Tanítók adatbázisa

Az alábbi bejegyzést Szima Viktória segédlevéltáros készítette.

A levéltár állományában számos olyan iratanyag rejtőzik, amely segítségünkre lehet felmenőink felkutatása során: az anyakönyvektől kezdve, a választói névjegyzékeken át, egészen a különböző oktatási intézmények iratanyagáig. Ma három olyan levéltárunkban készült adatbázissal ismerkedünk meg, mely szintén alkalmas lehet arra, hogy feltárjuk családfánk titkait. Az adatbázisokban szereplő adatok forrása a Székesfehérvári Tankerületi Főigazgatóság (MNL FML VI. 501.) és a Fejér Vármegyei Tanfelügyelőség (MNL FML VI. 502.) iratai.

Az elsőként említett adatgyűjtemény a Székesfehérvári Tankerületi Főigazgatóság irataiban található személyi anyagokból készült. Mielőtt rátérnénk a házon belül csak „tanítók adatbázisaként” emlegetett táblázatra, szeretném bemutatni magát a Székesfehérvári Tankerületi Főigazgatóságot és annak történeti előzményeit. Székesfehérvár 1891-ben lett tankerületi székhely (az 1777-ben kiadott „Ratio Educationis” még a budai tankerülethez, az 1883. évi XXX. törvénycikk pedig a pécsi tankerülethez sorolta Székesfehérvár középiskoláit). Ekkor a főigazgató igazgatási és felügyeleti hatáskörébe csak a gimnáziumok és reáliskolák tartoztak, de több megye – Baranya, Fejér, Somogy, Veszprém, Zala – területéről. A tankerülethez tatozott a kaposvári állami, a keszthelyi, a nagykanizsai, a székesfehérvári és a veszprémi katolikus főgimnázium, a pécsi és a székesfehérvári állami főreáliskola és a sümegi községi alreáliskola. Az 1935. évi VI. törvénycikk értelmében ez a hivatal megszűnt, átadva helyét a Székesfehérvári Tankerületi Főigazgatóságnak. A törvénycikk megszabta a főigazgatóság hatáskörét és biztosította a több megyére kiterjedő illetékességét. A törvény értelmében a székesfehérvári tankerülethez tartozott Fejér, Győr, Moson, Tolna és Veszprém megye, illetve a két törvényhatósági jogú város: Győr és Székesfehérvár. Az új tanügyigazgatási szerv igazgatási és felügyeleti hatásköre kiterjedt minden közép- és középfokú iskolára, szakiskolára, tanulóotthonra és népiskolára az előbb említett helyszíneken. Az II. világháborút követően tartalmi szempontból megváltozott a hivatal feladatköre. Az általános iskola megszervezése, a középiskolák és tanulóotthonok számának szaporodása, a dolgozók iskolái, az államosítás, továbbá a nevelők szakmai és világnézeti továbbképzésének ügye mennyiségileg és minőségileg is radikális mértékben megnövelte feladatait; azonban hatásköre, illetékességi területe, szervezeti keretei továbbra is változatlanok maradtak. A hatásköri változás 1949-ben történt, mikor a 4 155/1949 Korm. sz. r. új középfokú tanügyigazgatási szervezetet hozott létre és az új tankerületi főigazgatónak – a 1210/57-1949. VKM sz. r. értelmében – át kellett vennie mindazokat a feladatokat, amelyek a korábban fennálló jogszabályok alapján a főigazgató, a tanfelügyelő és a közigazgatási bizottság népoktatási albizottságának hatáskörébe tartoztak. A Fejér Vármegyei Tankerületi Főigazgatóság illetékessége az átalakulást követően már csak Fejér vármegyére és Székesfehérvár városra terjedt ki (mindössze egy évig működött). Az iratok között iskolaépítésre, iskolaszervezésre vonatkozó adatokat is találunk. Az iratanyag rendezése során szem előtt tartottuk a neveléstörténeti kutatások várható igényeit, a helytörténeti kutatások számára értékes adatok hozzáférhetővé tételét, így iskolatípusokon belül az egyes iskolák anyagát községek betűrendjében kezeljük, a nevelők és egyéb alkalmazottak anyaga szintén szoros betűrendben található a dobozokban. Az íráshoz mellékelt dokumentumok szintén a VI. 501-es fondból származnak. Családtörténet kutatásához a legbőségesebb információt a nevelők személyi anyagából lehet kinyerni. A személyi anyagban az oktatók hivatalos levelezéseivel, önéletrajzával, sőt akár még rájuk vonatkozó peranyaggal is lehet találkozni. A 65 623 oldalnyi anyagról több évnyi munkával darabszintű, kereshető és szűrhető segédletet készítettek munkatársaink, így a tanítókról készített adatbázisban névre, településre és iskolára is lehet keresni. Az adatbázisból megtudható (az iratanyag elővétele nélkül is) az adott pedagógusra vonatkozó összes – fennmaradt – adat: születési és viselt neve, végzettsége, az állomáshelyéül szolgáló iskola vagy iskolák neve, címe, típusa (állami, római katolikus, görögkatolikus, református, izraelita, magán), a tanító beosztása (igazgató, rendes tanító, óraadó, szakelőadó, szerzetestanító... stb.), foglalkoztatásnak időintervalluma. Gyakran előfordult, hogy az oktatók akár egy tanéven belül is állomáshelyet váltottak, például egy óraadó tanító másik településen állandó pozíciót kapott, vagy egy helyettesítő tanárt áthelyeztek más oktatási intézménybe, esetleg kinevezték igazgatói posztra néhány településsel távolabb. Természetesen ez az iratcsoport elsősorban akkor nyújt segítséget, ha a felmenőnkről kiderül, hogy tanári pályán működött annak idején. Amennyiben tudjuk, hogy nagy–, esetleg dédszülőnk melyik településen élt, illetve tanult, akkor az iskolákra vonatkozó információk is hasznosak lehetnek a számunkra.

A másik két adatbázis a Fejér Vármegyei Tanfelügyelőség iratain alapul. Az 1868. XXVIII. t. c. a kötelező népoktatás bevezetését előírva részletesen foglalkozik a népoktatási tanintézetek szervezetével, működésével, tartalmi munkájuk körülhatárolásával és felügyeleti szerveikkel. Rendelkezése alapján „Az egész ország vármegyék szerint – azoknak megfelelő számú – tankerületekre osztatik fel[…] A tankerületekbeli összes községi népoktatási intézetek ügyeit az oktatásügyi miniszter által kinevezett tanfelügyelő és az elnöklete alatt álló iskolai tanács kezeli.” A törvény értelmében népoktatási tanintézeteknek számítottak „az elemi és felsőbb népiskolák, polgári iskolák és tanítóképezdék.” A tankerületi iskolai tanács a vallásfelekezetek, a városi, illetve községi tanítók és a vármegyei bizottság 5 évre választott delegáltjaiból alakult. 1875-ben az iskolatanács újjáalakult, a tanfelügyelő pedig részletes jelentést nyújtott be a szervezetnek, gondosan kitérve az iskolák, tantermek, tankötelesek, oktatásban részesülők és attól távolmaradók számára, az iskolák jövedelmeire és kiadásaira, a tanítók felekezeti megoszlására és fizetésére. Az alispáni jelentésekben állandóan tükröződő oktatásügyi adatok bizonyítják, a tanfelügyelői hivatal folyamatos működött a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium közvetlen felügyelete és irányítás alatt, majd az 1935. évi VI. t. c. életbelépését követően a Székesfehérvári Tankerületi Főigazgatóság alá rendelt tanügyi hatóságként funkcionált. A szerv hatalmas mennyiségű anyaga segédlet alapján, témakörök szerint kutatható. A népiskolákról elkészült az adatbázis, a személyi ügyek iratainak feldolgozása és a lényegi információk táblázatba vitele folyamatosan zajlik. A két adatgyűjtemény szintén támpontokat nyújthat a családtörténeti kutatásokhoz.

A felsorolt adatbázisok intézményünkben érhetőek el.