„Dühöng a spanyoljárvány Szombathelyen”

Egy addig ismeretlen fertőző betegség ütötte fel a fejét 1918-ban a Földön, elsőként valószínűleg Amerikában, amely pár hónap leforgása alatt világjárvánnyá szélesedett. A kórokozót vélhetően az antanthatalmak támogatására Európába küldött amerikai katonák hurcolták be az öreg kontinensre. A járvány először csak a katonák soraiban szedte áldozatait, de idővel minden országban átterjedt a civil lakosságra is.

A hadban álló európai hatalmak stratégiai okok miatt cenzúrázták a sajtót, és kezdetben elhallgatták a betegség felbukkanásáról szóló nyugtalanító híreket. Így fordulhatott elő, hogy elsőként a semleges Spanyolországban számoltak be az újságok a ragály terjedéséről, innen eredeztethető a „spanyolnátha” vagy „spanyolbetegség” elnevezés.[1]
Az influenzavírus okozta megbetegedés magas lázzal és köhögéssel jelentkezett, amelyet gyakran kísért szövődményként fellépő, végzetessé váló tüdőgyulladás. Az 1920-as évekig több hullámban visszatérő járvány világszerte sok tízmillió áldozatot szedett. 1918-ban egy év alatt többen vesztették életüket a spanyolnátha miatt, mint az egész világháború következtében. A vírus a legnagyobb pusztítást világszerte – így hazánkban is – 1918 őszén végezte. A halálesetek száma Magyarországon több tízezres nagyságrendet ért el.[2]
A sajtótudósítások és a levéltári iratok tanúsága szerint Szombathelyen 1918 szeptemberének utolsó napjaiban kezdett olyan méreteket ölteni a járvány, hogy a hatóságok óvintézkedésekre kényszerültek.[3] A város Közegészségügyi Bizottsága 1918. szeptember 28-án határozatban kötelezte az orvosokat a spanyolnáthában szenvedő betegek bejelentésére, és javaslatot tettek azon iskolák bezárására, ahol a diákok 15-20%-a elkapta a kórt. A bizottság szükségesnek látta egy járványkórház azonnali felállítását, továbbá a lakosság mielőbbi tájékoztatását, az alábbiak szerint: „falragaszokon kell figyelmeztetni a közönséget a járvány komoly voltára és közölni a szükséges óvintézkedéseket és gyógykezelési módot.”[4] Pár nappal később Kiskos István (1874–1945) polgármester hirdetményt bocsátott ki, amely felvilágosítással szolgált a betegség tüneteit és a fertőzés megelőzésének lehetőségeit illetően. Jó tanácsként a higiéniai szabályok betartását, a gyakori kézmosást és a zsúfolt helyek (vasútállomás, kocsmák, mozik) elkerülését javasolták a polgároknak.[5]
A város részére megküldött korabeli belügyminiszteri rendelet a következő módon tájékoztatott a betegség lefolyásáról és megelőzésének lehetőségéről: „a spanyol betegségnek nevezett baj a legtöbb esetben bágyadtsággal, borzongással váltakozó forrósággal kezdődik, amelyhez nátha, szemhurut, fejfájás, köhögés, a hát-derék és végtagok fájása járul. Ez a betegség fertőző. Csírája (:ragálya:) a beteg orrából, torkából és tüdejéből származó nyálkában van, amely a beteg tüsszentése, köhögése, úgyszintén a beteggel, vagy a beteg használta tárgyakkal való érintkezés útján jut az egészségesre. Aki beteggel érintkezik, gondosan mosakodjék, száját többször öblögesse, óvakodjék attól, hogy a beteg reá köhögjön és óvakodjék a meghűléstől. A beteg felgyógyulása után a lakást gondosan kell kitakarítani és jól kiszellőztetni. A közönséget figyelmeztetni kell, hogy lakását és mindazt, amivel érintkezésbe jut, tisztán tartsa. Figyelmeztetni kell arra is, hogy a betegség különösen zárt, zsúfolt helyiségekben terjed leginkább. Nyilvános helyiségek (:pl. mulatók, italmérések, stb.:) látogatásától tehát mindenki saját egészségének megóvása érdekében lehetőleg tartózkodjék.” [6]
Szombathelyen 1918 októberében előbb az összes iskolát, majd egy időre a mozikat is bezárták; a villamoson korlátozták az utaslétszámot. A nagyszámú beteg ellátása túlterhelte az egészségügyi ellátórendszert, a helyi orvostársadalomra nagy nyomás nehezedett. Október végére a megbetegedések száma meghaladta az 1246 főt, a halottak száma a 88-at. A járvány november elejére alábbhagyott, akkor a városvezetés az iskolák újranyitása mellett döntött. A következő hónapban azonban ismét nagyobb számú megbetegedést regisztráltak Szombathelyen, emiatt fontolóra vették egy újabb járványkórház megnyitását.[7]

[1] https://mult-kor.hu/tiz-tevhit-a-spanyolnatha-trteneterolbr-20180115; http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1918_marcius_11_a_spanyolnatha_elindul_vilagpusztito_utjara

[2] Uo.

[3] Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: MNL VaML) Szombathely város polgármestere iratai. Közigazgatási iratok (továbbiakban: Szv. pg. Közig. ir.) I. 4968/1918.; Dühöng a spanyoljárvány Szombathelyen. = Szombathelyi Újság (továbbiakban: SZÚ), 1918. szept. 29. 3. p.

[4] MNL VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 4968/1918.

[5] A spanyol járvány. = SZÚ, 1918. okt. 2. 3. p.

[6] Uo.

[7] MNL VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 4968/1918.; A spanyol járvány. = SZÚ, 1918. okt. 2. 3. p.; A spanyoljárvány Szombathelyen. = SZÚ, 1918. okt. 20. 3. p.

Dr. Melega Miklós