Értékmentés összefogással - sajtótájékoztató projektek együttműködéséről

A sajtótájékoztatót dr. Szabó Csaba főigazgató nyitotta meg és köszöntötte a megjelenteket. Bevezetőjében elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár számos projekt együttműködésének terepe jelenleg is, amelyek közül e három projekt egymást erősítő hatása is azt mutatja, hogy az MNL értéket igyekszik teremteni, amelynek különböző területeit látják el az együttműködésben részt vevő projektek.

Dr. Szilágyi Péter, ME, Nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Mikes Kelemen Program céljait, munkáját ismertette, valamint szerepét abban az iratmentő szolgálatban, amelyet a magyar emigráció által őrzött iratanyagok mentéésért végeznek.

Dr. Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa arra irányította a figyelmet, hogy e megmentett dokumentum, egykor élő szó volt, egy közösségben elhangzott prédikáció, amely most írott, és ránk maradt nyoma a múltnak. A magyar anyanyelvű közösségeknek mindig sokat fog jelenteni, ha felbukkan egy már elfeledett irat a múltból.

Dr. Rácz György országos-levéltári főigazgatóhelyettes elsősorban a bemutatott projekek egymást kiegészítő és együttműködő voltát emelte ki, emellett ismertette a Mikes és a Hungaricana projekt eddigi levéltári eredményeit.

Ezt követően Kovács Eleonóra, a Reformáció MNL projekt vezetője bemutatta a reformációs projekt imázsfilmjét, majd arról beszélt mit kínál a reformációs projekt a társadalomnak s milyen jövőbeli felhasználási lehetőségei lehetnek e munka eredményeinek.

Dr. Arany Krisztina a Mikes projekt koordinátora prezentációjában bemutatta a prédikációszöveg és az azt magában foglaló prédikációsgyűjtemény kötet restaurálásának történetét, valamint magát az iratot. Rövid interjúbejátszás következett az adományozóval, Horváth Béla Zoltánnal, amelyből kiderült, hogy az adományozó családja csak mint Bibliát tartotta számon - és éppen ezért nagy becsben - a prédikációs szöveggyűjteményt. (Az interjút a Mikes program szakmai koordinátora, az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára őrzi.)

A prédikációszöveg magyar nyelvű, töredék, elképzelhető, hogy egy hosszabb szöveg része, ez azonban nem bizonyítható jelenlegi ismereteink alapján. Az irat két jól elkülöníthető részből áll: egy prédikációszöveg és egy könyörgés olvasható benne, két eltérő, de feltehetőleg egykorú kéz írásával. Mindkét szöveg a húsvéti ünnepkörhöz köthető, a feltámadás témakörét járja körül. Ilyen értelemben a kora-középkori Halotti Beszédhez hasonlít, annak szerkezetét tükrözi, mivel ott is könyörgés követi a prédikáció szöveget.

Csupán a prédikációszöveggel kapcsolatban ismerünk dátumot, ez azonban nem a szöveg keletkezésének dátuma. Az irat tanúsága szerint a prédikáció 1655. március 9-én hangzott el Magyaróváron. A prédikáló lelkész, a pályafutása elején lévő és az óvári működéséről idáig nem ismert Szendi Dávid egy korábbi prédikációszöveget mondott el, amelyet az ugyancsak óvári lelkész, Komáromi Ábrahám István írt. Komáromi Ábrahám István életére és működésére vonatkozóan a Hungaricana portálon kereshető adatbázisok szolgáltatnak adatokat. Innen tudható, hogy a prédikátor Sárospatakon tanult 1635-ben, 1646-ban pedig előbb Komáromban rektor, majd Óváron szolgált. 1677-ben még életben volt, Dadon működött.

Az irat tartalmi érdekessége, hogy a prédikáció egyik részében a monofizita eutichiánus eretnekséget ostorozza, ami valójában egy két évtizeddel később Erdélybe érkező és letelepedő örmény közösségben volt elterjedt. A kifejezés használatának magyarázata további kutatásokat igényel, de minden bizonnyal nagyon korai említésnek tekinthető, így új kutatási eredményeket vonhat maga után.

A sajtótájékozttaón kiderült, hogy a prédikációszöveg a Hansági Múzeum kezdeményezésére előreláthatólag 2017 októberében visszatérhet Mosonmagyaróvárra, ahol a Reformáció Emlékév keretében időszaki kiállításon lesz majd megtekinthető lesz.