Történet
Levéltártudományi Szakkönyvtár
A Magyar Országos Levéltár könyvtára az intézmény újjászervezésével egy időben, 1875-ben jött létre. Könyvállományát 1883/1884-ben rendezték először praktikus szempontok szerint. Egymástól elkülönülő két része a hivatalos kiadványokból álló ún. nagy könyvtár és a vásárolt anyagból létrehozott kézi könyvtár volt. Az állományhoz cédula (nyilvántartó) katalógus tartozott.
Az 1910. évi kézikönyvtári rendezés során a könyveket formátumok szerint csoportosították (fólió, negyedrét, nyolcadrét), a térképeket szekrénybe zárták, (tulajdon) bélyegzőt vásároltak, és ezen állományról törzsnaplót fektettek fel.
1924/1925-ben költözött a könyvtár jelenlegi helyére. Ekkor lehetőség nyílott arra, hogy a korábban egymástól elkülönített állományrészeket egységesítsék. Az ún. nagy könyvtár a kézikönyvtárba olvadt, és ezzel kialakultak a jelenlegi struktúra alapjai.
Az újraleltározással párhuzamosan folyt az állomány újrakatalogizálása. Egyszerre három katalógus is épült: szerzői, földrajzi és kézikönyvtári. Ez utóbbi a szakkatalógus pótlására volt hivatott. Mindhárom betűrendbe sorolt, a földrajzi azonban a Magyarország rendszón belül még az ETO szakrendszer szerint tagolt.
A levéltári könyvtár már a húszas években csatlakozott országos könyvtári munkálatokhoz. Adatokat szolgáltatott a külföldi folyóiratok címjegyzékének és a külföldi könyvek központi katalógusának. 1931-ben összeállította a külföldi levéltárakban őrzött magyar vonatkozású anyagról szóló ismertetések rendszerező bibliográfiáját.
Az első 75 évben egy-egy levéltári tisztviselő kapott megbízást - egyéb feladatai mellett - könyvtári feladatok ellátására. 1951 nyarán létesített először az intézmény önálló könyvtárosi állást. Ekkor a teljes állományra tekintettel - a korábban használatos törzsnaplót felhasználva - új, szabványos nyilvántartás készült, s egyben elkészült a leíró katalógus is. Azóta a leltárkönyvek vezetése folyamatos. 1959-ben már három kinevezett tudományos dolgozóval működött, később az egyik tudományos dolgozót raktárkezelő váltotta fel.
26 éven át (1956-1992) a hazai levéltári szakkönyvtárak hálózatában központi szerepet játszott, a levéltári könyvtárak hálózatának központja volt. Felügyelte a megyei levéltárak könyvtári munkáját, hálózati címnyilvántartást vezetett, statisztikai jelentéseket állított össze.
A Levéltári Osztálytól átvette a külföldi kiadványcsere bonyolítását. A kilenvenes években 52 nemzetközi cserepartnerrel és belföldi intézményekkel folytatott kiadványcserét. Ezekben az időkben hat-nyolc fő dolgozott a könyvtárban: levéltárosok, könyvtárosok, kezelők.
A katalógusszekrények 1999-ben megteltek, de ekkor már szekrények helyett integrált könyvtári rendszert vásároltak. A Corvina katalogizáló moduljának használata 2001 szeptemberében kezdődött, de a 2000. január 1-je után beszerzett dokumentumok már csak az elektronikus katalógusban találhatóak. Ugyanekkor elkezdődött a teljes állomány elektronikus katalogizálása, visszamenőlegesen.
2007-ben új gyűjtőköri szabályzat készült, majd év végére a könyvraktár teljes portalanítása megtörtént. A könyvtár csatlakozott a MOKKA-R Egyesülethez. A könyvtári kollektíva ebben az évben látogatást tett az Österreichischen Staatsarchiv könyvtárába és Haus-, Hof- und Staatsarchiv-ba, s hasonló tanulmányutakon vett részt belföldön a következő öt évben is.
2008-ban indult el - havonként - a MOL könyvtáros hírlevél, amelynek legfőbb célja a legújabb szerzemények közlése a levéltárosok felé, ami e mellett kiegészült könyvtári, levéltári hírekkel és információkkal. Az utolsó kiküldött szám 2014. január. Ugyanebben az évben kezdődött el a könyvtár közművelődési tevékenysége. Évenként három alkalommal fogadta vendégeit (Levéltári Éjszaka, Kulturális Örökség Napok, Múzeumok Éjszakája). Könyvtárbemutatóval, különböző téma szerint válogatott könyveinek bemutatásával és különféle ismeretterjesztő játékokkal várta a látogatókat. Ilyen rendezvény utoljára 2013-ban volt.
2009-ben kezdődött el az elektronikus kölcsönzés használata. Vonalkóddal látják el a kikölcsönzött és az új beszerzésű könyveket. Ez év márciusában az intézménynek új felületű honapja készült el, amelyen megjelenik nyilvánosan a könyvtári katalógus és más tartalmak. Új könyvtárhasználati szabályzat készül, amelyben újabb elemek a kölcsönzési határidő, a másolat szolgáltatása és a muzeális dokumentumok használata. Az olvasóterem új polcokkal gazdagodott s ekkor jött létre az új könyvek poca is. Fölöspéldány kiajánlása ez évben kezdődött, s ez után rendszeresen megismétlődött.
2010-től az állományba vétel már kizárólagosan a Corvina beszerzési moduljával történik. Átalakul a leltárszám kiadása úgy, hogy a korábban párhuzamos (sokszorosan újrainduló) leltárszámok megszűnnek s egyetlen leltárszámsoron történik a bevételezés. A raktári számokból három változik: a 8-adrét és 4-edrét átalakul KK jelzetté, a fiókkönyvtár sima számsora elé FK jel kerül. Ekkor szűnik meg az év végi kiegészítő leltározás, mert a folyóiratok és sorozatok tagjai is bekerülnek az adatbázisba év közben.
2012. szeptemberében készül el a teljes állomány elektronikus feldolgozása a nyilvános Corvina katalógusban. Ez összesen 130150 kötet leírását jelenti, 80700 rekordon. Ebből régi könyv (1501 és 1800 között megjelent) 1993 kötet. Az összes könyvnek 47%-a idegen nyelvű. A 11 évig tartó munkában 7 könyvtáros vett részt. Ugyanakkor megtörtént a muzeális dokumentumok tekintetében a bejelentés az országos nyilvántartás felé, ahol az OL könyvtára 7068 tétellel szerepel. Az olvasói térből a cédulakatalógus bevonásra került, ennek következtében új olvasói géppel bővült az olvasóterem, katalógus és elektronikus dokumentumok használatára.
2012. október 1-jén megalakul a Magyar Nemzeti Levéltár, s ekkor a megyei levéltári könyvtárak munkájának koordinálását és segítését új feladatként kapja meg a könyvtár. Ugyanakkor a Levéltár-tudományi Szakkönyvtár önálló főosztályként megszűnik s beolvad a Kutatószolgálati Főosztályba, ami ezután Kutatószolgálati, tájékoztatási és levéltár-tudományi szakkönyvtár főosztály néven működik. Létszáma nyolcról kettőre, munkaszobáinak száma felére csökken. Nyitva tartása Óbudán heti egy napra esik vissza.
2013-ban az Országos Levéltár könyvtárában elkezdődött a muzeális dokumentumok (13 ezer kötet) állapotának felmérése és a leltárkönyvének elkészítése. Felmérés készült az MNL 31 könyvtáráról az állományról, nyilvántartásról, feldolgozottságról, szolgáltatásról, könyvtári dolgozókról stb. Az MNL könyvtárai kölcsönösen eljuttatják kiadványaikat egymásnak, de visszamenőlegesen is pótolják a hiányokat. Elkészült az egységes gyűjtőköri és használati szabályzat. Az MNL könyvtárainak közös katalogizálása, ill. egy közös levéltári katalógus létrehozása már az Országos Levéltár és a megyei levéltárak egyesülésekor felvetődött, s 2013-ban elkezdődött az erre irányuló munka.
A Bécsi kapu téri könyvtár 115 ezer kötettel rendelkezik, amely a levéltári munkát, a levéltári anyag feldolgozását segíti. Ezen kívül a levéltári anyagban kutatók helyben olvasással használhatják (érvényes kutatási engedéllyel).
A fiókkönyvtár könyvállományának alapja az 1970 és 1992 között működött Új Magyar Központi Levéltár könyvtárának állománya, amely 1998-ban költözött Óbudára. A 20 ezer kötet tematikája főként 1945 utáni történelem (szocialista irodalom) és gazdaságtörténet.

A MOL könyvtárosai 2010-ben (balról jobbra, fenről le):
Evtimovné dr. Szabó Anikó, Nagy Gábor, Polgár Emőke, Meskó Judit, Kovácsné Éltes Éva, Konrád Aranka
Könyvtárvezetők:
Bogdán István | 1951. július 1 - 1983. december 31. |
Kálnoki Kis Tamás | 1984. január 1 - 2007. március 31. |
Konrád Aranka | 2007. április 1 - 2013. december 31. |
Nagy Gábor | 2014. január 1 - 2015. augusztus 31. |
Konrád Aranka | 2015. szeptember 1 - |
Készítette: Konrád Aranka