A hónap dokumentuma 2020. november

Radax Dezső miháldi plébános felmentési kérelme erődépítési munka alól, 1944. november 17.

 

A 2020. november hónap dokumentumainak Radax Dezső miháldi plébános és dr. Hencz Miklós[1] csurgói járási főszolgabíró között lezajlott levélváltást választottam. Az erődépítési munkálatok alól felmentését kérő pap levele bepillantást enged az 1944 novemberében kialakult helyzetre, és a járási hivatalvezetőnek az előírásoktól eltérő, a kérelmező felé kedvező döntésre. Kétségbeesett versenyfutás indult meg Magyarország birtoklásáért a hadviselő felek részéről. A csírájában elfojtott kiugrási kísérlet után a német szövetséges mellett a „végsőkig” kitartó nyilas hatalom mindenkire számított az ország területén zajló erődítési munkálatokban.

1944. szeptember 22-én Heinz Guderian[2] vezérezredes az OKH[3] vezérkari főnöke elrendelte a magyarországi erődrendszer kiépítését. Ez három fő védvonalból és a reteszállásokból állt. A Mátra–Bükk–Zemplén lejtőin létesítendő Karola-vonal az ország északkeleti részét, az Attila-vonal a pesti hídfőt, a Margit-vonal az Érd–Velencei-tó–Balaton–Keszthely–Fenékpuszta–Zala folyó torkolata–Határárok-csatorna–Pat–Iharosberény–Márjás-patak–Csurgó–Gyékényes–Dráva folyó irányában volt hivatott feltartóztatni a szovjet csapatok támadását. A német és magyar erődépítési parancsnokságok és utászalakulatok mellé honvédelmi munkásszázadokat (munkaszolgálatosokat), valamint a védelmi rendszer közvetlen környezetében fekvő települések lakosságát vezényelték ki árokásásra.

1944. november 10-én délután 14 órakor Nagykanizsán a városháza tanácstermében dr. Fábián Lajos vezérőrnagy[4] a Honvédelmi Munkaszervezet[5] vezetője értekezletre hívta az érintett járási főszolgabírókat és a járási gazdasági felügyelőket. A megbeszélésen az erődépítési munkálatokhoz szükséges munkaerő feladatáról, létszámáról és a hatályos rendelkezésekről kaptak tájékoztatást a közigazgatási vezetők. A Csurgói járásnak sürgősen ki kellett állítania egy 2747 fős kontingenst. A munkásoknak le kellett tenniük a honvédelmi esküt. A munkaerő irányítását a Nagykanizsai 652. számú Munkavezető Törzs végezte. A létszámot a 16 és 60 év közötti férfilakosságból töltötték fel. Ha nem volt elég munkára alkalmas férfi, maximum 25% erejéig engedélyezték női munkaerő igénybevételét. A dolgozóknak 1 pengő 20 fillér és 1 pengő 60 fillér közötti órabért fizettek. A gazdasági cselédek és a közellátásban résztvevő iparosok kivételt képeztek, nem kellett ilyen közmunkát végezniük, de ezek családtagjaira nem vonatkozott a felmentés. A vezérőrnagy hangsúlyt fektetett arra is, hogy a járási és községi elöljárók a helyszínen rendszeresen megjelenjenek és mutassanak érdeklődést a munkavégzés iránt. Ugyancsak elrendelte, hogy a községek tanítói és egyházi személyei részt vegyenek a munkálatokban. Személyes részvételükkel lelkesítsék az embereket, akik így nagyobb kedvvel dolgoznak majd. A munkásoknak reggel 7 órára kellett a kijelölt szakaszon megjelenniük, és napi 8–9 óra munkavégzésre voltak kötelezve. A munka helyén katonai fegyelem alatt álltak, és indokolt esetben a legszigorúbb katonai fenyítésben részesültek. Kibúvónak, távolmaradásnak helye nem volt. Az ellenszegülőkkel a csendőrségnek jogában állt erélyesen fellépni. Dr. Fábián Lajos a tanítóktól és lelkészektől, a községi intelligenciától napi 1–2 órás fizikai munkát várt el. A miháldi községi elöljáróságnak 160 fő kiállítását kellett erődépítési munkálatra biztosítania, és 3 munkásszázad éjszakai elhelyezését megoldania, amelyeknek az érkezése az értekezlet napjától számított pár napon belül volt várható.

A kérvényt benyújtó Radax Dezső (Nagybajom, 1909 – Nagykanizsa, 2000) a Kaposvári Magyar Királyi Állami Somssich Pál Reálgimnáziumban végzett 1929-ben kiváló tanulmányi eredményekkel. 1934-ben Veszprémben szentelték pappá. Tapsonyban két évig mint káplán, majd 1936-tól Kaposvár donneri városrészében látta el a lelkészi és hitoktatói szolgálatot, a közösség tiszteletreméltó és megbecsült tagja volt. A Széchenyi Társaskör rendezvényein előadásaival szerepelt. 1944 áprilisában Mindszenty József veszprémi megyéspüspök kinevezte a Tihanyi Péter kanonok-plébános halálával megüresedett taszári plébánia élére. Taszáron csak rövid ideig végezte lelkipásztori tevékenységét, mert Nagy Virgil miháldi plébános ez évben nyugdíjba vonult. Nagykanizsa város képviselő-testületének kegyúri bizottsága Radax Dezsőt javasolta a miháldi plébánosi székbe, amit Mindszenty jóváhagyott. A levél tanulsága szerint Miháldon az adminisztrátori (helyettes plébános) feladatot ellátó Radax nem a számára legideálisabb környezetben találta magát, amin a felhívás az erődépítési munkálatban való részvételre cseppet sem javított. 1944 augusztusában dr. Hencz Miklóst nevezték ki a Csurgói járás főszolgabírójának, akit Radax Dezső személyesen is ismert, így elkeseredésében hozzá fordult segítségért.

Az irat jelzete: Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára IV. 414. Csurgói járás főszolgabírójának (főjegyzőjének) iratai 6440/1944. sz. irat

Írógéppel készült, aláírással hitelesített kérelem és másodlat.

Az iratot fakszimile formában közlöm, így az olvasó bepillantást nyerhet az eredeti irat formai sajátosságaiba, minden változtatás nélkül.

                                                                                                             Szabó Tamás

 

 



[1] Dr. Hencz Miklós (1911–1973). 1934 májusában mint közigazgatási gyakornok került Somogy vármegye szolgálatába. Gróf Széchényi Endre főispáni titkára, árvaszéki ülnök, tiszteletbeli lengyeltóti és szigetvári szolgabíró. 1944. június 12-én vette át a nyugdíjba vonuló Haám Lajostól a Csurgói főszolgabírói széket.

[2] Heinz Wilhelm Guderian vezérezredes (1888–1954) Részt vett az I. világháborúban. A két világháború között a német motorizált és páncélos fegyvernemek harcászati eljárásainak kidolgozója. A 2. világháborúban Lengyelországban és Franciaországban, majd a keleti fronton harcolt. A moszkvai vereség után Adolf Hitler leváltotta. Sztálingrád után reaktiválták. 1944-ben az OKH vezérkari főnöke lett. Adolf Hitlerrel való összekülönbözése után 1945 márciusában a Führer felmentette. A szövetségesek fogságába esett. A nürnbergi perben felmentették a háborús bűnösség vádja alól.

[3] OKH (Oberkommando des Heeres): a szárazföldi haderő főparancsnoksága.

[4]Vitéz dr. Fábián Lajos vezérőrnagy (1900–1952) 1943 és 1944 során a Honvédelmi Minisztérium XII. csoportjának főnöke. 1944. október 1-én kinevezik a HM munkaügyi csoport főnökének és a Honvédelmi Munkaszervezet vezetőjének. 1944. november 1-jén vezérőrnaggyá léptetik elő. Szovjet hadifogságba esett. Hazatérése után mint háborús bűnöst halálra ítélték és fölakasztották.

[5] A Honvédelmi Munkaszervezetet 1943-ban hozták létre a katonai munkásszázadok, a közérdekű munkaszolgálatos zászlóaljak és a kisegítő munkásszázadok egységes irányító szerveként. Feladata a munkaerő elosztása és az utánpótlás biztosítása volt. A javarészt zsidó munkaszolgálatosokat erődítési, romeltakarítási, útépítési munkálatokra vezényelték ki. A háború vége felé több tízezer munkaszolgálatost átadtak a németeknek. A munkaszolgálat során betegségben, végkimerülésben elhunytak és a kivégzett áldozatok pontos száma máig nem ismert.