I. viágháborús emlékművek (Etyek)
Etyek
Avatás: 1937-ben elkészült
Alkotó: Jálics Ernő
A Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság megbízásából Hubay János nyugalmazott ezredes 1923. augusztus 21-én Etyekre látogatott. Az ezredes a képviselő-testület előtt ismertette a bizottság rendeltetését és célját, majd javaslatot tett arra, hogy a község állítson emléket az elesett hősök tiszteletére. A felszólalás után a képviselő-testület úgy határozott, hogy a település világháborúban elesett hőseinek nem készíttet emléket ebben az évben, mert 1923. augusztus 8-án nagy tűzvész pusztított a községben, és a gazdasági helyzet sem tette lehetővé az emlékmű felállítását.[1] A képviselő-testület 1927. március 31-én hozott határozatot arról, hogy hősi halottai tiszteletére méltó emléket állít, és ennek költségeit gyűjtés útján fogja beszedni, a gyűjtés megindításával és lefolytatásával pedig az elöljáróságot bízta meg.[2]
A község képviselő-testülete 1935. október 19-én megalakította a Hősi Emlékmű Bizottságot.[3] Hamarosan, 1935. október 26-án a testület úgy döntött, hogy kötelezi a lakosságot az emlékmű felállításához szükséges földmunkák és fuvarozás elvégzésére, mert a rendelkezésre álló összeget nem akarta csökkenteni ezeknek a munkálatoknak a költségeivel.[4] Ezen kívül a képviselő-testület még határozott arról is, hogy miután a hősi emlékmű alap 4200 pengővel rendelkezett, és ezt az összeget a község nagyságához méltó emlékmű készítéséhez nem tartotta elegendőnek, az alapot 6000 pengőre kiegészítette. Megjegyezte azonban, hogy ezt az összeget csakis az emlékmű készítésére szánta, a parkosításhoz, kerítéshez szükséges anyagiakról később kívántak gondoskodni.[5]
A képviselő-testületi ülésen 1936. február 22-én elhangzott, hogy az elöljáróság megbízta Jálics Ernő szobrászművészt a hősi emlékmű terveinek elkészítésével. Az elkészült terveket és költségvetést az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács Hősök Emlékműveinek Bíráló Bizottsága 1936. február 3-án jóváhagyta. A bemutatott és jóváhagyott tervek szerinti emlékművek ára a következőképpen alakult: az első terv Patrona Hungariae alakot ábrázoló árkádos megoldással, bronz szoborral 5586 pengő volt. A második terv egy katonát ábrázoló szobor volt, szintén árkádos megoldással, bronz szoborral 5486 pengő áron. A harmadik terv katonát ábrázoló emlékoszlopot tartalmazott, bronz szoborral 4410 pengő költséggel. A testület úgy gondolta, hogy a hősi emlékmű részére kijelölt helyen, mivel az egy domboldal, a legjobban a monumentális árkádos bronzszobor érvényesül, ezért elhatározta, hogy a bemutatott tervek közül a Patrona Hungariae alakot ábrázoló bronzszobrot fogadja el, és a kivitelezésére megbízta Jálics Ernő szobrászművészt.[6] A képviselő-testület döntött arról is, hogy a hősi emlékmű elhelyezésére kijelölt helyet, a templommal szemben lévő domboldalt bekerítteti és parkosíttatja, és erre megszavazott 1500 pengőt.[7] Az elöljáróság felhívására a kőkerítés elkészítésére beadott ajánlatok közül a képviselő-testület úgy határozott 1936. március 17-én, hogy Lambert Ferenc kőművesnek adja ki a munkát 219 pengő 90 fillérért.[8]
Az etyeki képviselő-testület 1937. december 30-án, miután az emlékmű és az azt övező park és a kerítés is elkészült, arról döntött, hogy a vízellátás biztosítására megszavaz 2200 pengő hitelt, mivel öntözés nélkül a park gondozása nem volt megoldható.[9]1938 augusztusában a képviselők ismét megszavazták a 2200 pengő hitelt az öntözőberendezésre[10], azonban 1939 márciusában mégis egy motoros tűzoltófecskendő beszerzése mellett döntöttek, mivel azzal nemcsak az öntözést lehetett elvégezni, hanem tűzoltásra is tudták használni.[11]
Közel nyolcvan évvel később, 2017. november 15-én a Fejér Megyei Hírlap tudósított az emlékmű felújításáról, amit Rákos Péter szobrász-restaurátor végzett el. Az avató ünnepségen Garaguly Tibor polgármester mondott beszédet, majd a katolikus plébános és a református lelkész is megszentelte és megáldotta a részben pályázati pénzből, hárommillió forintos költséggel felújított emlékművet.[12]
Jegyzetek
[1]MNL FML V.121a. Etyek nagyközség iratai. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek.1923. 139. p.
[2]MNL FML V.121a. Etyek nagyközség iratai. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek.1927. 259. p.
[3]MNL FML V.121a. Etyek nagyközség iratai. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek.1935. 225. p.
[4] Uo. 227. p.
[5] Uo. 237. p.
[6]MNL FML V.121a. Etyek nagyközség iratai. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek.1936. 245. p.
[7] Uo. 248. p.
[8] Uo. 253. p.
[9]MNL FML V.121a. Etyek nagyközség iratai. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek.1937. 324. p.
[10]MNL FML V.121a. Etyek nagyközség iratai. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek.1938. 346. p.
[11]MNL FML V.121a. Etyek nagyközség iratai. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek.1939. 388. p.
[12] Fejér Megyei Hírlap. 2017. november 15. 6. p.
Etyeki első világháborús emlékmű. MNL FML XV. 33. 11. d. Etyek 1988.
Szabó Erika 2011: Etyeki múltidéző. 162. p.
Etyeki első világháborús emlékmű.Fotó: Lovas Andrea 2013.
Etyeki első világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2013.
Etyeki első világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2013.
Etyeki első világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2013.
Fejér Megyei Hírlap. 2017. november 15.
Fejér Megyei Hírlap. 2018. január 10. 6. p.
Etyeki első világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.
Etyeki első világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.
Etyeki első világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.
Etyeki első világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.
Etyeki első világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.
Etyeki első világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.
