Szent-Györgyi Albert levelei veszélyben

Szerző: Nagylaki Endre
2012.06.11.
Az Országos Levéltár óbudai épületének raktáraiban egy ideje nem üzemelnek a klímaberendezések, így az ezekben őrzött iratok, köztük az egyetlen magyarországi Nobel-díjas most közzé tett levelei esetében is fennáll az állapotromlás veszélye.
Az óbudai épület raktárai a föld alatt, négy szinten helyezkednek el, közvetlen természetes szellőzéssel nem rendelkeznek, valamint a két alsó szintet körbeveszi a talajvíz. A raktárak eredetileg klimatizáltak, de 2011 szeptembere óta csak időszakos, rendszeren keresztüli szellőztetésre van lehetőség. Ennek idejét és időtartamát nagyban befolyásolja az időjárás, ami így közvetlenül hat a raktári klímára.
A klímarendszer teljes leállításával a -3. és -4. szinteken a páratartalom fokozatos emelkedése már megindult, ami a nyár folyamán erősödve elérheti, sőt tartósan túl is haladhatja a kritikus 65%-ot. A tartósan magas páratartalom egyrészt a raktárakban őrzött 20. századi, különböző mértékben savas és károsodott irat lebomlásának felgyorsulását okozza, másrészt a még inaktív penészspórák aktivizálódásával veszélyezteti az iratanyagot. A hőmérséklet emelkedése a -1. és -2. szinteken jelentkezik erősebben, mivel közelebb vannak a földfelszínhez. A magas hőmérséklet és nyári magasabb páratartalom miatt ezekben a raktárakban is a kémiai lebomlás erőteljes felgyorsulásával kell számolni, mivel klimatizálás, ezáltal megfelelő légcsere hiányában az iratok körül feldúsuló bomlástermékek még súlyosbítják a helyzetet. Mindezek alapján nagy a valószínűsége, hogy az épületben tárolt iratok károsodása, pusztulásuk folyamata ugrásszerűen felgyorsul, azon kívül a penészspórák aktivizálódása, ami nagy mennyiségű iratot fenyeget, az emberre is komoly veszélyt jelent.

 

Dr. Szent-Györgyi Albert 1945 és 1947 között a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem nyilvános rendes tanára és a Biokémiai Intézet igazgatója. Tudományos munkája mellett a professzor a Servita Rt. igazgatóságában az elnöki feladatot is ellátta. A vállalat vezetésében eltöltött két év a világhírű tudós hosszú életpályájának az életrajzi írásokból kevésbé ismert epizódja.

A Servita Gyógyszergyár és Vegyipari Vállalatot 1945-ben dr. Szent-Györgyi Albert, dr. Gözsy Béla és dr. Ráth György közkereseti társaság formájában alapították. 1945 októberében a vállalat részvénytársasággá alakult. A vállalat tudományos irányítása Szent-Györgyi professzor kezében volt, az üzleti vezetést pedig dr. Ráth István látta el. A vállalat számos találmányát szabadalmaztatta európai és amerikai intézettekkel, gyógyszergyárakkal működtek együtt. A Servita Rt. elsőként forgalmazta Magyarországon a Penicillint. A részvénytársaságot 1948-ban végül felszámolás alá vonták. Magyarországon ekkor 5 nagyvállalat mellett mintegy 40 kisebb gyógyszergyár működött. A nyilvánvaló sikerek ellenére a szakmai körök kedvezőtlenül ítélték meg a vállalatot, amelyet csupán a jó összeköttetéseket kihasználó konjunkturális vállalkozásnak tartottak.

 

 

Szent-Györgyi Albert levele Nagy Ferenc miniszterelnökhöz. 1946. október 18.
Gazdasági Levéltár – Magyar Általános Hitelbank – Ipari Osztály (Z 58) – 104. cs.

 

A közölt dokumentum a professzor Nagy Ferenc miniszterelnöknek írt levele, amelyben mint a Biokémia Intézet vezetője az intézet költségvetésének rendezését kéri, ahhoz, hogy a további kutató munkát folytatni tudják, illetve az intézet fennmaradását biztosítsák.

1946 nyarán az akadémiai reformmal a tudományos élet átalakításának egy fontos szakasza fejeződött be. 1946 őszére a politikában lezárult egy időszak azzal, hogy az MKP kinyilvánította a nép ellenségeinek a hatalomból való kiszorítását. Magyarországon 1945-ben hozzáláttak az oktatás és a tudományos élet átalakításához, amelynek egyik vezéregyénisége a professzor volt. Annak reményében vállalta el tudományos munkája mellett az Országos Köznevelési Tanács vezetését, hogy tevékeny részt vegyen a magyar oktatási és tudományos élet megújításában. 1947-től azonban Magyar Kommunista Párt gyökeresen módosította a tudományhoz fűződő viszonyát és lényegesen átalakította kultúrpolitikáját, amellyel a tudós már nem tudott azonosulni.

 

Szent-Györgyi Albert levele Bán Antal iparügyi miniszterhez. 1946. november 3.
XIX-F-1-kk – 4. doboz

A másik két dokumentum 1946. november 3-án és november 6-án kelt. A beadványokban Szent-Györgyi professzor és dr. Ráth István a penicillin forgalmazása és a Servita Rt.-t ért támadások ügyében fordultak Bán Antal iparügyi miniszterhez és Molnár Erik népjóléti miniszterhez. A vállalatról egy cikk jelent meg a Szabad Nép 1946. november 3-i számában, amely azzal a váddal illette a részvénytársaságot, hogy a penicillin forgalmazásával nagy haszonra tettek szert, miközben több beteg a magas ár miatt nem jutott hozzá az életmentő gyógyszerhez. A szóban forgó cikk érdekessége, hogy névtelenül jelent meg a kommunista párt lapjában, és nem csak a Servita Rt.-t, hanem más gyógyszergyárakat is hasonló vádakkal illettek, úgymint a Wander, a Richter és az Egger Gyógyszer és Vegyészeti Gyárakat. A magyar gyógyszeripar államosítása 1948-ben ment végbe, amelynek előszele kétségtelenül érezhető az írásból.

 

 

 

Szent-Györgyi Albert levele Molnár Erik népjóléti miniszterhez. 1946. november 6.
XXIX-F-1-kk – 4. doboz

Amikor 1947-es svájci tartózkodása idején Szent-György Albert úgy látta, hogy az általa képviselt értékek és személyes szabadsága is veszélybe került, Svájcból útja egyenesen az Egyesült Államokba vezetett és a Boston melletti Woods Hole-ban telepedett le. Az USA-ba követte munkatársa dr. Ráth István is, a Servita Gyógyszergyár és Vegyipari Vállalat korábbi vezérigazgatója, aki a professzor közbenjárásának köszönhette, hogy szabadon engedték letartóztatásából. A közölt levéltári források hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Szent-Györgyi emigrációját megelőző magyarországi tevékenységét jobban megismerjük, illetve megértsük azt, hogy miért döntött úgy, hogy más országban folytatja tudományos munkásságát.

Utolsó frissítés:

2015.07.23.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges