A tófürdőtől a Tátikáig: Korai fényképek Hévízről és Zalaszántóról
A fényképgyűjtemény túlnyomó része város- és tájképeket, valamint portrékat tartalmaz. Az albumok nagy része Mary Hamilton Festetics Taszilóval kötött házassága révén került a család birtokába, ezért számos felvételen a hercegné közvetlen és távolabi rokonai láthatók valamint családtagjainak és rokonságának birtokai, utazásainak változatos helyszínei elevenednek meg.
A P 240 törzsszámú állagban őrzött gyűjtemény számos hazai készítésű felvételt is tartalmaz. Tanulmányozásuk során bepillantást nyerhetünk a 19. század végének, 20. század első felének hazai főúri életformájába és helyszíneibe is, legyen szó úri vadászatokról, lóversenyekről, társadalmi eseményekről vagy a keszthelyi kastély külső és enteriőr képeiről.
A jelen cikkben tárgyalt hévízi és zalaszántói felvételek a P 240 állag 1. sorozatában lelhetők fel, a fényképek külön kartonokra kasírozva maradtak ránk. A kartonokon csak elvétve találunk olyan feljegyzéseket, amelyek a datálást és a helyszínek, személyek pontos azonosítását segítik, legtöbbször csak következtetni lehet a felvétel hozzávetőleges időpontjára, többnyire évtizedes pontossággal. Néhány szerencsés esetben magukon a fényképeken fedezhetők fel olyan információk, amelyek segítik az azonosítást.
Fényképek Hévízről
„Lábunk alatt alig egy vagy két száz lépésnyire kis tavacska. Partjain gulya legelész s néhány terebélyes nyárfa álldogáll. Lementünk a tó partjára, ott heverészett a gulyás.
- Micsoda tó ez atyafi?
- Ezt se tudják az urak? Ez a Hévíz.
Ma világhirü fürdő, csodája a természetnek. Akkor még ismeretlen pocsolya. De a környék bénái, betegjei, nyomorékjai akkor is ismerték már csodatevő erejét s ünnepnapokon elvánszorogtak oda fürödni. Vittek magukkal enni-innivalót, mert ott bizony nem tanyázott egy teremtett lélek se állandóan.”
Eötvös Károly: Deák Ferencz és családja I.
Eötvös Károly fél évszázaddal később regényes formában emlékezett vissza 1854-es utazására, amely során a hévízi tavat is érintette. Bár az első fürdőhely kiépítését Festetics György gróf már 1795-ben kezdeményezte, Hévíz ténylegesen az 1850-es évek végétől kezdett látványosabban fejlődni. 1857–58-ban a Szentandrás és Egregy községek, valamint Keszthely határán fekvő tó birtokcserék révén közigazgatásilag teljesen a Festetics-uradalom birtokába került. A tagosítás nyomán a következő években Festetics I. Tasziló gróf utasításai szerint látványos építkezésekbe fogtak.
A tófürdő és környéke 1858-ban
Jelzet: MNL Zala Vármegyei Levéltára, XV. 4. Zala vármegyei kataszteri gyűjteménye, a. Térképek, A. No. 115, No. 36, No. 69
A tó nyugati partszakaszán (ez az ún. Újtelep) Laskay Ferenc uradalmi építész tervei alapján földszintes kőházak épültek egymás után, nevüket az építés sorrendje alapján római számokkal jelölték. 1959-ben az I-es mellett a II-es ház is elkészült, egy év múlva pedig a III-as házat is átadták. A következő évtizedben – további szálló- és kiszolgálóépületek mellett- sor kerülhetett az új fürdőház megépítésére is, végül 1870–71-re elkészült a tófürdő első emeletes épülete, a VII-es (Hetes) ház is.
A VI-os ház homlokzati rajza (1868)
Jelzet: MNL OL, Tervtár, Családi fondokból kiemelt tervek, Festetics család (T 3), No. 635
A fejlesztések nyomán az 1860-as években Hévíz iránt országos szinten is megnőtt az érdeklődés. A fürdő népszerűsítésében nagy szerepet játszott a Vasárnapi Újság 1866. augusztus 12-iki számában megjelent cikk is, amelyben a tófürdő látképéről készült illusztrációt is közöltek. A látkép nyugati irányból ábrázolja a tavat és környékét.
Hévíz látképe nyugati irányból (1866)
Vasárnapi Újság, 1886. augusztus 12.
A metszetet érdemes összevetni a hasonló tájolású, jónéhány évvel későbbi fényképpel. Jól kivehetőek a tó fölé épített fürdőházak új bővítési fázisai. A felvételen felismerhető a Hévízt Sümeggel, illetve távolabb a Sümeget Keszthellyel összekötő országút (ma Keszthely-Kertváros) nyárfákkal szegélyezett, mai napig változatlan nyomvonala.
A hévízi tó látképe nyugati irányból
(év nélkül, 1870 és 1890 között)
MNL OL, Festetics család keszthelyi levéltára, Festetics család, Fényképek (P 240), 1. sorozat. Kastélyképek (külső, belső), tájképek, portrék, eseményfotók, reprodukciók, j. Kastélyok, tájak, utazások, No. 107
A fenti látkép az Országos Levéltár P 240 állagának 1 j sorozatához tartozik. A sorozaton belül egy jól elkülöníthető csoportot alkotnak a hévízi tófürdőről és Zalaszántóról készült fényképek (No. 101 – No. 110). Ide tartozik egy további felvétel is (No. 487), amelyen egy balatoni látkép szerepel. Valamennyi fénykép vágott mérete minimális eltérésekkel 21×15 cm, azonos tulajdonságú kartonlapokra kasírozva maradtak ránk. A felvételek kvalitásukban, telítettségüket és élességüket tekintve is jól láthatóan azonos tulajdonságúak, feltételezhetően egyazon fényképész munkái, többségük talán egy napon is készült. Csak négy fénykép kartonján olvasható feljegyzés, ezek mindegyike a hévízi VII-es (Hetes) házról készült, rajtuk a helyszínmegjelölésen túl az építész, Laskay Ferenc neve is olvasható. A fényképész személyére vonatkozó adat sajnos nem található a fényképsorozatban. Ismerünk ugyan a korszakból egy Boros(s) Imre nevű keszthelyi fényképészt (neve a Festetics-kastély belső udvarát megörökítő, HU-MNL-OL-P-240-1-a-488-r-1 jelzet alatt őrzött fénykép kartonján is olvasható), de további kutatásokat igényel annak kiderítése, vajon azonos-e az itt tárgyalt sorozat készítőjével. Érdekesség, hogy Boros(s) 1878-ban állandó „fényirdát”, vagyis fényképezőtermet nyitott Hévízen, legalábbis erről tudósított több újságcikk, köztük a Fővárosi Lapok 1878. áprilisi száma.
A felvételek datálása kapcsán pontos dátumot nem tudunk mondani, a becsléshez azonban vannak támpontjaink: egyfelől a Hetes-házról készült képeken az épület közvetlen környezete újszerűnek, frissen rendezettnek hat, az épület előtt fiatal facsemeték is láthatók. Ugyanakkor a ház falain már felfedezhetők vakolathibák, ami arra enged következtetni, hogy néhány év eltelhetett az átadást követően a fényképek készítéséig. Az építés idejét ismerjük, tudjuk, hogy a munkálatok 1870–1871-ben zajlottak, tehát a felvételek hozzávetőleg 1875 és 1890 között készülhettek. Érdekesség, hogy a keleti főhomlokzatot megörökítő mindkét felvételen olvasható az 1870-es évszám (MDCCCLXX) a homlokzaton, de egyértelműen látszik, hogy ez nem magán az épületen, hanem utólag lett ráírva a fényképre.
A Hetes ház keleti irányból
(év nélkül, 1870 és 1890 között)
MNL OL, Festetics család keszthelyi levéltára, Festetics család, Fényképek (P 240), 1. sorozat. Kastélyképek (külső, belső), tájképek, portrék, eseményfotók, reprodukciók, j. Kastélyok, tájak, utazások, No. 102.
Képek a Hetes házról
(év nélkül, 1870 és 1890 között)
MNL OL, Festetics család keszthelyi levéltára, Festetics család, Fényképek (P 240), 1. sorozat. Kastélyképek (külső, belső), tájképek, portrék, eseményfotók, reprodukciók, j. Kastélyok, tájak, utazások, No. 102-104.
A Hetes ház napjainkban (2025)
A szerző felvétele
A hévízi tófürdő épületeinek elhelyezkedéséről áttekintést ad egy korabeli (1880-as évek) és egy későbbi, 1910-es nyomtatott térkép is, valamint a következő évtizedekben készült képes levelezőlapok egész sora is.
A tófürdő és környezete az 1880-as években
Balatoni Múzeum, Térképtár, Leltári szám: 84.733
MNL OL, Térképtár, Családi fodnokból kiemelt térképek, Festetics család (S 68), Vegyes nyomtatott térképek, No. 21.
A fényképek között két felvételen is láthatók a tó fölé épített fürdőházak és kabinok. Három nagy egység, az 1866-ban épült tükörfürdő, a középfürdő és az úgynevezett 14 és 18 krajcáros fürdő épülete, valamint az ezeket összekötő hidak ismerhetők fel. A második kép hátterében húzódó domboldal napjainkra fákkal teljesen benőtt, ezen a területen ma szállodák és kiszolgálóépületek is állnak.
Fényképek Zalaszántóról
A közelmúltban a Festetics-gyűjtemény hévízi képeit tartalmazó sorozatában három olyan felvételt is sikerült azonosítani, amelyek Zalaszántó településhez köthetők. Ezek a képek szintén részei a Festetics család fényképgyűjteménye bemutatott sorozatának és kvalitásukban is hasonlók, datálásukat szintén az 1870-es, 1880-as évekre tehetjük. Két fotón a község látképe, egy továbbin pedig a település északi szomszédságában álló Tátika várának romjai ismerhetők fel.
A Hévíztől északra, 14 km-re fekvő község egykoron mezőváros és járási székhely volt. Az első felvételen a település közeli látképe látható dél-délnyugati irányból, körülbelül a jelenlegi községhatárról, a mai Zrínyi- és Keszthelyi utcák, valamint a Vindornyalakra vezető közút találkozásától fotózva. Jól kivehető az Árpád kori eredetű Szent Kozma és Damján-templom jellegzetes tömbje, illetve a háttérben magasodó Tátika hegyvonulata, csúcsán a várrommal. A mai Fő- és Keszthelyi utcák nyomvonala – amely a község legrégebben beépült része – könnyen azonosítható az itt álló háztelkek tájolása alapján. A kép előterében pihenve pózoló egyenruhás alakok láthatók, öltözetük alapján a korszakban a községben állomásozó császári és királyi katonák az 1868-tól rendszeresített egyenruhájukban. Mellettük egy kalapot viselő polgári személy, mögötte, az út túloldalán álló ház sarkánál homályosan ugyan, de paraszti ruházatot viselő női alakok is kivehetők. A felvételi pont környezete napjainkban fákkal sűrűn benőtt terület, ugyanazon szögből fényképet készíteni nem lehetséges, de érdemes összevetni későbbi képeslapokon látható, délebbről készített felvételekkel.
Zalaszántó látképe délnyugati irányból
(év nélkül,1870 és 1890 között)
MNL OL, Festetics család keszthelyi levéltára, Festetics család, Fényképek (P 240), 1. sorozat. Kastélyképek (külső, belső), tájképek, portrék, eseményfotók, reprodukciók, j. Kastélyok, tájak, utazások, No. 110.
A második látkép felvétele távolabbról, észak-északnyugati irányból készült, a mai (felső) Zrínyi utca irányából fotózva. A háttérben a Keszthelyi-hegység jellegzetes vonulatain Rezi várának romjai is jól kivehetők. A kép igazi „pillanatfelvétel” a korszakból, apró részletei számos érdekességet árulnak el a község településszerkezetéről és építéstörténetéről, amelyeket nemcsak 19. századi térképekkel, de a napjainkban ugyanazon szögből készített felvételekkel is tanulságos összevetni.
Zalaszántó látképe északnyugati irányból
(év nélkül,1870 és 1890 között)
MNL OL P 240 1 j No. 108.
Zalaszántó látképe északnyugati irányból (2025)
A szerző felvétele
Az előtérben látható szántóföld a község 1858-as birtokvázlatán „Felső kűes földek” néven jelölt terület folytatása („Alsó kűes földek”), a terület napjainkra túlnyomórészt beépült, itt a mai Ádám-, Dózsa-, Petőfi- és Szabadság utcák lakóházai találhatók. A mögötte húzódó, fákkal benőtt sáv a községet átszelő patak medrének nyomvonala. A patak mögötti telkeken, balról jobbra haladva elsőként a Gersei-Pethő család egykori kúriájának L-alakú épülete ismerhető fel, mellette az udvarházhoz tartozó egyik épület robosztus tömbje látható. Rendeltetésének és építéstörténetének feltárása további kutatásokat igényel, valószínűsíthető, hogy a kúria telkén ebben az időszakban még működő császári és királyi laktanya (helyi nevén „Huszárlaktanya”) kiszolgálóépülete, istállója volt, esetleg egyéb gazdasági funkciót tölthetett be. Az épületet az 1855-ös konkretuális felmérés térképén és az 1858-as kataszteri birtokvázlaton még egyértelműen jelölték, jelen fényképen a tetőszerkezet hiányzik, amely a bontási munkálatok megkezdésére utalhat. Tető hiányában ugyanakkor az épület mögé is beláthatunk, a szomszédos telken jól kivehető a középkori eredetű Szent Vendel-kápolna tornya. Jobbra haladva a mai Fő utca telkei következnek, egészen a Szent Kozma és Damján-templomig. A kép előterében vélhetően pihenő napszámosokat láthatunk.
Zalaszántó konkretuális térképe - részlet (1855)
Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kataszteri gyűjtemény, Térképek (S 78), No. 2735/9.
Zalaszántó birtokvázlata – részlet (1858)
Jelzet: MNL Zala Vármegyei Levéltára, XV. 4. Zala vármegyei kataszteri gyűjteménye, a. Térképek, A. No. 115.
A Szent Vendel-kápolna napjainkban (2025)
(A szerző felvétele)
A harmadik képen Tátika várának romjain pózoló, azonosítatlan személyek csoportja látható, öltözékük alapján vegyes társadalmi rangúak: úri, polgári, katonai, sőt, paraszti réteghez tartozó személyek is felfedezhetőek közöttük. Vélhetően ezen kép alapján készültek a következő évtizedekben sorozatgyártott, esetenként színezett képes levelezőlapok.
Csoportkép Tátika várának romjainál
(év nélkül,1870 és 1890 között)
MNL OL, Festetics család keszthelyi levéltára, Festetics család, Fényképek (P 240), 1. sorozat. Kastélyképek (külső, belső), tájképek, portrék, eseményfotók, reprodukciók, j. Kastélyok, tájak, utazások, No. 487.
Tátika várának romjai napjainkban (2024)
A szerző felvétele
A fényképsorozatban még egy felvétel található, amelyen egy klasszikusnak mondható balatoni tájrészletet láthatunk, Becehegyről (Balatongyörök), körülbelül a mai Batsányi-kilátó környékéről fotózva. A képen jól felismerhetőek a Tapolcai-medence tanúhegyeinek jellegzetes kúpjai (Gulács, Badacsony) és Szigliget vára is.
A Balaton látképe Becehegyről
(év nélkül, 1870 és 1890 között)
Jelzet: MNL OL, Festetics család keszthelyi levéltára, Festetics család, Fényképek (P 240), 1. sorozat. Kastélyképek (külső, belső), tájképek, portrék, eseményfotók, reprodukciók, j. Kastélyok, tájak, utazások, No. 109.
A Balaton látképe Becehegyről (2025)
A szerző felvétele
Az itt bemutatott téma is jól mutatja, hogy a fényképfelvételeken látható információkon túl milyen sokféle forrástípust használhatunk még helyszínek, épületek, vagy akár személyek azonosításhoz. Egy-egy téma feltárásához sok esetben nem csak levéltári iratok, hanem korabeli újságcikkek, térképek is rendelkezésre állnak. A Festetics-gyűjtemény gazdag fényképanyaga további szerteágazó témák kutatásához nyújthat segítséget.
Köszönöm a cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget Katona Csabának (MNL), Németh Balázsnak (NKE HHK), Rácz Györgynek (MNL OL), Schmidt Anikónak (MNL OL) és Török Enikőnek (MNL OL).
Felhasznált irodalom:
Szántó Endre: Egy fürdőváros születése. Hévíz története. 2. kötet: A reformkortól Trianonig 1819–1920 (2018)
A keszthelyi Hévviz. In.: Vasárnapi Újság, 1866. augusztus 12. (32. szám)
Vidéki hírek. In.: Fővárosi Lapok, 1878. április (77–99. szám)
Új hozzászólás