A Minisztertanács Kabinetje 1989. október 24-ei ülésén áttekintette az Állami- és Kossuth-díj rendszerét és javaslatot fogadott el annak megváltoztatására. A Minisztertanács Elnökhelyettesének előterjesztése alapján a Minisztertanács 3360/1989-es határozatában 1989. december 17-én intézkedett arról, meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy azok a neves személyiségek, akiknek nemzetközileg is elismert kimagasló alkotótevékenységét a megelőző időszakban politikai okok miatt Állami- vagy Kossuth-díjjal nem ismerték el, szükség szerint akár poszthumusz kitüntetésben részesüljenek.

A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar kitüntetés, amelyet az országgyűlés 1948-ban 1848. március 15-e centenáriuma alkalmából alapított. A díjat 1990-ig a Minisztertanács adományozta, 1990 után pedig a Köztársasági Elnök.

Előzetes tervek szerint a kormány 1989. december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 45. évfordulóján adományozott volna rehabilitációs jelleggel Kossuth-díjat, de mivel az Állami- és Kossuth-díj Bizottság állásfoglalása szerint az elismerésben részesítendők körének felmérése hosszabb időt vett igénybe, a Minisztertanács végül 1990. február 26-án hozott csak határozatot poszthumusz Kossuth- és (az Állami Díj helyébe lépett) Széchenyi-díjak adományozásáról. Ezen határozat alapján 1990. március 15-én részesült poszthumusz Kossuth-díjban többek mellett az előző évben az Amerikai Egyesült Államokban elhunyt Márai Sándor „gazdag életművéért, regényeiért, verseiért és cikkeiért, amelyekben maradandó hittel fogalmazta meg a liberális eszmevilág racionalizmusát és értéktiszteletét, a magyar kultúra és nyelv iránt érzett tántoríthatatlan hűségét és az igazság kimondása iránti szenvedélyes elkötelezettségét".

Miután az elismert író - Márai Sándor - 1948-ban elhagyta Magyarországot, műveit kiiktatták a hazai irodalmi életből. Az 1980-as években már lehetőség lett volna munkái hazai publikálására, de ő megfogadta, hogy amíg az országban megszálló csapatok tartózkodnak, és nem tartanak demokratikus választásokat, addig műveinek megjelentetéséhez és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának magyarországi kiadása halála után, poszthumusz Kossuth-díjjal való elismerésével egy időben, 1990-ben indult el.

A Magyar Nemzeti Levéltár 2014. november 28-án „Márai asztalánál" - Levéltári éjszaka és műhelykonferencia keretében emlékezett meg a 25 éve elhunyt Márai Sándorról.

Iratfotók: Czikkelyné Nagy Erika