A Szombathelyi Egyházmegye első térképe

A szombathelyi egyházmegye alapító levelét Mária Terézia (1717–1780) császárnő két és fél évszázada, 1777. február 17-én írta alá. A dokumentum szövege szerint: „Mivel a győri, a veszprémi és a zágrábi egyházmegyéket a mai napig oly terjedelmes határok övezik, hogy ezek püspökeinek szinte lehetetlen volt a főpásztori hivataluk feladatait egy ekkora kiterjedésű egyházmegyében úgy végezni, úgy figyelni mindenre, úgy ellátni és irányítani mindenkit, ahogy azt az ügy nagysága és szüksége, valamint az egyház ősi fegyelme megköveteli, új egyházmegyét hoztunk létre.”[1] Az új egyházmegyét hat újonnan szervezett főesperesi kerületre osztották, központjául Szombathelyt választották.

A szombathelyi egyházmegye első egyházi igazgatási térképét, gróf Herzan Ferenc (1735–1804) szombathelyi püspök megbízásából, Kenedics József (1756–1809) térképész, Vas vármegye mérnöke dolgozta ki.[2] Ez a térkép először 1804-ben jelent meg, majd perlaki Somogy Lipót (1748–1822), az egyházmegye 3. püspöke, 1807-ben újra kiadta. A térkép réz nyomólemezét Karacs Ferenc (1770–1838) térképkészítő, korának leghíresebb rézmetszője Pesten készítette. A nyomólemezeket a későbbi korok nem igazán becsülték, és sorsuk általában a beolvasztás lett. Ezért ritka és figyelemre méltó dolog, hogy a szombathelyi egyházmegye térképének nyomólemeze napjainkban is megvan, és azt a püspöki palota látogatóközpontjának kiállításán minden érdeklődő megtekintheti. A nyomtatott térkép különlegességét a mű ún. „sarokdíszének” míves megmunkálása adja. A remény horgonyát és a hit keresztjét tartó antik nőalak által őrzött kőtáblán Somogy Lipót püspök egyházi titulusait olvashatjuk. Ennek alapján talán nem tévedünk, ha a hegycsúcs tetején álló, dicsfénnyel övezett kerek templomban a pápóci rotundát véljük felfedezni, amelynek a préposti címét Somogy püspök viselte. Az idealizált táj középpontjában Szombathely jellegzetes, Szily János (1735–1799) megyés főpásztor által emelt épületei, a püspöki palota, a katedrális és a szeminárium, a távolabbi perspektívában pedig öt, magas tornyú templomokat körülölelő település, vélhetőleg az esperesi székhelyek idealizált ábrázolása jelenik meg. A szombathelyi egyházmegye Kenedics József által készített, nyugati tájolású térképét a kartográfiai szakirodalom különös becsben tartja. A vele foglalkozó tanulmányok kiemelik annak pontos vízrajzát, méretarányos voltát. A térképen a domborzat finoman vonalkázott, az erdőségeket kis facsoportok jelzik, az ország-, a vármegye és esperesi kerületek határait színes vonalak, a postautak mentén a postaállomásokat kürtök jelzik. A települések nevei magyar nyelven vannak feltüntetve, ez alól a nagyobb városok a kivételek, ahol a nevek latinul és németül is olvashatók. A térkép eredeti példánya az MNL Vas Vármegyei Levéltára térképgyűjteményének törzsanyagában a 128. szám alatt található.[3]

A térkép hasonmás kiadását a Vas Megyei levéltár 1999-ben jelentette meg a Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 3. számának kihajtogatható mellékleteként.[4]

Feiszt György