A hónap dokumentuma 2018. október

A Zrínyi Miklós Kör követelései

Kaposvár, 1956. október 25.

 

 Az 1956-os őszi somogyi mozgolódásnak újabb lendületet adott az országos szellemi és politikai viták egyik jelentős fórumának, az Irodalmi Újságnak szeptember 21-i kaposvári ankétja, amelyen példának okáért a szerkesztők és a neves szerzők közül részt vett Máriássy Judit, Tamási Lajos és Sipos Gyula is. Itt már határozottan vetődtek fel a kulturális élet égető kérdései. Ezt követően határozták el helyi fiatal értelmiségiek, hogy nem csak klubot, hanem a folyóirat kiadásáról gondoskodó állandó fórumot hoznak létre a Petőfi Kör és más hasonló szerveződések mintájára: 1956. október közepén határoztak arról, hogy megalakítják a Zrínyi Miklós Kört.  A szervezők - köztük Kunszabó Ferenc és Petőcz Sándor újságírók, valamint Réti Ferenc mérnök mások mellett - október 25-napjára tervezték összehívni az alakuló gyűlést, ám a fővárosi események közbeszóltak.

A fővárosból érkező rendkívüli október 23-ai híreket a Magyar Távirati Iroda megyei irodáján ismerték meg az ott gyülekező értelmiségiek, s elhatározták, hogy még aznap a Zrínyi Miklós Kör tagjai elkészítik a Fáklya néven a tervezett folyóirat első példányát, ami viszont a körülmények folytán politikai röplap lett. A megyei pártbizottság első titkárával egyeztetve történt meg az anyag összeállítása, ami tartalmazta a fővárosi hírek összefoglalását, valamint a Zrínyi Miklós Kör felhívását, továbbá az MDP (Magyar Dolgozók Pártja), a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) és a Hazafias Népfront megyei vezető testületeinek csatlakozó felhívásait. 1956. október 24-én hajnalban megkezdték a röplap terjesztését, ám időközben Tóth István megyei első titkár ‒ a források adatai szerint – a pártközponttal történt egyeztetés után utasította a Belügyminisztérium Somogy Megyei Főosztályát (később: rendőr-főkapitányság) a röplapok elkobzására, amit lényegében a főosztály keretében működő ÁVH-s részleg hajtott végre. Már az első kritikus ponton tetten érhető a megyei pártvezetők tétovázása az engedékeny és a hatalmi pozíciókat kemény eszközök alkalmazásával védő magatartás között. A megyei pártbizottság első titkárával egyeztetve történt meg a Fáklya anyagának összeállítása, ami tartalmazta a fővárosi hírek összefoglalását is természetesen, valamint a Zrínyi Miklós Kör felhívását, továbbá az MDP, a DISZ és a Hazafias Népfront megyei vezető testületeinek csatlakozó felhívásait. 1956. október 24-én hajnalban megkezdték a röplap terjesztését, ám időközben Tóth István megyei első titkár a pártközponttal történt egyeztetés után utasította a Belügyminisztérium Somogy Megyei Főosztályát (később: rendőr-főkapitányság) a röplapok elkobzására, amit lényegében a főosztály keretében működő ÁVH-s (Államvédelmi Hatóság) részleg hajtott végre. Már az első kritikus ponton tetten érhető a megyei pártvezetők tétovázása az engedékeny és a hatalmi pozíciókat kemény eszközök alkalmazásával védő magatartás között

 . A Zrínyi Miklós Kör a helyi újság 24-én délután megjelent rendkívüli kiadásában visszavonta az aznapi nyilvános gyűlésre való felhívását a központi hatalom által bevezetett rendkívüli intézkedések miatt, sőt a város üzemeiben a pártbizottság és a DISZ megyei bizottságának aktivistáival együtt tartottak röpgyűléseket a nagygyűlés elhalasztása érdekében. A kör vezetői ugyanakkor nem mondtak le arról, hogy tevékenységükkel előmozdítsák a fővárosi tüntetésen megfogalmazott követelések helyi közéletben való tudatosítását, illetőleg majdani megvalósítását. Ismeretes, hogy az MDP Központi Vezetőségének október 25.-én tartott ülésén ‒ egyéb személyi döntések mellett ‒ Gerő Ernő helyébe Kádár Jánost választották meg első titkárnak, aki Nagy Imrével együtt rádióbeszédet mondott, s mindketten ígéretet tettek a rend helyreállítása utáni időszakban a tüntetők jogos követeléseinek teljesítésére is. A Zrínyi Miklós Kör vezetősége még az aznapi ülésén megfogalmazta céljait és követeléseit. Közülük a legnagyobb visszhangot az a követelésük váltotta ki, mely szerint mondjanak le azok a megyei vezetők, illetőleg távolítsák el azokat, akik kompromittálódtak és az elmúlt évek során és ezzel együtt alkalmatlannak bizonyultak tisztségük ellátására is. A közlemény a megyei pártbizottság válaszával együtt jelent meg a Somogyi Néplap október 26-ai számában. A pártbizottság elvileg elismerte a követelések jogosságát azzal, hogy majd a rend helyreállítása utáni időkben valósíthatók meg. A Zrínyi Miklós Kör október. 25.-én keletkezett követelései érzékletes forrása a forradalom kezdetei napjainak, követeléseinek.

 A Zrínyi Miklós Kör röplapon tette közzé követeléseit, amelynek szövege fennmaradt hitelesítetlen gépelt eredeti tisztázatként, ismeretlen kéztől származó egykorú kéziratos megjegyzésekkel. A másnapi újságban közzétették a pártbizottság válaszával együtt. A forrásszöveget magyarázó jegyzetekkel ellátva adjuk köz

 

A Zrínyi Miklós Kör követelései

Kaposvár, 1956. október 25.

 

            A DISZ[1] Zrínyi Miklós Körének[2] követelései

Hetvenkét órája folyik Budapesten a harc, az öldöklés. A Zrínyi Miklós Kör október 24-én, szerdán megakadályozta Kaposvárott a tüntetést, mely előreláthatólag vérontással járt volna. A tüntetést, a vérontást el akarjuk kerülni továbbra is. Az embereket azonban sem az országban, sem nálunk Kaposvárott, sem a környéken nem nyugtatták meg a párt és a kormány eddigi intézkedései. A legutóbbi Kádár- és Nagy Imre-beszédek[3] is csak részben. Mindamellett igen nagy örömmel vettük tudomásul a központi vezetőségben Gerő Ernő leváltását és Kádár elvtárs megválasztását.[4]

Véleményünk szerint a párt központi vezetőségének és a kormánynak azonnal további intézkedéseket kell tenni. Ezért a Zrínyi Miklós Kör követeli:

1. A szovjet csapatok azonnal hagyják abba a harcot és meghatározott rövid időn belül hagyják el az ország területét. A párt és a kormány kérje a szovjet kormányt, hogy azonnal tárgyaljanak a magyar‒szovjet kapcsolat rendezéséről és az egyenjogúság alapjára helyezéséről a marxizmus-leninizmus elvei alapján.

2. A párt központi vezetőségéből, a kormányból azonnal lépjenek ki mindazok, akik az elmúlt évek során bebizonyították, hogy képtelenek gazdasági, politikai funkciójuk ellátására.

3. Nem azonosítjuk magunkat a fegyveres diverzánsokkal, de együtt érzünk a 72 órája tüntető és függetlenségünkért harcoló ifjúsággal és munkásokkal, Budapest dolgozóival, a honvédség tagjaival. Követeljük, hogy a kormány ezeknek a becsületes hazafiaknak teljes amnesztiát hirdessen.

4. Ahogy az ország népét csak ezeknek az intézkedéseknek a megtétele nyugtatja meg, Somogy megye népét is a következő intézkedésekkel nyugtathatják meg:

a.) A megyei pártbizottságból, a megyei tanácsból, a Somogyi Néplap szerkesztőségéből és minden járási és helyi szervből azonnal lépjenek ki azok, akik az elmúlt években kompromittálták magukat, képtelenek a vezetésre.

b.) Követeléseinket a nyomda azonnal nyomtassa ki, vele együtt a megyei pártbizottság válaszát és terjesszék el az üzemekben, Kaposvárott és az egész megyében.

Kaposvár, 1956. október 25.                                                 A Zrínyi Miklós Kör Intézőbizottsága

 

Forrás: MNL SML XXXV. 55. Arch., A/T. gy. Som. ell.forr., 6. ő. e. A Zrínyi Miklós Kör röplapon tette közzé követeléseit, melynek szövege fennmaradt hitelesítetlen gépelt eredeti tisztázatként, ismeretlen kéztől származó egykorú kéziratos megjegyzésekkel. A másnapi újságban közzétették a pártbizottság alább olvasható válaszával együtt.

 

 

 

Felhasznált irodalom:

 

Farkas Péter-Szántó László-Récsei Balázs  (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról. Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltár. Kaposvár. 2017.

Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok. Somogy Megyei Levéltár. Kaposvár. 1995.

 

Készítette: Farkas Péter

 



[1] Dolgozó Ifjúság Szövetsége. 1950-ben alakult magyar ifjúsági tömegszervezet, 1956 októberében bomlott fel. 1957-től  átadta a helyét a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek (KISZ).

[2] A DISZ Zrínyi Miklós köre 1956 októberében alakult meg, helyi fiatal értelmiségiekből, mint például az újságíró Kunszabó Ferencz és Petőcz Sándor, valamint a mérnök Réti Ferenc neve említendő. A szervezet a Petőfi Kör mintájára alakult és jelentős szerepe volt a forradalom kaposvári eseményeiben.

[3] Gerő Ernő 1956. október 23-i fenyegető jellegű beszéde után a másnapi Kádár János és Nagy Imre által tartott rádióbeszédek jóval mérsékeltebb tónusúak voltak. Azonban Kádár János aznap és 25.-i beszédében is az eseményeket még következetesen ellenforradalomnak nevezte, így többek között ezért is volt érthető, többek között a Zrínyi Miklós kör követeléseiben is fellelhető óvatosság a kormány intézkedéseivel kapcsolatban.

[4] Gerő Ernő leváltása és Kádár János megválasztása első titkárrá 1956. október 25.-én következett be.