Veszprémi Kaleidoszkóp sorozat könyvbemutatója (II-III. kötet)

A Veszprémi Kaleidoszkóp II. kötete a mai Kossuth Lajos utcát és a tőle délre fekvő dolomitfennsíkot, a valamikori Vásárállás területét mutatja be házról házra haladva. Az országos hírű gabonavásárairól ismert Vásárállás vonzotta körülötte letelepedésre a városba költöző kereskedőket. Itt a város szélének számító területen kapott építési telkeket a város evangélikus gyülekezete és tőszomszédjában a zsidó közösség. Itt épültek meg templomaik, iskolájuk, üzleteik, polgári otthonaik és a szórakozóhelyek: az Elit Kávéház, a Hungária és Szarvas étterem vagy az egyetlen kóser vendéglő a Steiner kocsma. A tér mellett szalad le a völgybe a város kelet-nyugati átmenő forgalmát biztosító Palotai, majd Kossuth Lajos utca, amely a 19–20. századra a város főütőerévé vált. A vidéki vásározók és a veszprémiek a zsidók belvárosi boltjaiban vásároltak, tőlük szerezték be szükségleteiket: ruhát, illatszert, papírt, élelmiszert, italt, az általuk működtetett vendéglőkben mulattak, fakereskedéseikből vásároltak tűzifát, építkezésekhez szükséges anyagokat. A mindennapi élet és a társadalmi, társasági élet területén is szoros kapcsolatban voltak, közös bérházakban laktak. Az utca és a tér házainak, üzleteinek, kávéházainak bemutatásával feltárul a helyi zsidóság mindennapi élete, ahol kialakították sajátos tereiket, élték békés mindennapjaikat, ünnepnapjaikon végezték szertartásaikat, ahonnan igyekeztek a zsidótörvények végrehajtásával kiszorítani őket és ahova végső útjuk előtt összeterelték és gettósították őket. A kötet levéltári és nyomtatott források, irodalmi szövegek, valamint képi dokumentumok megszólaltatásával igyekszik rekonstruálni a mezővárosi lét valamikori életérzését és a 19. század végi, 20. század eleji sajátosan veszprémi mentalitást. Ezt az egyedi, természeti adottságokra épülő térszerkezetet bontotta meg az 1960-as évek átalakítása.

A Veszprémi Kaleidoszkóp III. kötete az 1770-es években kialakított püspökkert belső világát, majd folyamatos átalakulását rajzolja meg. A nyüzsgő Vásárállástól alig 100 méterre a dús növényzetű völgyben a csöndes, pompásan kialakított, fallal körülvett főúri park egy egészen más világ. Legjellemzőbb sajátossága az, hogy szintje – mint az ma is látható – az utca vonalánál mélyebben terült el, és abba kőlépcsőkön lehetett lemenni. Az érdeklődő tekintetek elől elzárt kert eredetileg többféle igényt is kielégített. Nem csupán a zöldségfélék termesztésére, gyümölcsfák nevelésére szolgált, hanem díszkertként is funkcionált. Üvegházában, egyéb egzotikus fás növények mellett narancs- és citromfákat gondoztak. A püspökkert mellett terült el a körbekerített major, amely túl a cselédek lakásain, lóistállókat, szarvasmarha-állásokat, baromfi ólakat, kamrákat, pincéket, színeket foglalt magában. A 20. század elejére lépésről-lépésre kinyílt a kert, befogadva az ország első vasbeton színházát és vele a tartalmas szórakozásra vágyó polgári közösséget, majd a kert másik végén az árva gyerekek ellátására és gondozására létrehozott gyermekmenhelyet, a későbbi gyermekkórházat. Területét kiszélesítették fás, ligetes sétánnyal, korcsolyapályával, majd itt kapott helyet az 1950-es években az egyetem kampusza.

A könyvbemutató rendezvényen készült fotók a Galériák menüpontban, vagy az alábbi linkre kattintva érhetők el:
http://mnl.gov.hu/mnl/veml/galeria/veszpremi_kaleidoszkop_ii_vasarallas_konyvbemutato