LEVELEK A MÚLTBÓL | 2024. október

2024.10.12.

„A repülő már a sertéssel együtt elrepült”
– bizarr malaclopás Kemeneskápolnán

A szovjet csapatok 1945 márciusában érték el Vas vármegyét. A fegyveres harcok április közepére befejeződtek – a lakosság megpróbáltatásai viszont koránt sem. Az elszenvedett sérelmek jelentős részéről bizonyára nem készült írott feljegyzés, azonban szép számmal akadnak esetek, melyekről van adat a levéltárakban. Az utóbbi években több kötet[1] [2] és folyóiratcikk[3] is született abból a célból, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok mindenki számára könnyen hozzáférhetők legyenek. Immár országos, vármegyei, egyházmegyei forrásközlések között is válogathatunk.

Az MNL Vas Vármegyei Levéltárában folytatott feltáró munka során, a Köcski Körjegyzőség iratcsomóiból került elő az alábbiakban ismertetett jegyzőkönyv, mely arról tanúskodik, hogy egy kemeneskápolnai kondából sertést loptak szovjet katonák.[4] Ez önmagában – sajnos – nem különösebben egyedi vagy érdekes esemény. Mégis szürreálissá és publikálásra érdemessé teszi az elkövetés módja: a bűncselekményt ugyanis repülőgéppel hajtották végre… Komikusnak hat, ám ne feledjük, hogy a háború pusztítása után, a beszolgáltatások közepette akár tragédiához is vezethettek hasonló súlyú esetek.

            A jegyzőkönyv kézzel és géppel írt változatban is létezik.[5] A kézzel írt lehet az, amelyet a kemeneskápolnai községbíró házánál írtak. A gépelt tisztázatot a körjegyzőségen készíthették, erre utal az, hogy az utolsó bekezdés a kéziratos jegyzőkönyvön még utólagos kiegészítésként olvasható. Az előlapon olvashatjuk, hogy az iratot beterjesztették a járási főjegyzőhöz. Az ügy további sorsa egyelőre ismeretlen.

A szöveget betűhíven adjuk közre, azzal a megjegyzéssel, hogy az egyértelmű elírásokat a ma érvényes helyesírási szabályok szerint javítottuk, egyéb változtatást nem eszközöltünk.

 

JEGYZŐKÖNYV

 

Készült Kemeneskápolnán 1945. október 15-én a községbíró házánál Kosztolánczi Lajosné kemeneskápolnai lakos sertésének ismeretlen orosz repülő elvitele tárgyában

 Jelen vannak alulírottak:

Hujber Antal sertésfelügyelő, kemeneskápolnai lakos elmondja, hogy egy orosz repülőgép 1945. évi október hó 13-án du. 2 óra tájban megjelent Kemeneskápolna község szomszédságában lévő Bokod puszta határában elfekvő lóhereföldek felett, ahol éppen a község sertésállományát őriztem. A repülő mikor a konda fölé ért hirtelen leereszkedett, miközben nekem le kellett hajolnom, hogy a gép el ne üssön, azután a repülő egy fordulatot tett és közvetlen a sertések mellett kb. 10 méterre földet ért és megállt. Eközben 2 orosz katona kiugrott a gépből, és utána egymás felé tartottunk. Ezek követelték tőlem, hogy adjak nekik sertést, orosz nyelven „atari devei szvinya”, közben az egyik már a csorda közé ment és közülük egyet kb. 60 kg súlyban meg is fogott, mire a másik társa is segítségére sietett és együttes erővel betették a gépbe és ezzel felszálltak.

Kosztolánczi József kemeneskápolnai lakos elmondja, hogy földemen dolgoztam 60-70 méterre a tett színhelyétől és látta, hogy repülő szállt le a kérdéses időben a konda mellett. Én először néztem, hogy mit akarnak az orosz katonák, azt gondoltam hogy valami felvilágosítást kérhetnek a pásztortól, de láttam, hogy nagy hirtelen egy sertést megragadnak, s gépükbe téve tovább szállottak.

Németh Dezső elmondja, hogy sokadmagával figyelték a repülőt Kemeneskápolna község szélétől először azt gondolták, hogy géphiba következtében kellett leszállást eszközölni, és társaimmal segítéségére akartunk sietni s mire odaértünk volna, arra a repülő már a sertéssel együtt elrepült[6] Székesfehérvár irányába.

Kosztolánczi Lajosné kemeneskápolnai lakos elmondja, hogy a sertés a saját tulajdonomat képezte, és értesülésem szerint Kertán /Veszprém m./ útközben a gép leszállt és a faluban 5000 P-ért eladta, de időközben meggondolván a dolgot kevesellték az eladási árat és sertéstől pénzestől tovább szálltak.

                                                                       Kmft.

jegyzőkönyvvezető.

 

[1] „Törvényes” megszállás. Szovjet csapatok Magyarországon 1944–1947 között. Szerk. L. Balogh Béni. Bp., 2015.

[2] „Az Úr irgalma hogy nem vesztünk el.” A Szombathelyi Egyházmegye második világháborús kárjelentései 1944–1948. (Géfin Gyula Kiskönyvtár 4.) Szerk. Rétfalvi Balázs – Tangl Balázs. Szombathely, 2017.

[3] „Az elkeseredés határtalan” – A Vörös Hadsereg által 1945-ben elkövetett atrocitások megjelenése Vas vármegye közigazgatási iratanyagában I. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2021/1. 55-66.

[4]Kemeneskápolna 1950-ig a Köcski Körjegyzőséghez tartozott.

[5]HU-MNL-VaML-V.235. 1354/1945.

[6] A címet innen kölcsönöztük.

Wächter Patrik Pál


(HU-MNL-VaML-V.235. 1354/1945.)

Utolsó frissítés:

2024.11.25.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges