A hónap dokumentuma 2020. június

I. Ferenc József országos körútjának somogyi állomásai és fogadtatása Kaposváron

1852. június

Az uralkodó által tett országos körutazások mindig jelentős eseménynek számítottak mind a császári család,[1] mind az ország, illetve az érintett városokban. Nem volt ez máshogy Somogy megye életében sem. Az általunk választott dokumentum ezen eseményről tájékoztatta a megye lakosságát. Ebben olvashatunk arról is, hogy mely útvonalon közlekedett a díszes menet. A látogatás híre ugyanakkor vegyes érzelmeket kelthetett a lakosságban, hiszen a császár megítélése ebben az időszakban nem volt túl pozitív Magyarországon. A szabadságharc leverését követő időszak – Bach-korszak (1851–1859) – Somogy megye közigazgatási és társadalmi életében is gyökeres változásokat hozott.[2] Ezekről az állapotokról tájékozódhatunk például a havonta készítendő hangulatjelentésekből, melyek a felsőbb vezetést is tájékoztatták az aktuális vidéki helyzetről. Összeállítása a megyefőnök feladata volt a járási szolgabírók által küldött jelentések alapján. Ezért félő, hogy olykor nem a valós állapotokat ábrázolták. A valóságban ugyanis érzékelhető volt a nép nyugtalansága, mely olykor bátor tettekben is megnyilvánult (a kaposvári gimnazisták 1850 májusában „tüntetésszámba” menő köhögéssel zavarták meg a császárért imát mondó papot).[3] Az ilyen cselekedetek nem maradtak retorzió nélkül, amiért az udvar megítélése nem javult alattvalói szemében. Ezért a városi vezetés próbált minden olyan alkalmat megragadni, mellyel bizonyíthatta lojalitását az udvar felé. Erre kitűnő – mint azt a későbbiekben láthatjuk – példa az általunk kiválasztott dokumentumok néhány darabja.

Az 1852. év nem csak Somogy megye, hanem különösen Kaposvár számára is fontos volt, ugyanis az uralkodó a megyeházán töltötte a június 28-ról 29-re virradó éjszakát. Amit természetesen hatalmas készülődés előzött meg (rendkívüli biztonsági intézkedések, razziák, csendőrség megerősítése, nagyszámú katonaság kivezénylése stb.). A Soproni kerület királyi biztosa[4] előzetesen egy titkos leiratban elrendelte, hogy „Ő felsége a legpompásabb fénnyel és dísszel fogadtasson, mindazon helyeken, ahol keresztül utazik, vagy megállapodását tartja…”.[5] Ezen felül meghatározták például az ünnepi szónoklatok tartalmát (tartózkodni kellett a politikai megnyilvánulásoktól ugyanakkor nem maradhatott el az alattvalói hódolat kihangsúlyozása) is. Az elkészített beszédeket 36 órával a tervezett elmondás előtt a királyi biztos számára el kellett küldeni.[6] Ilyen és hasonló kritériumoknak kellett eleget tennie többek között Hochreiter Ambrus[7] megyefőnöknek (1. sz. irat), aki a megyehatárnál felállított diadalívnél fogadta a Pécs felől érkező menetet, majd Csapody Pál ádándi földbirtokos tartotta meg üdvözlőbeszédét.[8] A megyeszékhelyre Szentbalázs érintésével Szentjakabon keresztül ért a menet, ahol Schröder József bíró majd Tallián Lázár esperes üdvözölte az uralkodót a város nevében. Az uralkodó június 28-ról 29-re virradó éjszakát a megyeházán töltötte. A Magyar Hírlap július 1-i száma így írt az eseményről: „Kaposváron Ő Felségét az egész népesség, továbbá a megyeházának, melyben Ő Felsége éji szállása van, a papság, a nemesség, hatóságok hasonlag[9] élénk acclamatiokkal[10] ünnepélyesen üdvözölték”.[11] A levéltárunkban található megyefőnöki iratokban található jelentések alapján az ünnepi hangulatot fejezte ki a város fellobogózása, díszkivilágítása, valamint született egy dicsőítő „háladat” is, mely Györök György ügyvédnek köszönhető (2. sz. irat). Másnap az uralkodó reggel hatkor csendes misét hallgatott majd közvetlen elutazása előtt zajlott le az amnesztiák kihirdetése. A fennmaradt források alapján Somogy megyében ebben 16 rab részesült,[12] majd a császári körutazás (Kapos)Füreden át Juta irányába.

A Somogy megyei eseményekkel kapcsolatban autentikus forrásnak tekinthető még Bergel József egykori kaposvári orvos hangulatjelentése, melynek érdekessége, hogy kevésbé örömteli képet tükröz az általunk közölt karádi jelentéssel szemben (3. sz. irat): „Itt, mint mindenütt a nemesség távol tartotta magát a látványosságok és tűntetésektől s csupán a kíváncsi tömeg futott össze, a szokásos Éljen kiáltások nélkül szemlélte a dolgokat. Az ilyen csendes fogadtatás sokkal inkább megismertette Ő Felségével a dolgok állását, mint mindaz, amiről a hódolatteljes lapok tudósítottak.[13]

A kiválasztott dokumentumok tükrében I. Ferenc József személye népe körében ellentmondásos volt. Ennek oka főként abban keresendő, hogy a császári körút idején (1852) a magyar népben még élénk volt 1848/49 eseményei és következményei. Ugyanakkor a körutazás eredeti célja, hogy a lakosság minél nagyobb része előtt megjelenjen, növelve ezzel a kormányzata és főként saját személyének elfogadását. Az alázatos hivatalnoki munka eredményének köszönhető, hogy az „alattvalók” általában éljenzéssel fogadták a császárt[14] és a körút atrocitások nélkül zajlott le.

Meiszterics Dorina

1. sz. irat

Ferenc József országos körútjának somogyi állomásai

 Kaposvár, 1852. június 19.

Miután Ő Császári Királyi Apostoli Felsége,a mi legkegyelmessebb Urunk f.hó[15] 28ik[16] napján országos körutjában Pécsről e Somogy Megyébe Szent-Balázs[17], és Szent - Jakab[18] felé estve érkezve megjelenend; s egy uttal Kaposvárt mint é Megyének Székvárossát legmagasb tartózkodása helyéül kitűzni méltóztatott: másnap legmagasb körutazását Juta, Hetes, Csoknya,[19] Sörnye,[20] Faisz,[21] Boronka, Marczali, és Kéthelyen keresztül Keszthelynek irányozni kegyeskedik: lehetlen[22] egy részről a legőszintébb örömöt, mely Magyar Ország minden rendü, és ajku népeinek ez által osztalékul jutott, más részről pedig a tartozó jobbágyi hodolatot, és legtisztább hála érzetet, mellyel Magyar hon minden igaz fia Ő CS. Kir. Apost. Felsége[23]iránnyába tartozik – hazafiui legszivesb[24] buzgalommal mindnyájunknak nem nyilvánittani az iránt, hogy Ő Cs. Kir. Apost. Felsége érintett magas körutját Somogy megyének véve – annak legfenségesb[25]czéljáúl[26] népeinek megismerését, és azoknak fejedelmi legmagasb[27]jelenlétéveli[28]boldogittását kitüzni kegyeskedett.

            Az öröm, hála, és hodolat kitünő ömledezéseit – mely Magyar Ország millioinak sziveikben örökre, és törleszthetlenül[29] vésve van –– Ő Felsége legkegyelemessebb Urunk hű Magyarjaitól mindenütt tapasztala – mert benne mindenki azon nagy Fejedelmet tiszteli, ki alattvalóinak csak szellemi, és anyagi jólétéért él, s kit ennél fogva szinről szinre üdvözölhetni, s néki eképp hódolhatni a legtisztább hazafiui érzet s köteleség.

            E kedves körülményt tehát Somogy Megye minden rendü, és ajku lakosainak oly végből sietek örömtelve[30] tudtul adni, hogy a kitüzött vonalakon kiki Ő Felségének hódolatára megjelenhessen, és mit szíve minden dobbanásával vélem együtt érez, azt az egek uráhozi fohásszal, és felkiáltással ki is jelenthesse, hogy legkegyelmesebb Fejedelmünket az Isten szerencséssen vezérelje! s mindnyájunk köz örömére, ugy a Birodalom, s a Hon felvirágoztatására sokáig, igen sokáig éltesse!!

Kelt Kaposvárott Junius hó 19én 1852.

Hochreiter Ambrus s.k.

Somogy Megye Cs. Kir. Fönöke

Az irat jelzete: MNL SML XV. 25. Kiállítási iratok gyűjteménye (1849–1908) 5. d. No. 138.

Nyomtatott szöveg, betűhű formában közölve.

2. sz. irat

Györök György kaposvári ügyvéd által készített üdvözítő vers az uralkodói látogatás alkalmára

 Az irat jelzete: MNL SML IV. 152. a. Somogy Vármegye Cs. Kir. Megyehatóságának iratai. Megyefőnöki elnöki iratok. 3847/1852. sz.

Nyomtatott szöveg. A kis füzetecske hátoldalán a következő feljegyzés látható: Györök György ügyvéd által készült. A lap közepén dátum jun. 9-én

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

3.      sz. irat

Bernáth József karádi főszolgabíró levele Hochreiter Ambrus megyefőnökhöz

Karád, 1852. 07.04.

Karádi Járás köz Igazgatási[31]főbírája.

Karádon Július 4-én 1852.

Nagyságos Megyei főnök Urnak!

Jelentem alázatossan, hogy […][32] Június 29-én estve […][33] részről az egész balatonkörülete ki vala kisebb nagyobb tüzekkel világítva különössenkitünt pedig Szántódtól Siófokig hol egyesült a Veszprém megyei tüzekkel- nagy szerű tüzek voltak még a fonyódi boglári és kőröshegyi partokon de ezek a Tihanyi hegyek miatt Füredre nem láczattak[34] sokkal nagyobb eredményt szereztem volna annyi készületnek utána ha Ő Felsége reménységünk szerint egy pár órával későbben jön, Innen már 7 3/4 orakor[35] Füreden volna meg kell jegyeznem még itt amig, hogy Bogláron és Szántódi partokon a körül levő helységek összes lakói is kint valának,[36] kalap kendők lobogtatásával üdvözölték Ő felségét a hajó fedélzetén mit nagyító csővel[37] látott is – a Szántódi kikötőnél pedig mintegy 4000. ember jött össze, s Ő Felségén hasonló […][38] ádvezetve[39] – ezen kívül még 4 roppant éljent kiáltottam- nagyon […][40]a Felsége noha szél miatt a Tihanyi hegyek alatt ment még is meg hallotta hanem a nép tömeget annak tisztelet tellyes[41] nagyságát nagyon is kivehette

ezenkívül

Ezeken kívül estve[42] 10 orakor számos fáklyákkal felékesítvén három hajon, s egy bandával ellátva egész Füred közelébe eredzkettem[43] hová menet és vissza jövett egész éjfél után egy óráig ezen három kivilágított hajó a balatont különössen

kiemelvén a fűredi népöket[44] szinte kikeltette – mi nagyon is kitünt mert ezen hajók 11 ora után amint füred felé kijeleztek füredről ágyu lövésekkel üdvözöltettek –

Illyformán mint Intett megtenni teljesítettem – a költséget magam megszereztem – azzal nagyságod […][45] gondjait terhelni nem fogom –

Bernáth Josef[46]

Az irat jelzete: MNL SML IV. 152. a. Somogy Vármegye Cs. Kir. Megyehatóságának iratai. Megyefőnöki elnöki iratok 1852. Jelzet nélkül (I. Ferenc József Somogyban 1852. június 28-29. elnevezésű iratcsomóban)

Az irat eredeti kézzel írt tisztázat. Bal sarkán sérülés látható. Betűhű formában közölve.