Besztercebánya szabad királyi város a 15. század elejéről származó pecsétje nyomán használt címere

Fotó: Szelényi Károly 

Ezüsttel és vörössel hétszer vágott pajzs. A város egy régi fennmaradt pecsétnyomója a 15. század közepéről való, mely az uralkodói címer egyik változatának tekinthető. A pecsétnyomón hétszer vágott pajzs látható, mely látszólag megegyezik az Árpádházi [1] uralkodók államcímerével, mely ugyancsak hétszer vágott. Azonban Besztercebánya pecsétjén a kiugró (tehát a fényesebb), ezüst sáv az 1., 3., 5. és 7., míg a királyi pecséteken ugyanez a 2., 4., 6. és 8. sáv. Az Árpádok címerének színezése tehát fordított sorrendű.

Ezen kívül azonban ismert a város címerének egy másik, régibb változata is, melynek pajzsa nyolcszor vágott [2], azaz vörös alapon négy ezüst pólya [3] van. 1608-ban a címer jelképeit Oswald Plotchius írta le verses krónikájában [4]. A pólyákban a város határában található négy folyót látta. A vörös szín szerinte a szerencsétlenséget, a fehér a vigaszt, a pajzstartó angyal az isteni gondviselést, a sasok (Plotchiusnál sólymok) minden őrzőjét jelképezik. A krónikát Bél Mátyás [5] is ismerte és a címerre vonatkozó részt kiadta. A sávokat Tagányi Károly, aki Podhradszky kéziratát használta, szintén a négy folyóval azonosította: Garam, Beszterce, Szénás, Udurna.

Forrás: hu.wikibooks.org/címerhatározó

 Brassó szabad királyi város 19. század végi címere

Fotó: Szelényi Károly  

A legenda szerint Salamon király [6] a Köszörű-patak völgyében, a napjainkban is Salamon-kövének nevezett sziklák barlangjaiban rejtette el a koronáját, innen kapta a város a korona nevet. Egy másik történet szerint, egy fa kivágásakor a gyökerei közt egy koronát találtak, később ennek a fának a helyére építették a városházát, és ezért található Brassó címerében egy gyökerek közt ábrázolt korona.

 Budapest, három város: Buda, Pest és Óbuda 1873-as egyesülésével létrejött főváros egyesített címere

Fotó: Szelényi Károly  

A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát [7] jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté. A pajzs felső mezejében Pestet [8] jelképező egytornyú, egykapus, arany (sárga) színű, az alsó mezejében Budát [9] és Óbudát [10] jelképező háromtornyú, kétkapus, arany (sárga) színű vár lebeg. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék. A címerpajzsot jobb oldalról egy arany (sárga) színű oroszlán, a bal oldaláról egy arany (sárga) színű griffmadár tartja. A pajzson a magyar Szent Korona [11] nyugszik. A címer mind teljes, mind a címerállatok és a Szent Korona nélküli, egyszerűsített formájában is használható.

A fehér pólya a Dunát [7] jelképezi. A felső, egytornyú várkastély Pest [8], az alsó, háromtornyú pedig Buda [9] jelképe. A kapuk kék háttere jelképezi Óbudát [10]. A korona a magyar államiságot jelképezi. A címer tartói közül az oroszlán a Szapolyai János [12] alatti budai, a griff a korábbi pesti címerből jön.

A címer tervezésére 1873 [13]. április 28-án [14] kérte föl a városegyesítést előkészítő bizottság Friedrich Lajos [15] festőművészt. A címer elemeit a bizottság fogadta el. A tervezéskor fontos szempont volt, hogy az egyesített három város korábbi címereire történjen utalás az új címeren. Szintén fontos szempont volt, hogy a heraldika követelményeinek megfelelve, a történelmi párhuzamok megtartása mellett egyszerű címer szülessék, mely a magyar államiságot is megjeleníti, minthogy főváros címeréül terveztetett.