ARCHONTOLÓGIA │ Mesterházy Gedeon
 |
 Mesterházy Gedeon  Vas vármegyei Szilvágyon (ma Vasszilvágy) született ágostai hitvallású evangélikus családban.[2] A család címeres nemeslevelét 1436-ban kapta Zsigmond királytól.[3] Szülei Mesterházy Ferenc és Radó Jozefa, felesége szentmártoni Radó Erzsébet volt. Három gyermekük született Veronika, Zsuzsa és Lajos. Nővére Irma Ernuszt József felesége volt.[4] A dunántúli evangélikus egyházkerület lelkes jegyzője volt.[5] 1895. augusztus 14-én szolgabírónak választották, szolgálatát a felsőőri járásban végezte.[6] 1895. december 19-én tartott általános tisztújítás alkalmával hivatalában megerősítést nyert.[7] 1898-ban sárvári szolgabíró lett. 1898. augusztus 1-én visszavonta pályázatát a sárvári járás főszolgabírói állásról.[8] 1901. december 19-én a vármegyei főjegyző jelöltek között volt, de alulmaradt Herbst Gézával szemben.[9] 1902. év elején súlyos csapást jelentett számára fia halála, ezért 1902. február 3-án nem vállalta el a vármegyei másod aljegyző helyettesítését.[10] A sárvári járásis szolgabírói pozíciójáról is lemondott 1902. május 5-én.[11] 1903. április 27-én beválasztották a lótenyészeti választmányba.[12] [1] MESTERHÁZY Sándor: A mesterházi Mesterházy család története. Nagykanizsa, 1938. 40. p. [2] Uo. [3] Uő: i. m. 1. p. [4] Uő: i. m. 14. p. [5] Uő: i. m. 40-42. p. [6] Melega-Söptei adattár. [7] VaML Közgy. jkv. 1895. december 19. sz. n. [8] VaML Közgy. jkv. 31745/1898 [9] VaML Közgy. jkv. 43938/1901 [10] VaML Közgy. jkv. 5149/1902 [11] VaML Közgy. jkv. 16903/1902 [12] VaML Közgy. jkv. 9417/1903  |
