Családfakutatás
Tanácsok családfa kutatáshoz a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltárában
A levéltári adatgyűjtést minden esetben a kutatók maguk vagy személyes megbízottjuk útján végzik el. A levéltárosok magánszemélyek részére kutatást - munkafeladataik miatt - hivatali időben nem vállalhatnak. Az igényelt iratanyagot a kutatóteremben az érdeklődők rendelkezésére bocsátják, azonban szövegértelmezésre, fordításra és a családfa összeállításával kapcsolatos állandó konzultációra nem kötelezhetők. A családtörténeti kutatás időigényes, általában több hétig tartó levéltári adatgyűjtéssel járó munka.
A levéltári kutatás megkezdése előtt célszerű az otthon, vagy a szülők, nagyszülők és idősebb rokonok birtokában lévő anyakönyvi kivonatokat, családi iratokat és levelezéseket átnézni. Ezek ugyanis nagyon sok adatot tartalmazhatnak, melyek kiindulópontot jelentenek a levéltári kutatásokhoz. Érdemes az elhalt családtagok síremlékeinek feliratát és a temetői nyilvántartások adatait is feljegyezni. Természetesen nem hagyható el a szóbeli emlékek gyűjtése, az idősebb rokonok kikérdezése sem. Ugyanis a nagyszülőkig, esetleg dédszülőkig visszamenőleg a legtöbb családban sokféle adatot őriz az emlékezet.
A levéltárban elsősorban anyakönyvekből gyűjthetünk családtörténeti adatokat. Az egyéb iratok, pl. adóösszeírások, telekkönyvi nyilvántartások, polgári perek, választói névjegyzékek, iskolai anyakönyvek és naplók, céhes és ipartestületi iratok átnézését csak az anyakönyvi bejegyzések kigyűjtése után javasoljuk. A leszármazási vonal, a rokonsági szálak felderítése legegyszerűbb és legmegbízhatóbb módon az anyakönyvek kutatásával tisztázható. Az anyakönyveket Magyarországon többnyire a török kiűzése után, a XVIII. század elejétől vezették a vallási felekezetek lelkészei. A katolikus egyház anyakönyvezése korábban, a reformátusoké valamivel később kezdődött meg. Az izraelita anyakönyvek vezetése csupán 1851-től vált kötelezővé. Mivel a vallásfelekezetek külön-külön vezették anyakönyveiket és vezetik ma is, a kutatások megkezdése előtt családi emlékek és iratok alapján mindenképpen tisztáznunk kell távolabbi felmenőink vallás szerinti hová tartozását. Az 1820-as évektől a plébániák és parókiák két példányban vezették anyakönyveiket és a másodpéldányokat leadták a területileg illetékes levéltáraknak. Így a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltárában is megtalálhatók az 1826 és 1895 között keletkezett anyakönyvi duplumkötetek. Az egykori Tiszafüredi járás tiszántúli községeit; Nagyivánt, Tiszafüredet, Tiszaigart, Tiszaőrsöt, Tiszaörvényt és Tiszaszőlőst csupán 1950-ben csatolták Szolnok megyéhez. Ezért egyházi anyakönyveik másodpéldányait jelenleg is Egerben, a Magyar Nemzeti Levéltár Heves Vármegyei Levéltárában őrzik. A felekezeti anyakönyvek korlátozás nélkül kutathatók. Az egyházi anyakönyvek első példányai általában a plébániák és parókiák irattáraiban, esetenként az egyházi levéltárakban lelhetők fel. Az első példányokról az 1950-es évek végén és a -60-as évek elején a az amerikai mormon egyház mikrofilm felvételeket készített, melyeket a Magyar Nemzeti Levéltár digitalizált. A szkennelt mikrofilmeket a levéltárak belső számítógépes hálózatán keresztül, a kutatótermekben lévő számítógépeken lehet megnézni. Ezen digitalizált felekezeti anyakönyvi anyag az ország egészét felöleli, tehát szolnoki kutatótermünkből nem csak a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei települések mikrofilmjei, hanem valamennyi vármegye szkennelt mikrofilm anyaga elérhető.
Magyarországon 1895-ben kezdődött meg az állami anyakönyvezés. Az állami, vagy más néven polgári anyakönyvekben valamennyi vallásfelekezethez tartozó személy adatait rögzítették de 1950-ig a vallási hová tartozást is feltüntették. A XX. században keletkezett levéltári iratanyag jelentős részének, köztük az állami anyakönyveknek a kutatása a személyiségi jogok védelme miatt korlátozott. A védelmi időn belül keletkezett anyakönyvek és személyes adatokat tartalmazó iratok kutatása azonban csak tudományos intézmény (egyetem, főiskola, akadémiai intézet, múzeum) vezetője által igazolt támogatói nyilatkozat birtokában lehetséges. A támogatói nyilatkozat űrlapja a levéltár honlapjáról letölthető.
2014. július 1-től az állami anyakönyvi másodpéldányok kutatásának feltételei megváltoznak! Az állami anyakönyvi másodpéldányok kutathatóságával kapcsolatos aktuális szabályok megtalálhatók a Magyar Nemzeti Levéltár Kutatási Szabályzatában:
Ide kattintva elérhető a MNL Kutatási Szabályzata
Kérjük szíves megértésüket és együttműködésüket!
