VESZPRÉM MEGYE KINCSESTÁRA 25. – FORRADALOM VIDÉKEN – SZEMELVÉNYEK ÉS FORRÁSVÁLOGATÁS AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VESZPRÉM MEGYEI ESEMÉNYEIBŐL
Budapesten 1956. október 23-án kitört a forradalom. A fővárosi események hatására és hírére hamarosan több megyeszékhelyen és nagyvárosban megmozdulások, szervezett tiltakozások kezdődtek meg. Ám a „szabadság hangjai” nemcsak a nagyobb településeken, hanem a vidéki kis községekben, falvakban is utat törtek maguknak. Az alábbi közleményben a Veszprém Megyei Levéltár iratanyagában fellelhető, az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeihez, valamint a megtorláshoz kapcsolódó dokumentumok kerülnek bemutatásra.
Veszprém megye, és különösen a Bakony 1956-os forradalmi eseményeinek zászlóvivői a szén-, kő- és ércbányák munkásai, a bányászok voltak, akik a forradalom napjaiban és az azt követő időszakban elégedetlenségüknek hangot adva sajátos követelésekkel álltak elő.1 A zirci járás területén különösebb megmozdulásokra egészen október 26.-ig nem került sor. Aznap ugyanis a járás területén található több településen a lakosok tüntetéseket, felvonulásokat szerveztek, így próbálva kifejezésre juttatni elégedetlenségüket. Az MSZMP Zirci Járási Bizottságának Intézőbizottsági elnöke a következőképp számolt be az eseményekről: „[…] A legnagyobb felvonulás természetesen a járási székhelyen Zircen volt. Zömében bányászok vonultak fel, azonban a vidéki bányászokon kívül csatlakoztak hozzájuk Dudar és Nagyesztergár községből más egyének is. Kb 10 óra tájban értek a bányászok Zirc községbe(n), elől a bányász ifjak majd idősebb bányászok […] a nemzeti színű lobogókból a köztársasági címert már kivágták.”2
MSZMP Zirci Járási Bizottságának irata
A Dudaron és Zircen lezajlott események szoros kapcsolatban voltak egymással, mivel 1956. október 26-án, pénteken, Dudaron a bányánál kezdődött minden és Zircen, az Ideiglenes Forradalmi Tanács megalakulásával fejeződtek be a forradalmi megmozdulások.3
A Zircen összegyűlt, körülbelül 1500 fős tömeg „felvonult az első világháborús hősök szobra elé. Itt elszavalták a „Talpra Magyart” majd ugyancsak a szavalatot elmondó […] bánya technikus felolvasta a Dudari bányászok követeléseit.”4
Dudari bányászok követelései
A „Dudari bányászok követelései a Minisztertanácshoz” című röplapot sokszorosították, s azokat a felvonuláson részt vevő bányászok eljuttatták a zirci járás más községeibe is,5 valamint a Zirc és Vidéke elnevezésű bakonyi hetilap beszámolója szerint a követeléseket külön küldöttség által Budapestre is felküldték.6 Az MSZMP Zirci Járási Bizottságának Intézőbizottsági elnökének beszámolójában olvasható, hogy a péntek délutáni órákban „[…] a Párt végrehajtóbizottsága összehívta a tömegszervezetek és más intézmények vezetőit, hogy létrehozza a forradalmi tanácsot […]”7 Ezzel egy időben, az addig békésen tüntető tömeg a „[…] szovjet síremlékhez vonult és azt szétrombolta. Amikor ezt befejezték az MTH. Intézetet és a templomot elválasztó kőfalat bontották le kb. 4. m. szélességben. Ezeket a dolgokat teljesen a csőcselék, az ellenforradalmárok végezték.”8
MSZMP Zirci Járási Bizottságának irata
Ezen felfordulások közepette a Kultúrházban sor került a Forradalmi Tanács megválasztására, melynek tagjai a „[…] járási tanács tanácstermében vonultak vissza, hogy a tömeg kívánságára feladattervet, és újabb programot dolgozzanak ki. A tanács programját kidolgozni nem tudta, mert közben küldöttség és futár is érkezett, hogy kb. 200 főnyi tömeg a rendőrkapitányság elé vonult, hogy a rendőrséget teljesen lefegyverezze.”9
A forradalmároknak és a Forradalmi Tanács tagjainak megállapodása alapján Zirc községben végül a rendőrség részbeni lefegyverzése valósult meg: az önvédelmi pisztolyait mindenki megtarthatta magának, ám a géppisztolyokat begyűjtötték.10
A frissen megalakult Forradalmi Tanács azonban alig egy napig működött eredeti összetételében, október 27-én, szombaton ugyanis Boldizsár Gábor bányatechnikus - aki kiemelt szerepet vállalt a forradalom dudari és zirci eseményeiben – személyesen ment be a Forradalmi Tanácshoz és közölte velük, hogy „nem értek egyet a választással, mert szűk körben választották meg a forradalmi tanácsot, és a tanácsba rákosisták is kerültek be […]”.11 Boldizsár javaslata az volt, hogy „egyetemistákat hívjunk ki, és azok fognak a választás alkalmával beszédet mondani. Miután az egyetemisták kijöttek, megtartották az alakuló gyűlést és megválasztották a Forradalmi Tanácsot […] és így lettem a tanácsnak tagja.”12
A szolidaritás kifejezése és a helyi szerepvállalás mellett a zirci járás területéről rendszeresen szállítottak élelmiszert Budapestre, a szabadságukért harcoló hazafiak részére. A Zirc és Vidéke lapban külön felhívást intéztek a járás lakosaihoz, mely szerint „Budapest vérző és életüket is feláldozó vitéz harcosai és szenvedő lakossága részére juttassunk élelmiszer-adományt! Az adományok gyűjtését a Járási Forradalmi Nemzeti Tanács megbízottja […] polgártárs végzi.”13 Ugyancsak a bakonyi hetilap hírei között olvasható, hogy Dudar község népe a Budapesten küzdő, nélkülöző lakosság megsegítésére 5 teherautó rakomány élelmiszert (tej, kenyér, baromfi, liszt, alma, burgonya) adományozott.14
Zirc és Vidéke
Zirc és Vidéke
A fentiek alapján leszögezhető, hogy az 1956. októberi-novemberi események begyűrűztek az élet minden területére és mély nyomokat hagytak maguk után. Nem volt az országban olyan terület vagy olyan közösség, amely ne érezte volna meg a hatását. Így volt ez a dudari általános iskolával is, melynek pedagógusai és tanulói kénytelenek voltak alkalmazkodni az új, megváltozott körülményekhez. Dudar község 1957. április 27-i tanácsülési jegyzőkönyvi bejegyzése szerint az iskolában meglazult a munkafegyelem. „A tanulók több ízben jöttek olyan hírekkel, hogy sehol sem dolgoznak, sehol sem tanítanak – miért akarnak a mi nevelőink minket tanítani, mikor sztrájkolni kellene most mindenkinek?!”15
A bejegyzésben arról is szó esik, hogy az oktatási intézménynek a sztrájkok következtében fennakadásai, nehézségei adódtak a tüzelő beszerzésével. „A Tüzép nem tudta leszállítani a nyáron megrendelt szenet […]”16 s így a szülőknek saját költségűen kellett hozzájárulniuk az iskola fűtéséhez. „Mindössze 4 napig kellett a gyerekeknek fát hozniok, mert azután megint lett szén. A szülők egy-két kivétellel megértették és szívesen megengedték, hogy gyermekeik átmenetileg fát hozzanak, csak hogy az iskolában lehessenek.”17
Az 1956. október-novemberi megmozdulások után csaknem fél évvel, a tanulók fegyelmezése és ezzel párhuzamosan a hatékony oktató-nevelői munka biztosítása a dudari általános iskolában még mindig nehézségeket okozott. „A gyermekek, még az egészen kicsik is, nehezen kormányozhatók, szinte fékezhetetlenek. Játékaik durvák, állandóan püfölik, ütik-verik egymást […] Bandák vannak a gyerekek között, és kalandos terveken törik a fejüket. Még iskolába se jár egyik-másik, s már egy darab lécre szegezett halkrémes dobozzal géppisztolyt fabrikál magának, s kis társaival az erdőben lévő bunkert emlegeti, hogy majd ott harcolnak. […]”18
Tanácsülési jegyzőkönyv
1. Somfai Balázs: A bányászok szerepe Veszprém megye ötvenhatos megmozdulásaiban. In: Bircher Erzsébet–Schuller Balázs (szerk.): Bányászok és bányászvárosok forradalma. Sopron, 2006. 201. o.
2. MNL VeML XXXV. 17. 3/1957.
3. Mészáros Gyula: Forradalom és szabadságharc a zirci járás területén 1956-ban. Zirc, 2008. 18. o.
4. MNL VeML XXXV. 17. 3/1957.
5. MÉSZÁROS GYULA: Forradalom és szabadságharc a zirci járás területén 1956-ban. Zirc, 2008. 29. o.
6. MNL VeML XV. 30. 11. tétel. Zirc és Vidéke. új [I.] évfolyam, 1. szám. 1956. 2. o.
7. MNL VeML XXXV. 17. 3/1957.
8. Uo.
9. Uo.
10. Mészáros Gyula: Forradalom és szabadságharc a zirci járás területén 1956-ban. Zirc, 2008. 37. o.
11. MNL VeML XXV. 4/b. B-285/1957.
12. Uo.
13. MNL VeML XV. 30. 11. tétel. Zirc és Vidéke. új [I.] évfolyam, 1. szám. 1956. 2. o.
14. Uo.
15. MNL VeML XXIII. 768. a. 1957. 4. kötet, Dudar község tanácsülési jegyzőkönyve
16. Uo.
17. MNL VeML XXIII. 768. a. 1957. 4. kötet, Dudar község tanácsülési jegyzőkönyve
18. Uo.
Irodalomjegyzék
MÉSZÁROS GYULA: Forradalom és szabadságharc a zirci járás területén 1956-ban. Zirc, 2008.
SOMFAI BALÁZS: A bányászok szerepe Veszprém megye ötvenhatos megmozdulásaiban. In: Bircher Erzsébet–Schuller Balázs (szerk.): Bányászok és bányászvárosok forradalma. Sopron, 2006.
SOMFAI BALÁZS: Veszprém megye ötvenhatban. Források és könyvészet Veszprém megye 1956. évi történetéhez. Veszprém, 2012.
Levéltári források
MNL VeML XV. 30. 1956-os gyűjtemény, 7. tétel
MNL VeML XV. 30. 1956-os gyűjtemény, 11. tétel
MNL VeML XXIII. 768. a. Dudar község Tanácsának iratai: Tanácsülési jegyzőkönyv 1957. 4. kötet
MNL VeML XXV. 4/b. A Veszprém Megyei Bíróság iratai: Büntetőügyek, B-285/1957. ügyirat
MNL VeML XXXV. 17. MSZMP Zirci Járási Bizottságának és alsóbb szervezeteinek iratai, 3/1957. ügyirat
Új hozzászólás