Krasznay Péter naplójegyzetei, 1861–1916

Sorozati szám:  38.
Szerző:  Szerk. Kujbusné Mecsei Éva, Takács Péter
Megjelenés helye:  Nyíregyháza
Megjelenés éve:  2010
Oldalszám:  431 p.
Ár:  bruttó 1500 Ft /db
Tartalom:
Krasznay Péternek a hosszú 19. századon végighúzódó élettörténetét – folyamatos feljegyzései, közigazgatási cselekményei, emlékei, levelezései és a sajtóból hozzá eljutó információk alapján – úgy írta meg évrendben, mint a kolostorok középkori szerzetesei hajdan. A Krasznay-napló az 1860–1861-es „kurta 48 idején”, majd az 1867-es kiegyezést követően egy előbb szolgabíró, majd főszolgabíró család-, magán- és hivatali életét eleveníti fel. Részletesen tárgyalja az intézményrendszer polgárosodását. Bemutatja, hogy a laikus nemesi ügyintézés miként változott át professzionális, szakképzett embereket koordináló és irányító közigazgatási szervezetté. E témán belül tüzetesen vizsgálja a kemecsei székhelyű Nyírbogdányi járás ár- és belvízrendezését, a térségben épülő utak, vasutak és folyószabályozási munkák rendjét.

Több faluhatár regulázásán keresztül szemléletesen eleveníti meg, hogy az ősiséggel védett nemesi birtokok és a jobbágyok, zsellérek használta földek milyen mérnöki munkálatok és társadalmi konfliktusok közepette váltak szabad rendelkezésű, telekkönyvezett polgári ingatlanokká, amik – a proletárdiktatúra államosításának és szövetkezetesítésének 35-40 évét leszámítva – ma újra hasonló módon kezelt tulajdonformák.

Családtagokról, kollégákról, közszereplőkről rajzolt portrékon és példákon, életutakon keresztül vázolja a mérnöki, technikai és közszolgálati tevékenységek presztízsének és helyzetének átalakulását, a vidék – ezen belül Szabolcs megye – modernizációját. A társadalmi és családi változások között több példán keresztül mutatja be a nők szerepének változásait, a polgári társadalom munkarendjében elfoglalt helyüket.

Külön élvezetes esetek, szervezeti és társulati leírások, történetek tárják elénk a civil szféra önszerveződését, a szervezetek mozgásterét, jellemzőit – honvédegylet, 48-as kör, gazdakör, iparos egylet, kereskedő társaság, agrárszocialista szerveződések, önkéntes tűzoltóság, dalárdák, olvasóegyletek – és a politikai pártok tevékenységét.

Megélt helyi és megyei politikai rendezvényeken, választásokon keresztül jellemzi a kormánypárt és az ellenzék országos viszonyát. Különös részletességgel a XIX. század végén és a XX. század elején megélénkülő obstrukció jellemzőit, s a Ferenc József megkísérelte alkotmányellenes kormányzás kiváltotta megyei ellenállás jellemzőit, melynek során Szabolcs megye önkormányzata különös – fogalmazhatnánk úgy is, hogy vezető, példamutató – szerepet játszott. Nem rejtette véka alá ennek az ellenállási mozgalomnak a túlkapásait sem, figyelmeztetve a hivatalnoki kar egzisztenciáját veszélyeztető túlzásokra is.

Külön érdekessége a naplónak a dualizmus korának minden fontosabb nemzeti megmozdulása és ünnepsége. Ezek között szerepel 1848 ápolása, a honvédség 1848-as győzelmeiről emlékező alkalmak tevőleges népszerűsítése, a Kossuth-kultusz ápolása, Görgey árulózása, majd Kossuth hamvainak a hazahozatala és temetése, Mátyás király szobrának a kolozsvári, Rakovszky Sámuel síremlékének Gáván való felavatása emelkedik ki. Krasznay Péter naplójegyzeteiből nemcsak egy megyei közéleti személyiség családi élete és közéleti tevékenysége tárul elénk, hanem a dualizmus kori Szabolcs megye társadalma és köznapi története.

A levéltári napra megjelent kötet munkatársai nyíregyházi szakemberek, a kiadás fő támogatója az NKA Levéltári Szakmai Kollégiuma volt.