B

 

   

 Besztercebánya szabad királyi város a 15. század elejéről származó pecsétje nyomán használt címere

Fotó: Szelényi Károly 

Ezüsttel és vörössel hétszer vágott pajzs. A város egy régi fennmaradt pecsétnyomója a 15. század közepéről való, mely az uralkodói címer egyik változatának tekinthető. A pecsétnyomón hétszer vágott pajzs látható, mely látszólag megegyezik az Árpádházi uralkodók államcímerével, mely ugyancsak hétszer vágott. Azonban Besztercebánya pecsétjén a kiugró (tehát a fényesebb), ezüst sáv az 1., 3., 5. és 7., míg a királyi pecséteken ugyanez a 2., 4., 6. és 8. sáv. Az Árpádok címerének színezése tehát fordított sorrendű.

Ezen kívül azonban ismert a város címerének egy másik, régibb változata is, melynek pajzsa nyolcszor vágott, azaz vörös alapon négy ezüst pólya van. 1608-ban a címer jelképeit Oswald Plotchius írta le verses krónikájában. A pólyákban a város határában található négy folyót látta. A vörös szín szerinte a szerencsétlenséget, a fehér a vigaszt, a pajzstartó angyal az isteni gondviselést, a sasok (Plotchiusnál sólymok) minden őrzőjét jelképezik. A krónikát Bél Mátyás is ismerte és a címerre vonatkozó részt kiadta. A sávokat Tagányi Károly, aki Podhradszky kéziratát használta, szintén a négy folyóval azonosította: Garam, Beszterce, Szénás, Udurna.

Forrás: hu.wikibooks.org/címerhatározó

 

 

   

 Brassó szabad királyi város 19. század végi címere

Fotó: Szelényi Károly  

A legenda szerint Salamon király a Köszörű-patak völgyében, a napjainkban is Salamon-kövének nevezett sziklák barlangjaiban rejtette el a koronáját, innen kapta a város a korona nevet. Egy másik történet szerint, egy fa kivágásakor a gyökerei közt egy koronát találtak, később ennek a fának a helyére építették a városházát, és ezért található Brassó címerében egy gyökerek közt ábrázolt korona.

 

 

   

 Budapest, három város: Buda, Pest és Óbuda 1873-as egyesülésével létrejött főváros egyesített címere

Fotó: Szelényi Károly  

A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, arany (sárga) színű, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, kétkapus, arany (sárga) színű vár lebeg. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék. A címerpajzsot jobb oldalról egy arany (sárga) színű oroszlán, a bal oldaláról egy arany (sárga) színű griffmadár tartja. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. A címer mind teljes, mind a címerállatok és a Szent Korona nélküli, egyszerűsített formájában is használható.

A fehér pólya a Dunát jelképezi. A felső, egytornyú várkastély Pest, az alsó, háromtornyú pedig Buda jelképe. A kapuk kék háttere jelképezi Óbudát. A korona a magyar államiságot jelképezi. A címer tartói közül az oroszlán a Szapolyai János alatti budai, a griff a korábbi pesti címerből jön.

A címer tervezésére 1873április 28-án kérte föl a városegyesítést előkészítő bizottság Friedrich Lajos festőművészt. A címer elemeit a bizottság fogadta el. A tervezéskor fontos szempont volt, hogy az egyesített három város korábbi címereire történjen utalás az új címeren. Szintén fontos szempont volt, hogy a heraldika követelményeinek megfelelve, a történelmi párhuzamok megtartása mellett egyszerű címer szülessék, mely a magyar államiságot is megjeleníti, minthogy főváros címeréül terveztetett.