A napi dátumhoz való ragaszkodáson kívül egy kerek évforduló is aktualitást ad következő cikkünknek, a 300 éve aláírt szatmári béke. Kétségtelen ugyanis, hogy a Rákóczi-szabadságharc bukásához – számos egyéb indok mellett – hozzájárult a Magyarországon 1709–1711 között tomboló pestisjárvány is. Az ország lakossága szinte megtizedelődött (az áldozatok számát 300–400 ezer közöttire tehető), a kuruc hadsereg létszáma pedig az eredeti negyedére csökkent.

Olyan sokat hallottunk már róla, de tudjuk-e mi is a pestis?

A pestist a Yersinia (korábban Pasteurella) pestis nevű baktérium okozza (Alexandre Émile Jean Yersin fedezte fel 1894-ben), amely különféle rágcsálók, leginkább patkányfélék vérében él. Legyek vagy bolhák segítségével terjedve okoz járványokat. A pestisnek három klinikai formája ismert: a búbópestis, a tüdő- és a szeptikus (vérmérgezéses) pestis. Az első esetben a baktérium a nyirokrendszerbe kerül, a tüdőpestis esetében a tüdő közvetlenül fertőződik, a harmadik fajtánál pedig a vérbe kerül a kórokozó.

A búbópestis legelső tünetei: fejfájás, hányinger, hát- és végtagfájdalom. Gyors fejlődésben búskomorság, láz, kiszáradás következett be, miközben beteg nyirokcsomóin a lágyéknál, a hónalj körül, a fülek mögött, a nyakszirten heves fájdalmat okozó bubók keletkeztek. Ezek néha tojás nagyságra dagadtak. Ha a fekélyek önmaguktól kifakadtak nagyobb esély volt a gyógyulásra. A betegség 2–14 napig is lappanghatott. A kór lefolyása 3–9 napig tartott. Amennyiben a búbópestisben szenvedő beteg kezelésben részesült akár 60–75 % esély is volt a gyógyulásra. A másik két pestisfajta esetében a halál elkerülhetetlen volt.

A valódi indok megtalálása előtt háromféle magyarázatot találtak a pestisre. A „miazma" elmélet szerint a betegséget környezeti tényezők okozzák. A higiénia betartását, füstölést, táplálkozási szabályok betartását (savanyú gyümölcsök, ecet, gránátalmalé stb.) tartották fontosnak. A korszak orvosi könyvei tele vannak „jobbnál-jobb" receptekkel a pestis ellen.

16–18. századi orvosi kézikönyv
1526 utáni gyűjtemény – Vegyes, tárgyi alapon létrejött gyűjtemények – Orvos- és gyógyszertörténeti gyűjtemény – Orvos- és gyógyszertörténettel kapcsolatos vegyes iratok (R 393) – II. - 1.

A számtalan betegségre orvosságot kínáló könyvet 1587-ben kezdték el vezetni. Többek között egy pestis elleni gyógyszer receptje is  olvasható benne:

A kantagonisták a pestis érintkezés útján történő terjedésében hittek. Elsősorban a karanténban, a betegek elkülönítésében, elzárásában hittek.

„Delineatiója Miképpen kelessek a debreceni heti vásárt a városnak mostani infectiója idején [1739] tartani"
Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai – Családi fondok és levéltárak – Károlyi család nemzetségi levéltára – Acta publica (P 396) – 6. sorozat – 3. tétel

A harmadik elmélet szerint a pestis Isten büntetése, istenkísértés bármit ellene tenni. Sokan az ima erejében hittek, és különféle szentekhez imádkoztak gyógyulásért. A legelterjedtebb védőszentek: Szent Sebestyén és Szent Rókus voltak. A monpellier-i születésű Szent Rókus (1195-1227) életét a pestises betegek gyógyításának szentelte. Amikor ő maga is megbetegedett, egy angyal ápolta. Magányosan halt meg. A legenda szerint holtteste mellett egy írást találtak, mely szerint kigyógyulnak betegségükből a pestis ellen hozzá folyamodók. A szentet a képeken általában egy kiskutya társaságában ábrázolják, amint egyik kezében zarándokbotot tart, másik kezével pedig combján lévő pestises kelésre mutat. Magyarországon a 18. századtól terjedt el a tisztelete. Szent Rókus ünnepét augusztus 16-án tartjuk. Előtte szeretnénk tisztelegni azzal, hogy a Magyar Országos Levéltárban őrzött ereklyéjét (Szent Lucia ereklyéjével közös ereklyetartóban) a nagyobb közönség elé tárjuk. Az ereklye időszaki kiállításunkon 2012. január 31-ig személyesen is megtekinthető előzetes bejelentkezés után. Az ereklye levéltárba kerüléséről nem rendelkezünk információval. Feltehetően Kovács Kálmán katolikus lelkész birtokában lehetett, akinek hagyatékával együtt őrizzük. Szent Rókus szobra az olaszországi Scillaban

Szent Rókus és Szent Lucia ereklyéje, és az ereklyék valódiságát igazoló oklevél
1526 utáni gyűjtemény – Vegyes, tárgyi alapon létrejött gyűjtemények – Egyházi iratgyűjtemény (R 302) – 12. tétel

A pestis elleni legelterjedtebb védekezési mód mégis a menekülés, a „fuga pestis" volt, de alkalmaztak gyógynövényes és sebészeti kezeléseket is. Központi, állami szintű szabályozásokra csak a 18. század végén került sor.

Károlyi Sándor - aki a szatmári béke megkötésénél szerzett elévülhetetlen érdemeket - fia, László szintén a pestis áldozata lett. Károlyi felesége, Barkóczy Krisztina 1710 őszén menekülni kényszerült családjával a pestis elől. Beteg Laci fiát előbb anyja gondozására bízta, de mivel annak házai „már tele vannak pestissel", később mégis Olcsvára viteti. A kór azonban ott is utoléri. Eötvös Miklós Károlyi Sándornak írt jelentésében (Olcsva, 1710. október 25.) olvashatjuk a következő szomorú részletet: „László úrfi mirigyben fekszik, vékony reménység van hozzá. Ha Isten kiszóllítja a világból, csak az olcsvai kálvinista templomba temesük. Tudom mostani, időhöz képest Excellentiád sem kívánja a pompás temetését. Mindazonáltal fogom úgy kormányozni, tisztességesen essék meg, közel lévő nemességet convocáltatván [összehívatán]. Pater Szárhegyi mellette vagyon."

Eötvös Miklós levele Károlyi Sándorhoz, 1710. október 25.
Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai – Családi fondok és levéltárak – Károlyi család nemzetségi levéltára – Acta publica (P 396) – 1 - No. 8435.

Fotó: Czikkelyné Nagy Erika