Jelenlegi hely

Párizsi békeillúziók – Területi kérdések

Szerző: Kiss András
2013.02.18.
1947. február 10-én írta alá Gyöngyösi János külügyminiszter a szövetséges hatalmak képviselőivel a második világháborút lezáró párizsi békét. Magyarország ezzel – három falut még elveszítve – a trianoni határok közé került. Válogatás a magyar békedelegáció irataiból.

A győztes nagyhatalmak által összehívott békeértekezleten 1946. július 29. és október 15. között 21 győztes állam képviselői vitatták meg az Olaszországgal, Finnországgal, Romániával, Bulgáriával és természetesen Magyarországgal kötendő békeszerződésre vonatkozó javaslatokat. A magyar békedelegáció munkája arra irányult, hogy egyrészt semlegesítse a szomszédos államok képviselői által Magyarországgal szemben megfogalmazott vádakat, másrészt elhárítsa a magyar lakosság Csehszlovákia által szorgalmazott egyoldalú kitelepítését, illetve a csehszlovák kormány által igényelt – a pozsonyi hídfőre vonatkozó – határkiigazítást, valamint képviselje a Romániával szemben megfogalmazott területi igényét (22 000, majd 4000 km2 visszacsatolása Magyarországhoz). A magyar külügyi vezetés törekvései azonban Romániával szemben és a kisebbségvédelem ügyében kudarcot vallottak.
Magyarország sikerként mindössze azt könyvelhette el, hogy a konferencia teljességgel elutasította a felvidéki magyarok egyoldalú áttelepítésére vonatkozó csehszlovák igényt, és a Csehszlovákia által követeltnél kisebb területben állapította meg a pozsonyi hídfőt (Horvátjárfalu/Jarovce, Oroszvár/Rusovce és Dunacsún/Čunovo községek kerültek Csehszlovákiához). Ahogy a közölt térképen látható igényelt határvonal is mutatja, Csehszlovákia az említett településeken kívül magának követelte még Rajka, Bezenye és Dunakiliti községeket is.

 

A Cseh-szlovák kormány által a Duna jobb partján igényelt területre eső közútvonal térképe 1946. augusztus 19.
Magyar Külügyminisztérium – XIX-J-1-c – Magyar Békedelegáció (1945–1947) – 24. doboz – II-4. tétel – 663/Konf./1945.

 
 
 
Csereterületek kérdése a pozsonyi hídfővel kapcsolatosan 1946. szeptember 25.  
Magyar Külügyminisztérium – XIX-J-1-c – Magyar Békedelegáció (1945–1947) – 28. doboz – II-13. tétel – 675/Konf/1946.
 

 

A magyar kormány részéről Romániával szemben támasztott, eredetileg 22 000 km2-es területi igény három elvből indult ki: a terület befogadóképessége, a kisebbségek egyensúlyának elve, valamint a gazdasági szempontok. A Magyar Békedelegáció Politikai és Nemzetiségi Csoport Román Alosztályának belső feljegyzése 1946 augusztusában még reményt látott arra, hogy a romániai területeket illetően gazdasági érvekre hivatkozzék, azonban a többi javaslathoz hasonlóan ezt is figyelmen kívül hagyták.

Utolsó frissítés:

2015.08.11.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges