsburg-család az 1920-as években

IV. Habsburg Ottó ifjúsága

V. Habsburg Ottó és báró Bakách-Bessenyey György kapcsolata (Levelek 1948 és 1958 között)

VI. Jelentések Habsburg Ottó tevékenységéről (1959–1985)

VII. Habsburg Ottó és a magyar állam közeledése 1987 után

VIII. Habsburg Ottó magyar állampolgársága

1.

A Habsburg–Lotharingiai család családfája (1708–1911)

A fekete-fehér festménymásolatokkal és fényképekkel készített, utóbb nyomtatott A/2 méretű családfa a XVIII. század elejétől 1911-ig mutatja be a Habsburg-Lotharingiai család tagjait. Az egyes fotókat megszámozták, a névsor azonban nincs a családfa mellett, bár a család jelentősebb tagjai, így Mária Terézia, férje Lotharingiai Ferenc császár, II. József, I. Ferenc József, felesége Erzsébet, és a későbbi IV. Károly király jól felismerhetők.

Az irat jelzete: MNL OL P 1490–III. sorozat–No. 18.
 

2.

Részvétnyilvánítások Ferenc József magyar király elhunyta alkalmából a magyar királyi miniszterelnök, gróf Tisza István részére
1916. november–december

Az 1916. november 21-én elhunyt Ferenc József halála alkalmából a különböző megyéktől, hatóságoktól, egyházközségektől számos részvéttávirat érkezett a magyar királyi Miniszterelnökségre. A kiállításon a Petőfi Sándor Betegsegélyző és Jótékonysági Egylet, a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara, az Orsovai Zsidó Hitközség elnöke, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszti kara és Heves vármegye alispánja által küldött részvétlevelek láthatók.

Az irat jelzete: MNL OL K 26–1916–3882–3964. – Gépelt távirat.

3.

IV. Károly távirata gróf Burián István közös külügyminiszternek és báró Alexander von Krobatin vezérezredes, hadügyminiszternek a kormányzás átvételéről
Bécs, 1916. november 21.

IV. Károly német nyelvű táviratában megerősíti hivatalában Burián Istvánt és Krobatin vezérezredest, egyúttal megbízza Burián Istvánt a „Népeimhez!” intézett proklamáció közhírré tételével.

Az irat jelzete: MNL OL K 26–1916–I–3882–3895. – Német nyelvű, gépelt távirat, magyar nyelvű fordítással.

4.

IV. Károly levele gróf Tisza István miniszterelnöknek a kormányzás átvételéről
Bécs, 1916. november 21.

IV. Károly levelében tájékoztatja Tisza István miniszterelnököt a kormányzás átvételéről. Ebben megerősíti a miniszterelnököt és „a magyar ministerium többi tagját állásukban”, egyúttal megbízza a miniszterelnököt, hogy a levélhez mellékelt „Népeimhez!” című proklamációt közzétegye. A nyilatkozatban a király hitet tesz arra, hogy a rá „hagyott örökségnek hű sáfárja” lesz. Bízik abban, hogy „monarchiám […] be és kifelé megedzve és megerősödve fog ebből a háborúból kikerülni”.

Az irat jelzete: MNL OL K 26–1916–I–3882–3894. – Magyar nyelvű, kézírásos levél IV. Károly aláírásával és a gépelt nyilatkozat.

5.

IV. Károly levele gróf Tisza István miniszterelnöknek a koronázással kapcsolatos feladatokról
Bécs, 1916. november 23.

IV. Károly király utasítja Tisza István miniszterelnököt, hogy „az országgyűléssel érintkezésbe lépve” a koronázással kapcsolatos javaslatokat terjessze elé. Az utasítás értelmében többek között a hitlevél és a koronázási eskü szövegének elkészítése tartozott e feladatok közé.

Az irat jelzete: MNL OL K 26–1916–I–3882–3902. – Magyar nyelvű, kézírásos levél IV. Károly aláírásával.

6.

A bécsi hercegérsek meghívója a magyar kormány részére
Bécs, 1916. december 1.

Friedrich Gustav Piffl bíboros meghívja a Magyar Miniszterelnökséget IV. Károly trónra lépése alkalmából, 1916. december 8-án, reggel 9 órakor a bécsi Szent István dómban tartandó ünnepi szentmisére.

Az irat jelzete: MNL OL K 20–1916–2237. – Német nyelvű, gépelt meghívólevél.

7.

A budapesti m. kir. Államrendőrség főkapitányának tájékoztatója a koronázáson résztvevők számára bérkocsi vagy bérautó előzetes biztosításáról
Budapest, 1916. december 3.

A budapesti főkapitányság, annak érdekében, hogy a magas rangú meghívottakat megfelelően szállítani tudja, illetve, hogy a „viteldíj túlköveteléseknek elejét vegye”, a koronázás napjára lefoglalta a forgalomban levő összes budapesti bérkocsi és bérautó állományt. A járművek bérlését a főkapitányság bérkocsi osztályán kellett megrendelni, automobilért 150, bérkocsiért 100 korona előzetes befizetése ellenében.

Az irat jelzete: MNL OL K 2–A–I–10–5–1916–2214. – Géppel írt, főkapitányi s. k. jelzéssel ellátott tájékoztató.

8.

A budapesti m. kir. Államrendőrség főkapitányának értesítése a Magyar Miniszterelnökség számára a koronázás alatti biztonsági szabályokról
Budapest, 1916. december 10.

A fővárosi főkapitány döntése szerint a koronázás napjának reggelén 8 órától a Várba vezető összes utat lezárták, s csak azokat engedték át a kordonon, akiknek érvényes belépőjegyük volt. Aki 8 óra után akart belépni a Várba, ezzel a belépőjeggyel már nem tehette meg.

Az irat jelzete: MNL OL K 26–1916–3882–4302. – Géppel írt, aláírással ellátott értesítés.

9.

Elöljárósági utasítás a koronázás nézőinek biztonságáról
Budapest, 1916. december 22.

A budapesti első kerületi elöljáróság utasítást ad ki a koronázási menet mentén lévő házak férőhelyeiről. Az utasítás szerint a koronázási menet útvonalába eső házak erkélyeinek külső szélén, egy-egy széken, csak egy néző ülhet, mögötte egy személy állhat. A korlátnak nem szabad támaszkodni, s a háztulajdonos kötelessége a teherbírás szakértővel való megvizsgáltatása.

Az irat jelzete: MNL OL K 26–1916–3882–3402. – Géppel írt, a kerületi elöljáró aláírásával ellátott utasítás.

10.

A koronázási ünnepélyt rendező bizottság belépőjegyei

Laczkovich Elek belépőjegye a koronázási ünnepélyre, illetőleg Gedeon Aladár belépőjegye a koronázási díszebédre

Az irat jelzete: MOL K 2–A–I–10–5–1916–2214. – Nyomtatott belépőkártyák.

11.

Föld küldése Brassó vármegyéből a koronázási halomhoz
Brassó, 1916. december 15.

A koronázás szertartása során a király lovával felvágtat az ország területéről összegyűjtött földhalomra, és kardjával a négy égtáj felé csapva kardvágással jelképezi, hogy megvédi az országot a bármely oldalról fenyegető ellenséggel szemben. A koronázási szokásoknak megfelelően minden vármegye területéről, az ún. koronázási halomhoz egy zsák földet küldtek a megyék. Brassó vármegye olyan területekről küldött földet, amelyek a megye történetében fontos szerepet játszottak az ellenség elleni harcokban. Külön érdekessége az iratnak, hogy Brassó vármegye alispánja levelében kiemeli az elküldött „Brassó-bertalani földet”, amelyet 1916. október 8-án a román csapatokkal a város felszabadításáért vívott utcai harcokban több mint háromszáz „oláh hulla fedezte”, továbbá a „Warte” nevű, a város melletti sétatérről szedett föld szintén az akkor elesett honvéd gyerekek tömegsírjáról származik.

Az irat jelzete: MNL OL K 148–1917–I–36930–(41257–1916). – Magyar nyelvű, gépelt felterjesztés.

12.

A Főrendiház elnökének átiratai gróf Tisza István miniszterelnöknek a koronázással kapcsolatos és a Koronázási hitlevél szövegének megállapítására kiküldött országos bizottságok főrendi tagjairól
Budapest, 1916. december 6.

A Főrendiház 87. ülésén a koronázási hitlevél megszövegezésének megállapítására kiküldött országos küldöttség főrendi tagjaivá választották többek között Csernoch János bíboros hercegprímást, gróf Apponyi Sándor kir. tárnokmestert, báró Wlassics Gyulát, a kir. közigazgatási bíróság elnökét, gróf Cziráky Antalt, gróf Dessewffy Aurélt és gróf Hadik Jánost. A Főrendiház 89. ülésén a koronázással kapcsolatos küldöttségbe a már kiküldött országos küldöttség tagjain kívül még 20 tagot választottak, így Almássy Dénes grófot, Batthyány-Strattman László herceget, Batthyány Lajos grófot, Degenfeld József grófot, Mikes János szombathelyi püspököt és több más főrendiházi tagot.

Az iratok jelzete: MNL OL K 26–1916–I–3882–4443 és K 26–1916–I–3882–4164. – Magyar nyelvű, gépelt eredeti átiratok.

13.

Gróf Tisza István miniszterelnök felterjesztése az uralkodóhoz bélyegek kibocsátása érdekében
Budapest, 1916. december 15.

a.) A miniszterelnök felterjesztése értelmében a koronázás alkalmából a királyi pár arcképével bélyegeket kívántak kibocsátani, melyen „Felséged a koronával és palásttal, Ő Felsége a császárné és királyné a koronával ábrázoltatnék”. A király december 18-án hozzájárult a javaslat végrehajtásához.

Az irat jelzete: MNL OL K 26–1916–I–3882–4411. – Magyar nyelvű, gépelt felterjesztés IV. Károly kézírásos jóváhagyásával.

b.) 15 koronás címletű, vörös színű IV. Károlyt ábrázoló bélyegnyomat sorozat, 10 koronás címletű, lila színű, Zita királynét ábrázoló bélyegnyomat sorozat.
A bélyegek Kiss M. Jenő tulajdonát képezik.

14.

A koronázási hitlevél országgyűlési határozattal elfogadott szövege
Budapest, 1916. december 18. és december 20.

A koronázási hitlevelet az országgyűlés mindkét háza elfogadta.

Az irat jelzete: MNL OL K 26–1916–I–3882–3902. – Magyar nyelvű, gépelt, aláírásokkal és pecséttel ellátott eredeti példány.

15.

A koronázási esküminta országgyűlési határozattal elfogadott szövege
Budapest, 1916. december 18. és december 20.

A koronázási eskü szövegét az országgyűlés mindkét háza elfogadta.

Az irat jelzete: MNL OL K 26–1916–I–3882–3902. – Magyar nyelvű, gépelt, kézírással kiegészített és aláírásokkal ellátott eredeti példány.

16.

Gróf Tisza István miniszterelnök felterjesztése az uralkodóhoz a koronázási hitlevéltervezet és az esküminta szövegéről
Budapest, 1916. december 23.

A Legkegyelmesebb Úrnak címzett levélben Tisza István arról tájékoztatja az uralkodót, hogy az országgyűlés által elfogadott koronázási hitlevéltervezet és esküminta szövegét „hódoló mély tisztelettel” felterjeszti az uralkodónak. A felterjesztés végén megtalálható IV. Károly saját kézírással Bécsben, 1916. december 26-án keltezett jóváhagyása is. A levél egyúttal a hitlevéltervezet magyarázata is. A hitlevél és az eskü szorosan összefüggnek egymással, mindkettő ünnepélyes fogadalomtétel, a hitlevél kiadása azonban megelőzte a koronázási aktust és az eskü felolvasását. A hitlevél – az országgyűlés által elfogadott és a miniszterelnök által ellenjegyzett példányának – megléte előfeltétele volt a koronázásnak. A Habsburg királyok magyarországi uralkodásuk örökössé válása után, I. József 1687-es megkoronázásától kezdve trónra lépésükkor hitlevelet (diploma inaugurale) bocsátottak ki, melyben rögzítették uralkodásuk jogi kereteit. A királyi hitlevél az alkotmány és a nemzet jogait elismerő ünnepélyes deklaráció, gyökerei az Árpád-korig nyúlnak vissza.

Az irat jelzete: MNL OL K 26–1916–I–3882–3902. – Magyar nyelvű, gépelt levél IV. Károly kézírásos jóváhagyásával.

17.

A magyar országgyűlés két háza 1916. december 28-án tartott együttes ülésének programja
Budapest, 1916. december 28.

Az együttes ülésen a megválasztott koronaőr megerősítéséről szóló királyi leiratot hirdették ki, továbbá a koronaőr eskütétele is ekkor volt. Átvették a koronázási hitlevelet, megerősítették a nádor-helyettest tisztségében, végül a jegyzőkönyvet hitelesítették.

Az irat jelzete: MNL OL K 2–A–I–10–2–1916–2208. – Nyomtatott meghívó.

18.

A koronázási hitlevél
Budapest, 1916. december 28.

IV. Károly király hitlevele. A kinyitott lapokon a szöveg vége olvasható a király aláírásával és gróf Tisza István miniszterelnök ellenjegyzésével. A hitlevelet Helbing Ferenc festette. Hártya; bőrkötésű könyvben, aranyzsinóron függő, sárgaréz tokba zárt, vörös viasz pecséttel.

Az irat jelzete: MNL OL N 44 Lad. G. No. 14. – 1916. december 28.

19.

A magyar országgyűlés két háza 1916. december 30-án tartott koronázó együttes ülésének jegyzőkönyve
Budapest, 1916. december 30.

A koronázó együttes ülés jegyzőkönyve a korábbi hagyományok szerint kézírással íródott. Az ünnepi ülés szertartásrendje két részből állt: az első részben az összegyűlt képviselők és felsőházi tagok a megnyitó után „felkérettek”, hogy testületileg felvonuljanak a koronázó főtemplomba. Ez időre felfüggesztették az ülést. A koronázás után a két Ház megállapította, hogy a koronázás „megfelelő módon végbement”, az erről szóló jelentést pedig egy erre a célra választott küldöttség terjeszti a Ház elé.

Az irat jelzete: MNL OL K 2–A–I–10–2–1916–2208. – Aláírásokkal ellátott kézírásos jegyzőkönyv.

20.

Brassó város ajándéka az uralkodó számára, Gróf Tisza István miniszterelnök felterjesztése
Budapest, 1917. február 19.

Az ajándékként felajánlott Törcsvár vára 1498-tól a város zálogbirtoka, majd 1651-től szabad tulajdona volt. Brassó képviselőtestülete a trónra lépés alkalmából IV. Károlynak ajándékozta az ingatlant. Károly – előzetes tájékozódás után – a felajánlást elfogadta, majd a várat Zita királynénak ajándékozta. A vár ma (Castelul din Bran) Románia egyik jelentős turisztikai nevezetessége, népszerűségét annak köszönheti, hogy Vlad Tepes, azaz Drakula kastélyának tartják.

Az irat jelzete: MNL OL K 26–1917–I–2–307–1011. – Géppel írt felterjesztés IV. Károly aláírásával és kézírásos megjegyzésével.

21.

Az 1917. évi II. törvénycikk IV. Károly királlyá avatásáról és koronázásáról
Baden, 1917. február 18.

„Kedvelt Magyarországunk és Társországai Hű Főrendei és Képviselői közös egyetértéssel” terjesztették az 1917. évi II. törvénycikket IV. Károly elé, mely „Felséges IV. Károly úrnak Magyarország s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok királyává avatásáról és koronázásáról rendelkezik”.

Az irat jelzete: MNL OL N 45 Lad. H.–Ser. A.–Fasc. 3.–1917:II. – Pecséttel ellátott nyomtatott törvényszöveg IV. Károly aláírásával.

22.

Koronázási album
Budapest, 1917.

A díszes kivitelezésű Koronázási Album az Érdekes Újság kiadásában, 1917-ban jelent meg, és részletekbe menően – az ünnepséghez „méltó” pátosszal – írja le az aznapi eseményeket. A kötetet Apponyi Albert, Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond és mások eredeti közleményeivel, neves művészek (Pór Bertalan, Rippl-Rónai József, Rudnay Gyula) szöveg közötti festményeivel, illusztrációival, valamint a királyi pár kézírásának másolatával látták el.

Jelzet: Érdekes Újság kiadása, 1917.

23.

Jelentés a koronázás költségeiről
Budapest, 1917. április 25.

A koronázás költségeiről több előterjesztés készült, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy az ünnepségeket mekkora összegből rendezték. Károlyi Imre miniszteri tanácsos jelentése szerint összesen több mint egy millió 800 ezer koronába kerültek az ünnepségek, amiről 1917. április 25-én számolt be gróf Tisza István miniszterelnöknek.

Az irat jelzete: MNL OL K 26–1921–I–9276. – Magyar nyelvű, géppel írt és aláírással ellátott jelentés.

24.

Számlák a koronázás költségeiről
Budapest, 1917. március 20. – május 12.

a) Budapest Székesfőváros községi kenyérgyára (X. kerület, Százados út 16.) számlája a koronázási gulyáshoz felhasznált pékáru összegéről.
b) Jegyzék az ingyenes ételosztás alkalmából eltörött vagy elveszett holmikról, pl. bárd, zománcvödör, zománcfazék, különböző poharak, kanalak és kések, fejkendő, vörös abrosz, fehér és kék kötények, Zsolnay tányérok stb.
c) Jelentés Budapest polgármesterének a Központi Konyha 34 ételkiosztó helyén, összesen 70 ezer adag kiosztott ingyen gulyásról, melynek költsége több mint 120 ezer korona volt.
d) Bárczy István fővárosi polgármester 1917. május 12-én kelt levele a miniszternek, melyben kérte az ételosztás elszámolt költségének megtérítését.

Az irat jelzete: MNL OL K 26–1921–I–9276. – Magyar nyelvű, nyomtatott, gépelt nyilatkozat, számlák és levelek.

25.

Behárfalvi Urbán István nemességadományozása
Bécs, 1918. július 30.

A díszes nemességadományozási okirat IV. Károly király egyik utolsó ilyen jellegű intézkedése, melyben a címer, az adományozott családi címere, illetve annak leírása is megtalálható. Az okiraton IV. Károly aláírása mellett gróf Zichy Aladár király személye körüli miniszter aláírása is látható.

Az irat jelzete: MNL OL K 20–300. kötet 1917–1369. – Magyar nyelvű, nyomtatott kézírással írt oklevél IV. Károly aláírásával.

26.

IV. Károly lemondó levele
Eckartsau, 1918. november 13.

IV. Károly magyar király kinyilvánítja lemondását az államügyek viteléről, a trónról viszont nem mondott le. „Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam, a mely háború keletkezésében semmi részem nem volt. Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettől vagyok áthatva. Ennél fogva minden részvételről az államügyek vitelében lemondok, és már eleve elismerem azt a döntést, mellyel Magyarország jövendő államformáját megállapítja.”

Az irat jelzete: MNL OL K 589–1918–I. A. 1. – Eredeti, magyar nyelvű, kézírásos levél IV. Károly aláírásával.

Ugrás a lap tetejére