Balassi Bálint és a magyar művelődés kezdetei
A Nyomot hagytak kiállítás weboldala
A középkorban a művelt ember nyelve a latin volt, ez az oka annak (természetesen a háborúk pusztításain túl), hogy csak nagyon kevés magyar nyelvű szövegemlék maradt meg történelmünk első ötszáz évéből. Az írott magyar nyelvű, vallási témájú szövegek a 15. században kezdtek tömegessé válni. A 16. század elejéről már több teljesen magyar nyelvű kódex is ismert (Margit legenda, Domonkos-kódex, Példák könyve stb.). Az egyetlen középkori világi tematikájú magyar nyelvű szöveg a Szabács viadala címen ismert 150 soros töredék, mely a vár 1476. január-februári ostromának megéneklése, vagyis krónikás ének. Ezt a „történetírói” hagyományt folytatta az egri vár diadalát is megéneklő Tinódi Lantos Sebestyén (1510–1556).
A reformáció 1517-től kezdődő nyugat-európai terjedése, az anyanyelvi igehirdetés és a Biblia népnyelvre fordítása jelentősen hatott a kor szellemiségére. A reformációnak köszönhető, hogy egyre többen elsajátították a Biblia eredeti nyelveit (héber, görög), így nem a középkorban elterjedt latin fordításban (Vulgata), hanem eredeti nyelvein tanulmányozták a szent szövegeket. A mohácsi csata után meggyengült katolikus egyház befolyásának csökkenése miatt ezek az eszmék hamar utat törtek Magyarországon, ennek köszönhető, hogy Sylvester János (1504?–1551) 1539-ben kiadta az első magyar nyelvtant, melyben igyekezett egységesíteni a helyesírást, 1541-ben pedig egy teljes Újszövetség-fordítást.
A korszak egyik legjelentősebb református teológusa a Wittenbergben tanító Philipp Melanchton (1497–1560) 1537-ben gratuláló levelet írt a Magyar Királyság egyik legműveltebb főurának Nádasdy Tamás horvát-szlavón bánnak, vasi ispánnak (1498–1562), amiért a főúr 1534-ben Sárváron iskolát alapított. Az iskola első rektorai Melanchton tanítványai, Dévai Bíró Mátyás (1500 körül–1547) és Sylvester János voltak. A levél általánosságban szól az oktatás fontosságáról, azonban a protestantizmus eszméi is tetten érhetők benne. Különösen árulkodó a következő mondat: „Mert hát nem kétséges, hogy ezek a háborúk és ez a török szolgaság bűneink és bálványimádásunk büntetése.” Ez utóbbi tétel – a török Isten büntetése – ellenkező éllel ugyan, de a katolikus hitvitázóknál is megjelent később. A 16. század végén, 1589 és 1590 között Károlyi Gáspár (1529 körül–1591) gönci prédikátor három tudóstársával összefogva eredeti nyelvekről lefordította a Biblia teljes szövegét és a Vizsolyban működő nyomdában kiadta azt. Ez a Bibliafordítás hatalmas szerepet játszott a magyar irodalmi nyelv kialakulásában, hatása napjainkig kimutatható.
A Vizsolyi Biblia a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtárában
A magyar nyelvű szépirodalom kezdetei is erre a korra tehetők. Kialakulásában nagy szerepet játszottak a protestantizmus olyan jeles képviselői, mint Heltai Gáspár (1510?–1574?) és Bornemisza Péter (1535–1584). Heltai még Bonfini latin nyelvű munkája nyomán írta meg a magyar történelem 15–16. századi históriáját. Bornemisza Péter a hitéleti műveken kívül magyar nyelvre fordította, iskoladrámának átdolgozta és kiadta Szophoklész: Elektra című drámáját, amelynek egyetlen ismert példánya csak 1923-ban került elő. Öt kötetesre tervezte prédikációinak gyűjteményes kiadását, melynek negyedik kötetében jelent volna meg az „ördögi kísértetekről” szóló rész, amely a kor főurainak kapzsiságát, kegyetlenkedéseit és laza erkölcseit állította pellengérre: a kortársak számára azonosítható személyekkel. A kitört botrány miatt ezt a részt azonban újra kellett szedetni és külön kötetben jelentette meg 1578-ban „Ördögi kísértetek” címen.
Bornemisza Péter volt a nevelője a magyar világi költészet első, európai színvonalon alkotó művészének, Balassi Bálintnak (1554–1594).
Balassi Bálint gyűrűspecsétjének viaszlenyomata, Pozsony, 1593. március 21.
Jelzet: MNL OL, Családi levéltárak, A herceg Batthyány család levéltára, Missilisek (P 1314), No. 1499.
Balassi korának művelt, több nyelven beszélő főura volt, aki elsősorban katonai tetteivel tüntette ki magát, ugyanakkor magánéleti botrányai tették a korban nemcsak híressé, de hírhedtté is. Istenes verseit már a 17. század első felében kiadták nyomtatásban, és tanítványának, Rimay Jánosnak hasonló tárgyú verseivel együtt több kiadást megért a 19. század elejéig. Életében azonban nem jelentek meg nyomtatásban sem világi tematikájú költeményei, sem a Szép magyar komédia című drámája. Csak 1874-ben, a Radvánszky család könyvtárából bukkant fel a Balassa-kódex néven ismert, Balassi Bálint saját kezűleg írt könyvéből 1656-ban másolt könyv. Ez a kódex tartalmazza azokat a szerelmes verseket és vitézi énekeket, amelyek egészen a 19. századig ismeretlenek voltak a magyar irodalomtörténet számára. Az egyetlen olyan kéziratlap, amely Balassi saját kezével írt verseket tartalmaz, ma a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár őrizetében található, és öt darab négysoros szerelmes verset olvashatunk rajta.
Balassi Bálint négy versének autográf kézirata
Jelzet: MNL OL, Családi levéltárak, A herceg Batthyány család levéltára, Törzslevéltár (P 1313), II. sorozat. Lajstromozatlan iratok, 17. tétel. Kéziratok, No. 314.
Ha zynte erdemem nynchys arra nekem, hogy ö engem szeressen,
Chak aldoth kezewel, mynth szep Ereklyewel, engem minth koort ylessen,
Legyek ferge rabya, bátor ne szolgaya, chak szynte el ne wessen, etc.
Az maga elmeienek giors uoltarol az szerelem miat
For geryeth elmemre, mynth hangya feszekre sok wy wers, mynth sok hangya,
Arra merth szwwemben, geryedez szwntelen, szerelmed twzes Langya
Zozatod bwm werö wygasagh tetelnek gyönyörw edes hangya.
A Celia Banatiarol,
Mynth zep lylyom zal, ha felbe meczwe al, feyeth feöldheöz bochattya,
Celya szep feye, wgy al le fygeztwe, merth wagyon nagy banatya,
Dragalatos keönywe, hwl mynth gyöngy görögwe, wagy mynth tavaz harmatia.
Bania hogi hainalban kel az szerelmesetöl elmenny:
Haynalban szepwlnek, fak, wyragok, fwwek, harmathon ha nap fel kéel,
Cheng szep madar zozath, wygan setal sok wad, regel hogy el mwlth ééfel,
Wywl zöld bokoris, de nekem akoris, dolgom chak gond, bw, weszel.
Fulviarol.
Leth towab Jwlyath, s leth Inkab Celyath ez Ideygh szerettem
Attol keserwessen, s ettöl zerelmessen, wygan, mar bwchwth wettem,
Mosth Fwlwya Eegeth, ky er bennem wegeth, Merth twzen meg geryettem.
Digitalizált felvételek: Czikkelyné Nagy Erika
Vizsolyi Biblia felvétele: wikipedia.hu
Új hozzászólás