Zrínyi Miklós születése, 1620. május 3.
A Zrínyi család felemelkedését a Szigetvárat védő Zrínyi Miklóshoz köthetjük, aki a 16. század közepén a család horvátországi birtokait mind északabbra tolva a Magyar Királyság és a hozzá mintegy félévszázada kötődő Horvát Királyság legmeghatározóbb főnemesévé vált. A család a két, perszonálunióban lévő országon kívül azonban egy harmadiknak is a fontos famíliái közé tartozott: a Habsburg Monarchiának! Az a sok tartományból álló terület, amelynek élén a Habsburg család tagjai álltak éppen ekkor, idősebb Zrínyi Miklós életében kezdett egy olyan állammá válni, ahol a monarchia főnemesi családjai egyszerre szolgálták saját tartományukat és a monarchia uralkodóját.
A Zrínyiek esetében ezért teljesen természetes volt, hogy horvát és magyar nemesként Horvátországhoz épp úgy kötődtek, ahogy a Magyar Királysághoz, amelynek főméltóságai voltak, vagy a Habsburg Monarchiához, amely uralkodójának örök hűséggel tartoztak. Az uralkodónak kijáró hűségen túl azonban még nagyon sok minden kötötte e családokat a monarchiához, mindenekelőtt: a családok bécsi rezidenciái, a bécsi udvarban töltött idő és a házassági kapcsolatok. A nemesi társadalom középrétegéből érkezett Zrínyi Miklós ezt nagyon hamar felismerte. A magyarországi főnemesek közül szinte elsőként vásárolt a bécsi Freyungon házat, fia, György pedig Rudolf és Ernő főherceg bécsi udvartartásában apródként, majd II. Miksa császár étekfogójaként szolgált.
Zrínyi Miklós házassága is jelzi a váltást: első felesége, Katarina Frankopan (Frangepán Katalin) még a horvát nemességhez való kapcsolatát jelezte, míg második házassága már a monarchia családjai közé emelte: Monyorókerék várában 1564 őszén a cseh Eva z Rožmberkát (Eva von Rosenberget) vezette oltár elé. E házasságból származó fia, János már teljesen Csehországban nevelkedett, cseh felesége lett Marie Magdaléna z Kolovrat személyében, és ma is Rožmberk nad Vltavou várában van eltemetve. Bátyja, a bécsi udvarban szolgáló György Muraszombatban Anna von Arcót, a tiroli származású, de a magyarországi hadszíntéren harcoló Pyrcho Graf von Arco és Széchy Margit leányát, majd annak halálát követően a stájerországi Radkersburgban a stájer Sophie Barbara von Stubenberget vezette oltár elé. Zrínyi leányai házasságaival a családot már nem a monarchia, hanem a Magyar Királyság főúri elitjéhez kapcsolta. Hét leányát a legelőkelőbb magyar családokból (Balassi, Batthyány, Bánffy, Forgách, Homonnai Drugeth, Országh, Perényi, Thurzó) származó ifjak vették el, akik közül azonban többen ifjúkorukban apródként, étekfogóként vagy pohárnokként szolgáltak a bécsi udvarban.
A radkersburgi nászból született ifjabb Zrínyi György így már nyomban egy nagyon vegyes, a monarchia több tartományából származó rokoni körbe született. Az ifjú Zrínyi Thurzó György udvarában nevelkedett, majd feleségét is a magyarországi főúri elit tagjai közül választották: 1616 telén Bánffy Gáspár leányával, Máriával jegyezték el egymást, de végül Széchy György leányát, Magdolnát vette el. Az 1616 augusztusában megtartott eljegyzést követően az esküvőre a muraszombati várban került sor 1619. május 19-én. A késedelemben a birtokok elosztásának is lehetett szerepe, de annak is, hogy Zrínyi György katolikus hitre térésére is az esküvő évében került sor. E házasságból született a most ünnepelt Zrínyi Miklós, a 17. század második felének meghatározó politikusa, hadvezére és egyben a magyar és horvát nyelvű irodalom kiemelkedő alakja.
Zrínyi Miklós 1646-ban
Forrás: Elias Widemann: Icones illustrium heroum Hungariae
De honnan is tudunk arról, hogy a főnemesi családok, az ország leghatalmasabb urai hol és kivel házasodtak, illetve mikor születtek pontosan? Ez utóbbi kérdés egyben arra is rávilágít, hogy a 400 évvel ezelőtt született Zrínyi Miklós születésére végül melyik napon is került sor!
A korszak családjainak hatalma nem csupán azokon a hatalmas birtokon alapult, amelyek megalapozták befolyásukat, hanem a politika irányítóiként a családok és azok tagjainak kapcsolati hálózata nagyon fontos szerepet játszott. A főúri eljegyzések, házasságok, gyermekeik születése vagy a temetések mind a korszak kiemelkedő eseményei voltak. Mint ilyenek kiváló lehetőséget nyújtottak arra, hogy az egymással egyébként is szoros rokoni és politikai kapcsolatban álló családok, sőt: az ország politikájában részt vevő rendiség összes tagja itt találkozzon. Nem csupán a családi levéltárakban, de vármegyei vagy szabad királyi városi archívumokban is számos olyan levelet találhatunk, amelyben ilyen és ehhez hasonló eseményre hívják meg a hasonlóan nagyhatalmú családok tagjait, az adott személlyel szoros alárendeltségben álló köznemeseket, a környező vármegyék és városok küldöttjeit. A meghívottak köre egyben rámutat arra is, hogy az esemény központjában álló főúr milyen szerepet töltött be az ország közigazgatásában és politikai életében. Az ország vezetőjének számító személyek esetében maga az uralkodó is követei személyében részt vett, és emlékezetes, a család által azután évszázadokig őrzött ajándékkal kedveskedett. A résztvevők a drága ajándékok hosszú sorát igyekeztek beszerezni: Zrínyi György és Anna von Arco esküvőjére a nászanya, Széchy Margit az alsó-magyarországi bányákból kért 200 márka (kb. 50 kilogramm!) súlyú ezüstöt. A szabad királyi városok ennél jóval csekélyebb értékű, de még így is nagyon drága ajándékokkal – drága kelyhekkel, arany- vagy ezüstpoharakkal – készültek egy-egy ehhez hasonló alkalomra. A meghívók időnként politikailag terhesnek is bizonyulhattak: Kassa városa 1633-ban Illésházy Gáspár leányának esküvőjén nem kívánta képviseltetni magát, ezért a városi tanács a bíró javaslatára különféle ürügyekkel igyekezett kibújni kötelezettsége alól, követének hirtelen halálára, a küldöttek betegségére, valamint az idő elhaladtára hivatkoztak.
A kutatás és a közvélemény néhány évvel ezelőttig Zrínyi Miklós születésének időpontjának dátumát 1620. május 1-jére tette, helyét pedig Ozaly várába. Ezt az adatot éppen a most bemutatott meghívólevél módosította, amelyet Hanák Béla amatőr családtörténész tett közzé. A levélben a friss apa, Zrínyi György hívta meg a horvátországi és magyarországi politikai életben szintúgy fontos gersei Pethő család tagját, gersei Pethő Gergelyt, Varasd vármegye alispánját fia, Miklós keresztelőjére. Sőt, nem csak a keresztelőre invitálta meg, hanem keresztszülőnek kérte fel őt és feleségét Patatics Annát!
Zrínyi György levele gersei Pethő Gergelynek, Csáktornya, 1620. május 3.
Jelzet: MNL OL, Festetics család keszthelyi levéltára, Gersei Pethő család, 29a tétel: Antiqua miscellanea. No. 29.
A meghívólevél szövege szerint Zrínyi György fia, Miklós születésének napján azon nyomban írt Pethő Gergelynek, hogy ő és felesége az ifjú Zrínyi keresztelőjén, május tizedikén Csáktornya várába jöjjön el, hogy ott az ifjú apa komájaként vegyenek részt az eseményen. E levélből derül tehát ki, hogy Zrínyi Miklós valójában Csáktornyán 1620. május 3-án látta meg a napvilágot, keresztelőjére pedig egy héttel később került sor Pethő Gergely és Patacsics Anna segédletével.
Fotó: H. Németh István
Az ifjú Zrínyi Miklós a régió legelismertebb iskoláiban, a grazi, nagyszombati és bécsi jezsuitáknál tanult, majd egy itáliai utazást követően 1637-ben már III. Ferdinánd császár kamarása volt, amely címet a korszakban a legfiatalabb magyarországi főúrként nyerhetett el. Még gyermekként örökölhette apja királyi lovászmesteri posztját, amivel azonnal az országos főméltóságok közé emelkedhetett. Három évvel később légrádi és muraközi örökös főkapitány, aki 1642–1644-ben horvát és magyar lovasezredekkel vett részt a harmincéves háborúban. Szolgálatai elismeréséről tanúskodik, hogy 1646. január 26-án a Habsburg hadsereg vezérőrnagyává (Generalfeldwachtmeister), azaz tábornokává nevezték ki. Közel egy évtizeddel később, 1659 decemberétől Zrínyi Miklós már titkos tanácsos (geheimer Rat), azaz a Habsburg Monarchia legfelső tanácsadó testületének tagja lett, amelynek az értékét jól mutatja, hogy Pálffy Pál országbíró mellett az egyetlen olyan személyként, akik nem nádorként viselték a címet. A cím azonban nem volt érték nélküli, hiszen tudjuk, hogy Zrínyi tevőlegesen is részt vett a tanácskozásokon, és így (adott keretek között) befolyásolhatta a Habsburg Monarchia legfelső politikai döntéshozóit többek között az oszmánok elleni fellépés növelése érdekében.
A bécsi udvarhoz való lojalitását és kötődését – elődjeihez hasonlóan – házasságai is növelték. Első felesége, Draskovich Mária Euzébia a Draskovich család tagjaként a horvát nemességhez is kötötte, de anyósa az ismert stájer családból származó Anna Veronika Freiin von Eibiswald, apósa pedig a stájerországi Luttenberg grófja is volt. Nem csodálhatjuk, ha az esküvőt is a Draskovichok braunecki várában, Stájerországban tartották. Miután felesége fiatalon elhunyt, második feleségét már a bécsi udvartartásból választotta. Maria Sophia Löbl édesanyja a horvát–magyar családból származó Ráttkay Anna Katalin, de új apósa az a stájer származású Hans Christoph Löbl volt, aki 1629-től a bécsi helyőrség parancsnoka és egy ideig az Udvari Haditanács elnökének (a monarchia hadügyét irányító hivatal vezetőjének) tisztét is betöltötte! A Habsburg Monarchia legfelső politikai köreibe kiválóan integrálódott, tehetséges Zrínyi Miklós iránt az udvar is nagy bizalommal volt, hiszen az 1663–1664 fordulóján sorra kerülő oszmán ellenes hadjáratok során a fiatal Zrínyit nevezték ki a betegeskedő Wesselényi Ferenc országos főkapitány helyére, és egyben idegen hadakat bíztak a vezényletére. A sikeres téli hadjáratban betöltött szerepét olyan kiemelkedő kitüntetéssel jutalmazta a bécsi udvar, mint a spanyol Aranygyapjas rend, amelyet 1664. június 24-én nyert el, amelyet azonban nem sokáig viselhetett, mert ugyanazon év novemberében elhunyt.
Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója alkalmából levéltárunk a vele kapcsolatos, intézményünkben őrzött iratokból virtuális kiállítást is összeállított, amely az alábbi linken érhető el:
"...hiremet nemcsak keresem pennámmal, Hanem rettenetes bajvívó szablyámmal" - 400 éve született Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér
Iratfotók: Lantos Zsuzsanna / Magyar Nemzeti Levéltár
Új hozzászólás