Mivel az állandó kataszter nem volt gyorsan megvalósítható, ezért 1850. március 4-én „földadó ideiglen” készítését rendelték el, hogy a részletes felmérés elvégzéséig legyen alapja a földadó kivetésének. Ez volt az ún. konkretuális felmérés (Concretuel Vermessung), melynek térképei 1851 és 1860 között keletkeztek. A térképek megrajzolásához az összes meglévő térképanyagot fel kellett használni, viszont csak a községek és a dűlők határvonalait kellett felmérni, a dűlőkön belül az egyes ingatlanok területét pedig bevallás alapján kellett megállapítani. A térképek méretaránya változó, többnyire1:7200.

A részletes felmérés 1856-ban kezdődött, de nem mindenhol egyszerre, a munka folyamata vitte előre a szervezet kialakítását. A kataszteri térképeket településenként rajzolták meg, a bel- és külterületet megkülönböztetés nélkül, összefüggően ábrázolták. A felmérés mértékegysége kezdetben a bécsi öl volt. A térképek méretaránya a 19. században 1:2880 (1 bécsi hüvelyk = 40 bécsi öl), ha azonban a részletsűrűség úgy kívánta, egyes területrészeket 1:1440 vagy 1:720 méretarányban is térképezték.

A térképeken természetes és mesterséges tereptárgyakat, valamint országok, települések, földrészletek határait tüntették fel. Ezek térképek általában nem tartalmaznak magassági adatokat, domborzati elemeket. Bár a térképek elsődleges feladata a birtokhatárok, telekhatárok rögzítése, nagy részletességgel ábrázolják a vízrajzot, az utcahálózat, a közlekedési adottságokat, épületek alaprajzait, és nagy számban tartalmaznak földrajzi neveket, pl. dűlőneveket is. A birtokkönyvekkel, kataszteri iratokkal együtt a tulajdonosokról, birtokosokról, a földhasználatról, a telek minőségére és jövedelmére vonatkozó adatokról is információt nyújtanak. A térkép és az irat között a helyrajzi szám jelenti a kapcsolatot.

Hévízszentandrás részletes felmérése, 1858 (1:2880)
S 78 – Térképtár – Kataszteri-gyűjtemény – Térképek – Zala – 310 – Hévíz 015-019

Hévízszentandrás birtokrészleti jegyzőkönyve, 1858
S 79 – Térképtár – Kataszteri-gyűjtemény – Iratok 1591/a

Az 1860-as évektől a kataszteri térképek mérnöki célú felhasználása is megkezdődött. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium, valamint a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelmügyi Minisztérium részéről is megfogalmazódott az igény, hogy a „telekzeti térképeket” nyomtassák ki. A kataszteri térképeket ugyanis nagyon sokféle mérnöki munkához lehetett használni, például vízszabályozáshoz, vasúti előmunkálatokhoz, tagosításokhoz, birtok- és erdő-elkülönítésekhez, útépítésekhez stb. Így megkezdték a térképek kinyomtatását, először a bécsi litográfiai intézetben, illetve annak magyarországi fiókjában. 1870-ben pedig Budán létrehozták a Magyar Királyi Államnyomdát, és ezt követően ott sokszorosították a térképeket.

A Magyar Országos Levéltár kataszteri térképeinek digitalizása folyamatosan zajlik. AZ Arcanum Kft-vel való együttműködésnek köszönhetően adatbázis formájában, DVD-n jelenleg Győr, Moson, Sopron és Veszprém megyék térképei hozzáférhetőek.