A hónap dokumentuma | 2019. október

A Csokonyai[1] hegytörvény és megújítása

1787, 1830

A szeptember-októberi szüreti időszak adta e hónap dokumentumának aktualitását. Már Somogy vármegye 1498. évi címeradományozó oklevelének szimbolikájában is helyet kap a szőlő- és bortermelésre utaló szőlőfürt. Sajnos az iratok pusztulása miatt a somogyi szőlőhegyek történetét hordozó források kutatását a 17. század végétől tudjuk csak indítani. A szőlőhegyi életet, a szőlő- és bortermelés rendjét, a szőlőhegyen való viselkedés közösségi normáit rögzítő legfontosabb dokumentum a hegytörvény, korabeli szóhasználattal élve artikulus. Somogy vármegye legkorábbi fellelt artikulusa 1697-ből származik, és Kaposvár szőlőhegyére vonatkozik.

Somogy vármegye – a szomszédos vármegyékhez hasonlóan – saját megyei artikulust készített 1776-ban. Ezt követően a vármegyéhez hegytörvényért folyamodó községek a megyei hegytörvény települési változatát kapták meg nevük és egyéb speciális adataik aktualizált változatával. A részben közlésre kerülő, a Széchényiek birtokába tartozó Csokonya artikulusa 1787-ből való, így a Csokonyai hegy életét szabályozó hegytörvény is a megyei rendelkezés tartalmával egyezik meg. A 26 pontos megyei artikulus 1847-ig kőnyomatos formában két kiadást is megért. A csokonyai hegytörvény negyedrét méretű, füzetformába kötött – a jelentős helyesírási eltérésektől eltekintve – kézírásos másolata Somogy vármegye 1776. augusztus 18-án tartott generális gyűlésén elfogadott és ezt követően nyomdailag sokszorosított megyei hegytörvény első kiadásának. A másolatban, feltehetően valamely későbbi időben, még két kéz tett javításokat a szövegen.

A hegytörvény előkerülésének történeti körülményei is újabb adatokkal gazdagították a kutatást. Egy-egy rendtartás esetében források hiányában nem tudható, hogy mennyire használták azt, átmentek-e a gyakorlatba a hegytörvényekben megfogalmazott rendszabályok. A csokonyai 1787. évi hegytörvény használatára maguk az 1830. évben kérelmet benyújtó szőlőhegyi közösség elöljárói tesznek utalást. A hegybíró aláírásával beküldött kérvényben a régiségre hivatkozva kérnek új hegytörvényt a csokonyai szőlőbirtokosok. A másolatban is látható 1787. évi artikulus lapjai valószínűleg a használattól váltak szakadozottakká és helyenként hiányossá. A hegytörvény fontosságát hangsúlyozza az is, hogy a rend fenntartása érdekében a régi elrongyolt helyébe a birtokos közösség tagjai fontosnak érezték újjal, használhatóval rendelkezni.

A kérelem sorsáról többet sajnos nem tudunk, valószínűsíthetjük, hogy a csokonyai szőlőhegyi gazdák egy kőnyomatos megyei példányt kaptak az 1830. évi november 20-i vármegyei közgyűlés után.

Az 1787. évi hegytörvény teljes szövegű betűhív átírása 2011-ben publikálásra került, az 1830-as keltezésű kérelem szövegét a régies alakok megtartásával, mai helyesírással most először közöljük.

Irodalom: Égető Melinda – Polgár Tamás: Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből (1732–1847). Budapest, 2011. L’ Harmattan Könyvkiadó – Somogy Megyei Levéltár

Polgár Tamás

1. dokumentum

Csokonya hegytörvénye

(Részlet)

(Kaposvár, 1787. szeptember 30.)

Hegybéli

Articulusok.

Mellyek Csokonyai nagy méltóságú Sárvári Feőlső Vidéki gróf Szechenÿ Ferencz úrhoz eő excellentziajához tartozandó és ezen nemes vár[me]gyében lévő helységben fekűvő szőllős hegyen biró szőllős gazdáknak a’ főlséges Helytartó Tanács által kegyelmes királyi rendelések szerént el intéztettek.

Első

Articulus[2]

Minthogy a’ sok kőrőszt útak, igen károssak a’ szőlők kőzőt, azért minden szőlős gazda, a’ maga igaz útyát tugya, és azon járjon, se balra, se jobra kine térjen, mert valamely helen lészen a’ kitérés kárt okozván másnak és nem szenvedhetik. nemes személynek bűntetése egy forint adzó embernek pedig három pálcza ütes, és a’ kárt bőcsű szerent meg fizetni tartozik; ugy mindazon altál, hogy[3] az illyes kártétel eránt nétalantán meg terheltettnék állétaná magát, eleget téven előbb, appellálhat az uraság székére, s és az után az nemes vármegyere. Hanem ha valakinek szűksége lészen, valamelly szőllős gazda fundussán által menni, meg szollétván azt, vagy hegy birókat, el mehet bőcsűletessen.

Masodik

Articulus

Minden szőlős gazda a’ maga szőleje foliben, és allában ugy szőleje mellet, meddik kit illet, az útat jól meg tsinallya; mert ha valaki szőleje táján rosz, út lészen; szabadon annak szőleje főliben, vagy allában terhes szekerrel is kiki el mehessen minden háborgatás nelkűl, holot valakit ambár vidékit is meg haborgatná, ugy azon tselekedetéért valamint az utak meg nem tsinálásáért nemes szemely őtven pénzt, és a’ paraszt ember három pálcza bűntetést el nem kerűli.

Harmadik

Articulus

Valaki az maga gyepűét, vagy határát killebb, vagy bellébb teszi hegy mesterek hire nelkűl, mint illik, lészen bűntetés a’ nemes ember négy forént, mellynek harmadát az uraság az helységnek engedi, parasztnak nyolcz palcza csapás, ugy valaki maga akaratyábúl, megye fát le vág vagy is a’ megyét fől bontya, valahánszor meg tapasztaltatik főllebb irt mod szerent lészen bűntetése,[4] úgy gyepű nem tsinálás 24 páltza.

Az irat jelzete: Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára IV. 1. a. Somogy Vármegye Nemesi Közgyűlése és Albizottsága iratai. Közgyűlési iratok. 2542/1830.

Kézzel írt eredeti tisztázat

2. dokumentum

A csokonyai helység elöljáróinak kérelme a vármegyéhez új szőlőhegyi statútum kiadása érdekében

(Csokonya, 1830. szeptember 16.)

Tekintetes Nemes Vármegye!

Gondolóra vévén helységünk lakosai,[5] hogy a közbátorság boldogsága, a törvényeken fundálódik,[6] a jó rend a helységünkben is a szőlősgazdák között fenntartasson. Minekutána szőlőhegyünk artikulusa[7] a régiség által haszonvehetetlenné tétetett, alól megnevezett elöljárók, alázatosan bizodalommal könyörgünk a Tekintetes Nemes Vármegye színe előtt a végett, hogy elrongyollott artikulusunk helyében újat adatni méltóztasson.

Mely vélünk s maradékinkkal közlendő kegyelemért alázatosan könyörögve, mély tisztelettel vagyunk Csokonában szeptember 16^dikán 830^ban.

Fent tisztelt Tekintetes Nemes Vármegyének

térd- s főhajtó szolgái

File József ör[eg] bíró és az

esküttség a helység nevében

Takáts József a helység nótáriusa[8] által

Külzeten: A Tekintetes Nemes Vármegye Tekintetes Tagjai Színek eleiben alázatosan nyújtandó könyörgő levele Csokonai helységnek.

Látta és az elromlott hegy artikulusokat beadja Sárközy főbíró.[9]

Az irat jelzete: Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára IV. 1. a. Somogy Vármegye Nemesi Közgyűlése és Albizottsága iratai. Közgyűlési iratok. 2542/1830.

Kézzel írt eredeti tisztázat