A regény és a valóság: Gárdonyi Géza és történelmi regényei

2013. augusztus 3-án ünnepeljük Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját. Gárdonyi munkássága történelmi regényei révén szorosan kötődik a történelemtudományhoz, és így a levéltárakhoz. Az író nagy történelmi regényei (Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) stb.) ugyanis mind kapcsolódnak olyan levéltári iratokhoz, amelyek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában találhatók. Emellett A lámpás című önéletrajzi ihletésű kisregénye is számos olyan történeti momentumot ír le, amelyek levéltári források segítségével bemutathatók. Az Egri csillagok írása során bizonyíthatóan felhasznált olyan levéltári dokumentumokat, amelyek korában már ismertek voltak, és döntő többségük megtalálhatók az Országos Levéltárban. A Múzeumok éjszakája rendezvény keretében kamara-kiállítás megnyitásával adózunk az író emlékének, amit a későbbiekben az ország több helyszínén is bemutatunk. Összeállításunkban bemutatjuk azokat a forrásokat, amelyek az író történelmi regényei mögött álló valóságra irányítják a figyelmet. Ezek zömmel a regények eseményeihez, alakjaihoz kapcsolódó egykorú iratok, mint például a Gárdonyi regényében is mellékletként közölt egri sebesültek listái, vagy a Nyulak-szigeti (ma: Margitsziget) apácakolostorhoz köthető oklevelek.
A kiállított források mellett szeretnénk ráirányítani a figyelmet a történelmi regények valóság és fikciótartalma közötti különbségekre és a történeti valóságra.Kiállításunk összetett célokat szolgál, mert egyrészt közismereti jellegű, ami az ország egyik ismert írójának is emléket kíván állítani, másrészt a levéltár sok korszakot átívelő iratanyagából is ízelítőt kíván bemutatni. A 13., 16. és 19. századi források széles körben demonstrálják azt a kincset, amit a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őriz.