A hónap dokumentuma 2020. május

Dokumentumok a Ladon álló egykori Hoyos-kastély 1950-es évekbeli történetéről

A németladi Hoyos-kastély a XX. század elején[1]

Somogy megye területén jelenleg közel kettőszáz kastély, kúria, úrilak áll. Ezek közül az egyik az egykori Németlad[2] területén álló, gróf Hoyos Miksa által a XX. század első évtizedében az angol vadászkastélyok stílusában építtetett kastély. Az egykoron négyezer kötetes könyvtárral és biedermeier bútorzattal rendelkező,[3] ma már műemléki épülethez védett park, arborétum is tartozik, amelybe egzotikus növényritkaságokat is ültettetett a gróf.

Az épületet először 1919 tavaszán, a Magyar Tanácsköztársaság alatt államosították. Ekkor alábbi leírást adták a kastélyról: „…benn lakik a volt tulajdonos, mint a németladi termelő-szövetkezet intézője, oda fog költözködni a nyugalomba vonuló tiszttartó, kinek lakását a csendőrség szándékozik elfoglalni és a kastélyban laknak a vörös karhatalmi parancsnok és katonák. A kastélyban van 1000 kötetből álló könyvtár és 8-10 drb. művészeti beccsel bíró kép. Óvodának felhasználható.”^[4]

A második világháború utolsó éveiben katonai kórházat rendeztek be az épületben, majd az államosítás után a helyi gépállomás és az erdészet közösen használta azt, de a községi könyvtár is itt kapott helyet. A Somogyi Néplap 1951 nyarán imígyen számolt be az újonnan előállt helyzetről: „…nem felel meg a követelményeknek a ladi gépállomás sem, ahol 56 traktorista él a volt kastélyban. A kastély egyik részében az Erdőgazdaság irodái vannak kényelmes fürdőszobával kiegészítve, habár erre semmi szükségük nincsen. Ezzel szemben a traktoristáknak a toronyszobában van helyük, két szoba áll rendelkezésükre hálószobaként. Ebben az aránytalanul kicsi két szobában alszik 56 dolgozó. Pókhálók, ujjvastagságú poros bútorok, piszkos lepedők társaságában, sőt van olyan traktorista, aki a csupasz sodronyon alszik, mert nem gondoskodnak rendesen az ágyak betétjeiről és azok tisztaságáról. Kultúrterem is van a toronyszoba alatt, ami szintén pókhálóktól díszlik, a poros asztalitenisz asztalon és néhány kecskelábú asztal az ebédlőberendezés, ezeken „esznek” a dolgozók. Ezekből a rendetlenségekből születik aztán az a hiba, hogy az öt traktoros nő közül már négy elhagyta a gépállomást és jelenleg egy nő bírja még ezt a tarthatatlan szociális helyzetet. […] A dolgozók annak ellenére, hogy olyan munkát végeznek, amihez feltétlenül szükséges a napi fürdés, vagy egyáltalán nem tudnak fürdeni, vagy ha rászánják is magukat, akkor 56 csigalépcső sorozaton kell lavórszám felhordani a vizet.”[5]

1955 májusában a Lad Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága kérelemmel fordult a Somogy Megyei Tanácshoz, amelyben a kastélyt iskolai célokra igényelte (1. sz. dokumentum). A kérelmet a Ladi Állami Általános Iskola szülői munkaközösségének tagjai is aláírták. 1955 augusztusában a ladi iskola igazgatója, Hámori Mátyás átiratot (2. sz. dokumentum) intézett a Somogy Megyei Tanács VB Oktatási Osztályához, amelyben kifejtette, hogy a Barcsi Járási Tanács első fokon már hozzájárult a kastély igénybevételéhez, azonban az erdészet fellebbezést nyújtott be a véghatározat ellen és különböző módokon ügyeskedik, hogy megtarthassa a kastélyt. A felettes tanácsi szervek az Oktatási Minisztériumhoz juttatták el támogatólag az iskola kérelmét (3. sz. dokumentum). Végül megoldódott a helyzet: a Somogyi Néplap egy cikke alapján[6] 1960-tól lett a teljes kastélyépület az iskola tulajdona – több mint három évtizeden át. 1990 után az iskola új épületet kapott, a kastély pedig magántulajdonban áll – kihasználatlanul, üresen…

A fennebb említett dokumentumokat a helyesírási, központozási és gépelési hibák (pl. a következetes „helység” – „helyiség” szócsere) jelölés nélküli javításával közöljük, kiegészítve az aktában található négy darab tervrajzzal.

Kiss Norbert Péter

1. sz. dokumentum

A Lad Községi Tanács VB kérelme a Ladon álló egykori Hoyos-kastély iskolai célokra történő igénybevételére

Lad, 1955. május 18.

Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága, Lad

8-1/8/1955. sz.

Tárgy: Lad község területén levő kastély igénylése

Somogy Megye Tanácsa V. B.

Város- és Községgazdálkodási Osztályának

KAPOSVÁR

Lad Község Tanácsa Végrehajtó Bizottsága azzal a kéréssel fordul a [Somogy] Megyei Tanács V. B. VKG [Város- és Községgazdálkodási] Osztályához, hogy a Lad község belterületén fekvő – parkkal körülvett – kastély tulajdonjogát, illetőleg kezelésbe adásának határozatát a Ladi Községi Tanács javára módosítsák.

Kérelmünket az alábbiakkal indokoljuk:

A ladi kastély 1955. május 1-ig kb. 80%-ban az Áll[ami]. Erdőgazdaság és kb. 20%-ban az Á. M. Gépállomás használatában volt. Az Erdőgazdaság leépítése, illetőleg átszervezése ez év áprilisában megtörtént, eredményeképpen, mint ilyen, meg is szűnt, beleolvadt a Nagyatádi Erdőgazdaságba. A Ladi Erdőgazdaság volt dolgozóit más-más területre, illetőleg beosztásba áthelyezték.

A [Lad] Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága a lakosság régi kívánságának megfelelően a történtek után úgy határozott, hogy a kastélyt iskola céljára kéri. A kérelmet a [Barcsi] Járási [Tanács] VKG Osztályán és a [Barcsi] Járási [Tanács] Oktatási Osztályán keresztül elküldte.

Az Erdőgazdaság átszervezése folytán más munkahelyre áthelyezett dolgozók egy része továbbra is itt kíván lakni és – nyilvánvalóan azért, hogy a kastély volt hivatali helyiségeit ne kelljen az erdészetnek feladni – az eddig Homokszentgyörgyön székelő üzemegységet hozták át a ladi kastélyba. Még így is csak a volt 28–30-as létszámnak csak a negyedrésze foglalja le a kastélyt.

Amikor a helyi tanács végrehajtó bizottsága a kastélynak iskola céljára történő kérelmével foglalkozott, tudatában volt az erdőgazdaság nemzetgazdasági jelentőségével. Ezért a kérdést a kérelemben is csere formájában vetette fel. Elsődlegesen vette figyelembe az iskolaépületek állapotát és elhelyezését és nem utolsósorban 180 gyermek fejlődését. Az iskola tantermeinek a száma 5. Ez az 5 terem 4 különböző helyen és épületben van elhelyezve. Két tanterem ebből csak szükségmegoldás, de a többi épület, illetőleg terem sem felel meg a követelményeknek. Az egyik épület (tanterem), ahova két tanulócsoport is kényszerült járni, az ún. magyarladi községrészben van, ami kb. egy km-es távolságra van a többi tantermektől. Az iskolának jelenleg 6 tanulócsoportja van, az új tanévben valószínű már 7 lesz. Körzeti iskola (Patosfa községből is járnak át tanulók) 8 nevelővel. Az iskolafejlesztés további tervei szerint központi iskola lesz nagyobb körzettel. Az iskola telkeinek rossz elhelyezése miatt a gyermekeknek alig van udvaruk, játszóterük. Ezek mellett az indokok mellett a végrehajtó bizottság figyelembe vette azt is, hogy amennyiben az iskola a kastélyba költözhetne, a felszabaduló helyiségek megoldanák a községnek helyiség hiányában fennálló több problémáját. Hogy a kastélyt üzemek foglalták le – jelenleg nem is teljesen kihasználva –, ez szinte gátlójává vált a község kulturális fejlődésének. A község nem tud egy helyiséget biztosítani a DISZ szervezetnek, nem tud helyiséget adni a kultúrcsoportnak, sem a megalakult gazdakörnek. Nem tudjuk beindítani időben a nyári napközi otthont – helyiség hiányában, és ezért nem tudtunk ez ideig állandó jellegű óvodát létesíteni. Ezek a helyiségből adód nehézségek nagy részben, de talán egészben megoldódnának, ha kérelmünk teljesül.

Javasoltuk azt is, hogy – ugyancsak a ladi határhoz tartozó – Gyöngyöspusztán van egy alig kihasznált, a ladinál lényegesen nagyobb kastély.[7] Távoli és nem központi fekvése miatt az iskola nem tudja hasznosítani. Az erdészetnek ideális helye lenne, valóban közel az erdőhöz. És akkor legalább gazdát kapna az a kastély és nem menne évről-évre tönkre és veszendőbe értéke.

Úgy érezzük, hogy a leírt indokok a végrehajtó bizottság jogává, de ezen túlmenően kötelességévé teszik, hogy a kérelemmel mos már ismételve is foglalkozzon és illetékes hatósághoz eljuttassa.

Kötelességünk ezt most megtenni, mert elődeink abban az időben nem tették meg, amikor talán könnyebb lett volna.

A leírt indokok mellé csatoljuk az iskolaépületek elhelyezését szemléltető vázrajzot, és az iskola szülői munkaközösségének a kérelmet alátámasztó aláírásait.

Kérjük a Város- és Községgazdálkodási Osztályt, hogy döntése előtt fenti ügyben tartson helyszíni szemlét.

Lad, 1955. május 18.

Andik József vb elnök

Mati József vb titkár

Az irat jelzete: Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára XXIII. 13. Somogy Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztály iratai. 201-71/1955. iktatószám.

Gépelt eredeti irat aláírásokkal és körbélyegző („Lad község tanácsának végrehajtóbizottsága Barcsi járás Somogy megye”) lenyomatával hitelesítve.

2. sz. dokumentum

A Ladi Állami Általános Iskola kérelme a Ladon álló egykori Hoyos-kastély iskolai célokra történő igénybevételére

Lad, 1955. augusztus 8.

Állami Általános Iskola Lad

Tárgy: Ladi kastélyépület felhasználása.

322/1955. sz.

Somogy Megye Tanács V. B. Oktatási Osztályának

KAPOSVÁR

A Barcsi Járási Tanács V. B: Igazgatási Osztálya 80-42/3/1955. sz. alatt – igénylésünk alapján – véghatározatot hozott a ladi kastély felhasználására vonatkozóan. A határozat szerint a kastélyból az erdészet által használt 3 irodahelyiséget és 2 vendégszobát az iskola kapja meg, cserébe az iskola átadja a Fő (Petőfi) utca 16. sz. alatti 2 tantermet. Értesülésem szerint az Áll[ami]. Erdészet a véghatározatot megfellebbezte a Közületeket Elhelyező Bizottságnál. Az Oktatási Osztály ismeri azokat az okokat (erdőigazgatóság megszűnését követő létszámcsökkenés, az iskolák, tantermek szétszórtsága, rossz állapota stb.), amelyek arra késztettek bennünket, hogy a kastélyt iskola céljára igényeljük. A véghatározat is igazolja, hogy első fokon elismerték 180 gyermek jobb nevelési körülményeit biztosító lehetőség szükségességét és jogigényét. Tekintettel azonban arra, hogy az erdészet mindet elkövet, hogy a kastélyt magának megtarthassa, szükségesnek látom, hogy a megyei oktatási osztályt az ügyről tájékoztassam, és arra kérjem, hogy akár közvetlenül, akár az Oktatásügyi Minisztériumon keresztül hasson oda, hogy a Közületeket Elhelyező Bizottság is az iskola javára hozza meg döntését.

Lad, 1955. augusztus 8.

Hámori Mátyás

igazgató

Az irat jelzete: Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára XXIII. 13. Somogy Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztály iratai. 201-71/1955. iktatószám.

Gépelt eredeti irat aláírással és körbélyegző („Állami Általános Iskola Lad”) lenyomatával hitelesítve.

3. sz. dokumentum

A Somogy Megyei Tanács VB Oktatási Osztály átirata a Ladon álló egykori Hoyos-kastély iskolai célokra történő igénybevételére

Kaposvár, 1955. szeptember 2.

Tárgy: ladi ált[alános]. isk[ola]. igénylése.

Oktatásügyi Minisztérium Terv- és Anyaggazdálkodási Főosztálya

Budapest

V. Szalai u. 10–14.

A ladi (Somogy megye) ált[alános]. isk[ola]. igazgatója az alábbi kérelemmel fordult a [Somogy] Megyei [Tanács VB] Okt[atási]. Osztályhoz, amit felterjesztek az Oktatásügyi Minisztériumhoz azzal a kéréssel, hogy az ügyben illetékeseknél eljárni szíveskedjék.

A ladi ált[alános]. isk[ola]. 4 szétszórt épületben van elhelyezve. Volt ugyan az államosításkor egy kastélyépület, amit az iskola igazgatója igényelt ugyan iskolának, de azt az F[öldművelésügyi]M[inisztérium] tárcához tartozó gépállomás és az Erdészeti Minisztériumhoz tarozó ladi erdőgazdaság foglalta el. A megyei VKG [Város és Községgazdálkodási Osztály] most folytat vizsgálatot, hogy tulajdonjogilag is megkapta-e az erdészet az épületet vagy csak használatra.

Most, hogy a ladi erdőgazdaságot megszüntették és a nagyatádihoz csatolták, az épületben csak néhány volt erdőgazdasági alkalmazott lakik, akiknek egy részét Homokszentgyörgyről (szomszéd község) telepítették át, csak azért, hogy a kastélyépületet az erdőgazdaság megtarthassa. Még így is az irodahelyiségek nagy része nincs kihasználva. De minden lehető alkuba belemennek, csak az épületet ne kelljen átadni oktatási célra. A várható helyzet pedig az, hogy a gépállomás is kiköltözik abból az épületből, így az oktatás igényeit (körzetesítés) tökéletesen kielégítené.

Az iskola igazgatója felismerte ezt a helyzetet és kérte oktatási célra való kiutalását a kastélyépületnek. Ezt támogatta a helyi tanács és párt, valamint a járási igazgatási osztály is, aki a kérésnek alapos megfontolás után helyt adott és a jelenleg üresen álló volt irodaépületeket átadta az iskolának. Az erdőgazdaság azonban a KEB-hez [Közületeket Elhelyező Bizottság] fellebbezést nyújtott be.

Az igazgató kartárs így ír a helyzetről: a lakások az emeleti részben és külön épületrészben, az ún. kiskastélyban vannak. Bár ott is, ha utánanéznénk, sok igen érdekes dolgot lehetne felfedezni. A kiskastélyban három család lakik, ezek közül csak egy tartozik állományilag a ladi erdészethez, a többi kettő külszolgálati munkakört tölt be. A nagyobb kastélyrészben az emeleten vannak a lakások. Ezek között is lakik olyan, akiknek a férje csak valamikor volt erdészeti alkalmazott. Most próbálkozik az erdészet különböző áthelyezésekkel betölteni a lakásokat, csak azért, hogy megtarthassa [a kastélyt]. Pillanatnyilag ezek a lakások nem érdeklik az iskolát. Szó van arról, hogy a kastélyban elhelyezett gépállomás, mint ilyen, megszűnik. Akkor az iskola további helyiségekhez jutna.

Az iskolát ebben az ügyben csak az aggasztja – írja az igazgató –, „Mi 180 gyermek érdekében hallatjuk szavunkat, hat alkalmazottal szemben, akik kisebb épületben is ugyanúgy elférnének. De mi, akik ott élünk az erdészettel, azok megnyilatkozása arra enged következtetni, hogy ők komolyabban fogják fel a védekezés kérdését, mint az oktatásügy a saját jó érdekét, mint a területen, mi mindent elkövettünk, de valahogyan nem érzünk segítséget mögöttünk.”

Röviden érzékeltetni akartam az igazgató kartárs kétségbeesését, mely eltölti attól való félelmében, hogy a teljesen jogos ügy nem nyer kedvező elintézést.

Kérem az Oktatásügyi Minisztérium Tervgazdálkodási Főosztályát, hogy a KEB-nél [Közületeket Elhelyező Bizottság] eljárni szíveskedjék, hogy a döntés részünkre kedvező legyen.

Amennyiben kérésünk kedvező megoldást nyerne, úgy lakás céljára lemondunk a szétszórtan fekvő eddigi iskolát és lakást magába foglaló épületeinkről.

Kaposvár, 1955. szeptember 2.

Horváth Ferenc

gazd[aság]-i csop[ort].vez[ető].

Az irat jelzete: Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára XXIII. 13. Somogy Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztály iratai. 201-71/1955. iktatószám.

Géppel írott tisztázat az aktaborítón, aláírással hitelesítve.