I. világháborús emlékművek (Bicske)

Bicske

EMLÉKMŰ                                       EMLÉKTÁBLA

Avatás: 1935. június 23.

Alkotó: Erdey Dezső, Krausz Ferenc bronzöntő

Az 1933. május 30-án megtartott képviselő-testületi gyűlésen a vezetőjegyző bejelentette, hogy miután a hősi szobor felállítását előkészítő bizottság megvizsgálta az összes helyet, a szobor felállítását a községháza előtti térre javasolja. A javaslatot a képviselő-testület elfogadta, és a szobor felállításával kapcsolatos további részletkérdések elintézését a bizottságra bízta, „csupán a hősi emlékmű kivitelezésének odaítélése kérdésében tartja fenn a döntés jogát”.[1]

Ezután 1933. július 11-én a képviselő-testület előtt a vezetőjegyző ismertette, hogy szükségessé vált a tér megfelelő rendezése és parkosítása, és ehhez a nehéz terepviszonyok miatt tervet is készíttetnek. Ormos Imre kertészeti tanintézeti előadó ajánlatot nyújtott be, mely szerint 2-3 vázlattervet készít a parkosításról, és miután a bizottság a megfelelőt kiválasztotta, a tervet véglegesen elkészíti a költségvetéssel együtt, hogy a versenytárgyalás kiírható legyen. Irányítja és ellenőrzi a kivitelezést is, és elkészíti a földmunkálatok terveit. Ormos Imre ezekre a munkálatokra 250 pengő kifizetését kérte. Ezt az ajánlatot a képviselő-testület elfogadta azzal, hogy ez az összeg az utazási költségeket is tartalmazza.[2]

Ezen a napon még „Lauturner Jenő képviselő-testületi tag - mint a "Hősi szobor" bizottság tagja - felkéri a községi vezetőjegyzőt, hogy a hősiszobor-bizottság azon határozatát is ismertesse a képviselő-testülettel, mely a hősi szobor versenytárgyalási hirdetményére vonatkozik, hogy a képviselő-testület ezen kérdésben is állást foglalhasson. A vezetőjegyző bejelenti a képviselő-testületnek, hogy a hősiszobor-bizottság a f. hó 2-án tartott ülésében úgy határozott, hogy a létesíteni szándékolt emlékműre csak egy szűkebb körű versenytárgyalást hirdet oly módon, hogy az abban való részvételre 5-6 kimondottan jó nevű szobrászművész kéressék fel. Hogy pedig a bizottságnak a legmegfelelőbb emlékmű kiválasztása megkönnyíttessék, a pályázatban résztvevő művészek kötelesek lesznek a versenytárgyalásra az általuk tervezett műemlékről ne csak fényképet, hanem modellt is bemutatni. Miután pedig a modell készítése a pályázóknak több munkát és költséget jelent, és mert a cél érdekében is úgy találja a bizottság a legmegfelelőbbnek, azért azt javasolja, hogy a versenytárgyalásra három pályadíj is tűzessék ki oly módon, hogy az első díj a mű kivitelezésére szóló megbízás legyen, a második díj pedig 300 P[engő], a harmadik díj pedig 200 P[engő]-ben állapíttassék meg. Füle József református lelkész örömmel üdvözli a javaslatként előterjesztett bizottsági határozatot, mivel a pályadíjak kitűzését a cél érdekében a maga részéről is a legmegfelelőbbnek találja, csak azzal kéri a javaslatot módosítani, hogy az emlékműre ne szűkebb körű pályázat, hanem egy egészen nyílt pályázat írassék ki, hogy oly módon alkalom adassék arra, hogy abban minél többen részt vehessenek.” A javaslatot a képviselő-testület Füle József indítványával módosítva elfogadta azzal, hogy a költségeket a „Hősi szoboralap” terhére számolják el.[3]

Andreetti Károly a szoborbizottság elnöke 1934. január 25-én ismertette a képviselőkkel, hogy 25 pályamű érkezett be a pályázatra, mindössze Siklődy Lőrinc pályaművét nem tartották kivitelezhetőnek a rendelkezésre álló 14 000 pengőből. A másik irányelv alapján, mely szerint beleillik-e harmonikusan abba a keretbe, amelyet a község által elfogadott térrendezési terv nyújt, két művet találtak megfelelőnek: Erdey Dezső és Jálics Ernő pályaművét. A szoborbizottság Erdey Dezső művét ajánlotta kivitelezésre azzal a változtatással, hogy a tervezett Hungária alak helyére katona alakot helyezzen a szobrász. Második díjra Jálics Ernő művét, harmadik díjra pedig vitéz Székely Károly pályaművét javasolták. Még több művet részesítettek volna díjazásban, ezért Kalotai-Krendel Ottó és Varga Ferenc pályaművét dicséretben kívánták részesíteni, végül a helybeli születésű Karle János pályaművével foglalkozva azt javasolták, hogy bár nem áll módjukban a művet díjjal jutalmazni, mégis mint bicskei születésű szobrászt, hogy továbbtanulásra buzdítsák, száz pengő honoráriumban részesítenék. A szoborbizottság javaslata alapján a képviselő-testület határozatot hozott, mely szerint az első díjat Erdey Dezső művésznek ítélték és így kivitelezésre elfogadták a 18. számú pályaművét 14000 pengő kivitelezési árban. A leírás alapján a mű egy hat méter magas kőpiramisból áll, ami előtt középen két és fél méter magas posztamensen egy két méter magas rohamsisakos bronzkatona látható lábhoz tett fegyverrel. A második díjat, háromszáz pengőt Jálics Ernő művésznek, a harmadik díjat, kettőszáz pengőt vitéz Székely Károlynak ítélték.  Külön jegyzőkönyvi dicséretet javasoltak Kalotai-Krendel Ottó és Varga Ferenc művészeknek és végül Karle Jánosnak száz pengő honoráriumot szavaztak meg.[4]

A képviselő-testület 1934. március 21-én határozatot hozott arról, hogy a hősök kertjét az elfogadott terv szerint kell rendezni, és e célból a község a kertet minden oldalról vasbeton kerítéssel bekerítteti. Felhatalmazták az elöljáróságot, hogy a térrendezési földmunkákat 2500 pengő maximális költséggel elvégeztessék. A vasbetonkerítés, a hősi emlék betonalapjának és a községháza előtti lépcső elkészítésére pedig 3200 pengő maximális költséget állapítottak meg. Ezzel kapcsolatban utasították az elöljáróságot, hogy ezeknek a munkáknak kiírására, a költségvetés készítésére és ellenőrzésére nézve a helybeli építőmesterekkel tárgyaljon úgy, hogy aki a pályázat kiírása és a munkák ellenőrzésére megbízatást kap, az a munkák elvégzésére nem pályázhat. Ugyancsak felhatalmazták az elöljáróságot arra is, hogy a fásítási munkálatokat háromszáz pengő erejéig, a hősi emlékművön pedig a mintegy kétszáz hősi halott nevének bevésését ezer pengő összegen belül elvégeztessék.[5]

A jegyző bejelentette az 1934. április 23-i képviselő-testületi ülésen, hogy a hősi szobor kiválasztásáról szóló, 1934. január 25-én hozott határozatot Fejér vármegye kisgyűlése 1934. április 10-én részben megsemmisítette és arra utasította a községi képviselő-testületet, hogy a pályázati eljárás fenntartásával és ditrói Siklódy Lőrinc pályaművének bevonásával újból határozzon a kivitelezésről és a díjazásról. Az ügy megvitatása után a képviselő-testület az 1934. január 25-én hozottal megegyező határozatot fogadott el.[6] Az alkotáson látható felirat szerint a bronzöntést Krausz Ferenc végezte.

A község képviselő-testülete a kerítésépítés beton munkálataival a bicskei Mészáros Sándor kőművesmestert bízta meg 1950 pengős végösszegben.[7] A vaskerítés munkával pedig a pályázó Kornély György bicskei lakost bízta meg, aki 1483 pengő 52 fillér összegért vállalta a munkát.[8]

A versenytárgyalás eredményének kihirdetése és a képviselő-testület szavazása után 1934. július 17-én a bíró kihirdette azt a határozatot, mely szerint a hősi szobor alapjának építési munkáját Bőcs János építőmesternek adták ki 341 pengő 25 fillér összegért.[9] Ezután a hősök neveinek bevésésére kiírt ajánlati felhívásra beérkezett pályázatokat tárgyalta meg a képviselő-testület, és a meghozott határozat szerint Ipach Márton kőfaragó mester ajánlatát fogadták el betűnkénti 12 fillér egységárban.[10]

Az 1934. augusztus 25-én hozott határozat kimondja, hogy a hősi emlékművet a községháza előtti téren annak déli széle előtt arccal a templom felé fordítva, míg az országzászlót vele szemben a községháza bal széle előtt fogják felállítani. Egyúttal felhatalmazta a közgyűlés az elöljáróságot, hogy a parkosítást most már a hősi emlékmű és országzászló elhelyezésének figyelembe vételével végeztesse el.[11]Később, 1934. november 10-én a község képviselő-testülete újabb térrendezési tervet fogadott el.[12]

A település elöljárósága 1935. január 19-én határozatot hozott arról, hogy a hősök kertjét öntözőberendezéssel látják el, mert kellő öntözés hiányában a szokásos nyári száraz hetek hónapok alatt a költséges parkosítás tönkremenne, és erre a célra a járásbírósági épület előtt lévő községi kút vizét fogják felhasználni. Az öntözőberendezés költségeinek fedezésére szükséges összeg, mely a szakemberek szerint 1300 pengő, részben a hősi szoboralapnál, részben a rendes évi költségvetésnél rendelkezésre áll.[13]

A jegyző 1935. április 27-én jelentette a képviselő-testületi ülésen, hogy, az öntözőberendezés kivitelezésére korlátolt versenytárgyalást hirdetett az elöljáróság, amelyre két ajánlat érkezett be. A képviselő-testület úgy határozott, hogy a kivitelezéssel Bacsa László ajánlattevőt bízza meg, elfogadván annak a percenkénti száz liter teljesítőképességű ún. "Niagara" motoros ajánlatát 1208 pengő 70 fillér végösszeggel, mert ezt a nagyobb teljesítőképességű motorral való berendezést főleg tűzrendészeti szempontból sokkal célszerűbbnek találta.[14] Ezen a napon jelmondatot is választottak a képviselők a hősi emlékre. Az első jelmondat: „Örökké élnek, kik a hazáért haltak meg.", illetve a második: "Katonák voltak és apák, tollat forgattak vagy kapát, hősök voltak mind, aki ez emlékre rátekint, emelje meg kalapját." végül a második szöveget fogadták el.[15]

Ünnepélyes keretek között avatták fel 1935. június 23-án a hősi emlékművet, az avatáson József főherceg is részt vett.[16]Az istentisztelet után dr. Halasy Tibor főszolgabíró mondott megnyitóbeszédet, majd József főherceg ünnepi beszéde után a község elöljárósága nevében Börcs János községi bíró vette át az emlékművet.[17]

Hosszú szünet elteltével a rendszerváltás után került napirendre az emlékmű sorsa a város vezetőinél. A második világháborús emlékmű ügyét tárgyalták 1991. július 25-én a képviselő-testületi ülésen, amely során az Emlékműbizottság tájékoztatást adott arról, hogy a második világháborús emlékművel kapcsolatban Meloccó Miklóssal felvették a kapcsolatot. A művész úgy nyilatkozott, hogy amíg több millió forintja nincs a bicskei önkormányzatnak, addig második világháborús emlékmű állításával ne foglalkozzanak. Az volt a javaslata, hogy az első világháborús emlékművet egy homokfújásos módszerrel takaríttassák meg, ne tüntessék el a golyó ütötte sebeket, viszont a meglévő táblát cseréltessék ki márványtáblára és a második világháború áldozatainak névtáblájával is szereltessék fel. Ez az egész kb. 500 00 Ft-ból kikerülne, és ha lesz annyi pénzük, hogy egy méltó emlékművet tudnak készíttetni, akkor lépjenek ebben a témában. Az emlékmű felújítására a gyűjtést elindították.[18]

A polgármester tájékoztatta a képviselő-testületet 1991. augusztus 29-én, hogy az Emlékműbizottság javaslata alapján az első világháborús emlékmű sóskúti mészkőből készített felépítményét a Kőszobrász Restaurátor Közösség felújítaná, és 150 000 Ft-os árajánlatot tettek. A feliratos gránitlapokkal kapcsolatban ifj. Ipach László kőfaragó felajánlotta, hogy a több mint 6000 betűt jelentő feliratot ingyen elkészíti. Ifj. Ipach László ezzel a felajánlásával közel fél millió forintot ajánlott fel az emlékműhöz. Ezen kívül a gránitlapokat — kb. 9 m2— beszerzési áron adja el, ami mintegy 120 000 Ft-ot jelent. Az emlékműre nyitott számlán a banknál jelenleg a kamatokkal együtt 280 000 Ft összeg van. Javasolja, hogy az önkormányzat ezt az összeget előlegezze meg az emlékművel kapcsolatos költségekre és az összeget az Emlékműbizottság akkor fogja átutalni, amikor a legmagasabb kamattal bír, de mindenképpen november 30-a előtt. Kéri, hogy a képviselő-testület értsen egyet a megelőlegezéssel. A katolikus gyülekezet pénzéből elkészül Griger Miklós apátplébános mellszobra is és Nepomuki Szent János szobra is. Október 16-ára egy közös ünnepséget szerveznek, és akkor felavatásra kerülne az emlékmű, átadásra kerülne az 1956-os emléktábla, továbbá felavatásra kerül mindkét szobor és a Művelődési Központ is.[19]

Bicske Város Önkormányzatának képviselő-testülete 2016. november 21-én határozatot hozott arról, hogy részt vesznek a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum által kiírt pályázaton a Magyarországon található első világháborús hadisírok és emlékművek felújítása témában. Az önkormányzat a Hősök terén található emlékmű, a református temetőben található hat db, valamint a katolikus temetőben található 13 db hadisír felújítására kívánt pályázatot benyújtani, a kiírás szerint elnyerhető 2 900 000 Ft összegben.[20]A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum végül a temetőkben található sírhelyek felületének tisztítására és a sérülések javítására 1 900 000 Ft támogatást nyújtott.[21]

Jegyzetek

[1] MNL FML V. 109a. Bicske nagyközség iratai. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek. 1933. 285. p.

[2] Uo. 1933. 293. p.

[3] Uo. 1933. 295. p.

[4]Uo. 1934. 363. p.

[5] Uo. 1934. 371. p.

[6] Uo. 1934.391. p.

[7] Uo. 1934.399. p.

[8] Uo. 1934.409. p.

[9] Uo. 1934.414. p.

[10] Uo. 1934.415. p.

[11] Uo. 1934.420. p.

[12] Uo. 1934.442. p.

[13]Uo. 1935. 462. p.

[14] Uo. 1935.491. p.

[15] Uo. 1935.494. p.

[16]MTI Hírarchívum 1935. június 23., 8. old. http://archiv1920-1944.mti.hu

[18]MNL FML XXIV. 1301b. Köztársasági Megbízott Fejér Megyei Hivatalának iratai. Törvényességi ellenőrzés iratai (Települési önkormányzatok jegyzőkönyvei). 1991. július 25.

[19] Uo. 1991. augusztus 29.

[21]http://www.militaria.hu/uploads/files/21655500_1507885606.pdf 2018. május 30.

MNL FML XV. 24e. Képeslapok. Bicske

MNL FML XV. 24e. Képeslapok. Bicske

Bicskei világháborús emlékmű. 1946. Forrás: Fortepan/Lissák Tivadar adományozó

A felújított bicskei világháborús emlékmű avatása. Fejér Megyei Hírlap 1991. október 17.

Szvák Mihály 2005: Akikért a harangok szólnak. Bicske a II. világháborúban. Bicske. 17.p.

Szvák Mihály 2005: Akikért a harangok szólnak. Bicske a II. világháborúban. Bicske. 18.p.

Szvák Mihály 2005: Akikért a harangok szólnak. Bicske a II. világháborúban. Bicske. 19.p.

Bicskei világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2014.

Bicskei világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2014.

Bicskei világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Bicskei világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Bicskei világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Bicskei világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Bicskei világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2014.

Bicskei világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2014.

Bicskei világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2014.

Bicskei világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2014.

Bicskei világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2014.

Bicskei világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2014.

Bicskei világháborús emlékmű. Fotó: Lovas Andrea 2014.

Bicskei világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Bicskei világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Bicskei világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Bicskei világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Bicskei világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Bicskei világháborús emlékmű. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

 

{C}{C}

EMLÉKTÁBLA                                EMLÉKMŰ

Avatás: nem ismert – Kalmár-kápolna homlokzatán

Alkotó: nem ismert

Bicskén a katolikus temetőben lévő Kalmár-kápolna homlokzatán található egy első világháborús emléktábla, amelynek alkotója és elhelyezésének ideje nem ismert.

Első világháborús emléktáblák a bicskei Kalmár-kápolna homlokzatán. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Első világháborús emléktáblák a bicskei Kalmár-kápolna homlokzatán. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Első világháborús emléktáblák a bicskei Kalmár-kápolna homlokzatán. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Első világháborús emléktáblák a bicskei Kalmár-kápolna homlokzatán. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Első világháborús emléktáblák a bicskei Kalmár-kápolna homlokzatán. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

Első világháborús emléktáblák a bicskei Kalmár-kápolna homlokzatán. Fotó: Kovács Attiláné 2018.

 

Avatás: 1923 – Református templomban

Alkotó: Varga Benő

A bicskei első világháborús emléktáblát a rajta található feliratok szerint 1923-ban helyezték el, alkotója pedig Varga Benő.

Első világháborús emléktábla a bicskei református templomban. Fotó: Kovács Attiláné 2018.