I. világháborús emlékművek (Lovasberény)

Lovasberény

EMLÉKMŰ                              EMLÉKTÁBLA

Avatás: 1939. július 2.

Alkotó: Róna József

Lovasberény község képviselő-testülete 1937. augusztus 17-én határozatot hozott a hősök emlékének megörökítéséről, és Róna Józsefet, lovasberényi születésű szobrászt bízta meg az emlékmű terveinek elkészítésével. A szobor építéséhez rendelkezésre állt a költségvetésben hatszáz pengő, és még segítette az emlékmű készítését az is, hogy a terméskövet a Cziráky gróf bányájából díjmentesen biztosították.^[1] A terveket novemberre jóváhagyták, és az elkészült szobrot 1938 szeptemberében szerették volna felállítani.^[2] A hősi emlékre előirányzott összeg azonban már 1938 februárjára részben elfogyott, ezért a munkálatokra új költségvetést kellett készíteniük.^[3] A lovasberényi elöljárók segítségül kérték fel a Székesfehérvári Államépítészeti Hivatalt a költségvetések felülvizsgálatára és egyes szakértői vélemények elkészítésére. A szobor végleges helyéül először a római katolikus iskola előtti teret, majd a községháza és a templom előtti teret választották, de a helyszín vizsgálatához is egy szakértő mérnököt akartak kérni az Államépítészeti Hivataltól.^[4] A község képviselő-testülete egy 1938. augusztus 8-án hozott határozatában Schieder József lovasberényi kőművesmestert bízta meg a szobor felállítására az Államépítészeti Hivatal ajánlása alapján. Mivel Róna József szobrász is időközben tájékoztatta az elöljárókat arról, hogy elkészült a turul és a két sisak, és csak a szállításra várnak, az emlékmű állítását szeptemberre tervezték.^[5] A szobor végül 1938 decemberére készült el teljesen. A felállítás költségeihez 125 pengő összeggel járult hozzá az Iparos Kör, Fetter István pilisvörösvári sertéskereskedő pedig, aki a turul és a sisak ingyenes hazaszállítását is már korábban felajánlotta, a vörös murva és a vasanyag fuvarozását vállalta Budapestről.^[6] Az emlékmű és a gróf Cziráky Lászlóné által adományozott országzászló avatásának időpontját 1939. július 2-ára tűzték ki.[7] Az ünnepség a felekezetek templomaiban tartott istentisztelettel kezdődött, majd a község főterén az avatóbeszédet József főherceg mondta, megemlékezve a 69-es Hindenburg gyalogezred, a 17-es honvédgyalogezred és a 10-es huszárezred hőstetteiről.^[8]

Hosszú évtizedek múltán található újabb adat, információ az emlékműről. Gálos László polgármester az 1993 januári közmeghallgatáson ismertette a résztvevőkkel az évre tervezett teendőket, mely szerint a március 15-i ünnepségre készülve felújítják a hősi emlékművet, azonkívül az emléktáblával való ellátását is tervbe vették, mellyel nemcsak az első világháború, hanem a második világháború és az 1956-os forradalom hőseiről és áldozatairól is megemlékezhetnek.^[9]

Jegyzetek

EMLÉKTÁBLA                                 EMLÉKMŰ

Avatás: 1927

Alkotó: nem ismert

Lovasberény község elöljárói 1928-ban, amikor az elkészült hősi emlékművekről kért tájékoztatást a Székesfehérvári járás főszolgabírája, a jelentésben egy emléktáblát említettek meg, amelynek 1927-ben történt meg a leleplezése.^[10] A községben mind a katolikus, mind a református felekezet hívei megemlékeztek a hősi halottakról, azonban az iraton nem szerepel, melyik egyház templomában található az említett emléktábla. A római katolikus templomnál a homlokzaton, a református templomban pedig az oldalsó ajtó fölött látható egy-egy tábla a névsorokkal.^[11]

Jegyzetek

MNL FML IV. 401b. Fejér vármegye és Székesfehérvár törvényhatósági jogú város főispánjának iratai. Katonai emlékművek. 5035/1928.

A lovasberényi római katolikus egyház hősi halottainak emléktáblája. MNL FML XV. 33. 5. d. Lovasberény.

A lovasberényi református egyház hősi halottainak emléktáblája MNL FML XV. 33. 5. d. Lovasberény.