Különlenyomat

1.

V. Bácskai, L. Nagy: Market Areas, Market Centres and Towns in Hungary in 1828 = Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 26, 1980. 1 – 25 p.

2.

dr. Beér János: A legfelsőbb népképviseleti szerv fejlődésnek távlatai a szocialista államban = Acta Facultatis Politica-iuridicae universitatis scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae, Tomus V. Fasciculus 2. 1963. 5 – 19 p.

3.

Dr. Berényi Sándor: Az államigazgatási jog egyetemi oktatásának elméleti és módszertani kérdései = Acta Facultatis Politica-iuridicae universitatis scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae, Tomus V. Fasciculus 1. 1963. 31 – 44 p.

4.

Bácskai Vera: Adalékok az 1840-es évek gabonakereskedelmének történetéhez = Agrártörténeti szemle = Historia rerum rusticarum, 1986. (28. évf.) 1-2. sz. 262 – 272 p.

5.

Gyüszi László: Szabados Pál oroszlányi lelkészfeljegyzései a jobbágyviszonyokról és a jobbágyfelszabadításról = Agrártörténeti Szemle, 1972. 3-4. sz. 423 – 430 p.

6.

Dani Lukács: A dunaújvárosi (dunapentelei) osztályharc 1918 – 1919-ben = Alba Regia 4/5. (1963-64.) 1965. 155 – 159 p.

7.

A szabadegyházi szeszgyár története (1912 – 1949) = Alba Regia 6-7. 1965-66. 111 – 126 p.

8.

Adatok a földreformok történetéhez Fejér megyében 1920 – 1946 = Alba Regia VIII-IX. 1967-68. 155 – 170 p.

9.

A dunapentelei nemzeti bizottság működése 1945 – 1949 = Alba Regia VIII-IX. 1967-68. 171 – 174 p.

10.

Adalékok a Fejér megyei községi direktóriumok történetéhez 1919 = Alba Regia X. 1969. 139 – 142 p.

11.

Igar a jobbágyvilágban = Alba Regia X. 1969. 125 – 137 p.

12.

Székesfehérvár István király korában = Alba Regia XII. 1971. 276 – 278 p.

13.

„Dreihausener” Pokal von Székesfehérvár = Alba Regia XX. 1983. 153 – 168 p.

14.

Makkay János: Néhány megjegyzés Horváth Vera „újabb elmélet az Indus-kultúra eredetéről” c. tanulmányáról = Az antik tanulmányok, 1968. XV. 2. sz. 265 – 268 p.

15.

Balázs Péter: Győr megyei parasztmozgalmak 1848-ban: A „vérvörös csütörtök” győri eseményei = Arrabona, 1962. 4. sz. 171 – 206 p.

16.

Fülöp Gyula: Gorsium térképes ábrázolása 1783-ból = Archeológiai értesítő, 1983. (109. évf.) 1. sz. 82 – 88 p.

17.

Fülöp Gyula: Régészeti adalék az avarkor hiedelemvilágához: Rontás ellen házra kiaggatott kutyakoponya = Archeológiai értesítő, 1983. (109. évf.) 2. sz. 277 – 280 p.

18.

Kopasz Gábor: A répacukorgyártás kezdete a dél-dunántúlon 1837-1867 = Baranya Megyei Levéltár évkönyv, 1968. 35 – 74 p.

19.

Madas József: Pécs belvárosának utcanevei = Baranyai helytörténetírás, 1977. 397 – 439 p.

20.

Dr. László Szita: Baranyaer Ortsgeschichtschreiben 1977 = Baranyai helytörténetírás, 1977. 597 – 605 p.

21.

László Szita: Zavicajna Povijest Baranje 1978 = Baranyai helytörténetírás, 1977. 607 – 616 p.

22.

Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében = A Bihari múzeum évkönyvéből, 1976. 125 – 202 p.

23.

Dankó Imre: A Bihari múzeum története = A Bihari múzeum évkönyvéből, 1976. 349 – 355 p.

24.

Kilián István: XVIII. század eleji komédia az iszákos papról és a részeges magisterről = A Debreceni Déri Múzeum évkönyv, 1974. 779 – 804 p.

25.

Komoróczy György: A debreceni céhesipar reformkori helyzete 1820 – 1848 = A Debreceni Déri Múzeum évkönyv, 1974. 145 – 172 p.

26.

Szij Rezső: Váci Györgyről és művészetéről = Dunakanyar tájékoztató 1977. 2. sz. 51 – 54 p.

27.

Somkúti Éva: Székesfehérvár kereskedelme a XVIII-XIX. század fordulóján = A Dunántúl településtörténete II/1. 1977. 201 – 212 p.

28.

Vass Előd: A dunántúli vasútépítések kezdetei 1828 – 1868 = A Dunántúl településtörténete III. 1979. 127 – 177 p.

29.

Erdős Ferenc: A kivándorlás okai Fejér megyében = A Dunántúl településtörténete VI. 1986. 317 – 323 p.

30.

Somkúti Éva: Székesfehérvár Város Szépítő Bizottsága 1839 – 1867 = A Dunántúl településtörténete VI. 1986. 269 – 270 p.

31.

Lukács László: Húsvéti korbácsolás = Ethnographia, 1981. (92. évf.) 2 – 3. sz. 374 – 399 p.

32.

Boross Marietta: Adatok a csányi felesdinnyések életmódjának és kultúrájának alakulásához = Ethnographia, 1959. 4. sz. 579 – 621 p.

33.

Nagybákay Péter: A magyarországi céhes szűcsmesterség jelvényei = Ethnographia, 1985. 2-3. sz. 351 – 369 p.

34.

Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról = Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. 153 – 268 p.

35.

Heiczinger János: Berecz Bertalan = Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. 297 – 309 p.

36.

Farkas Gábor: Nemzetiségi viszonyok Fejér megyében 1848 – 1868 között = Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. 253 – 268 p.

37.

Adony község története = Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. 41 – 75 p.

38.

dr. Tóth István: Balassi Bálint és az Árgirus-széphistória szerzősége = Filológiai közlöny, 1978. (24. évf.) 2. sz. 155 – 194 p.

39.

Zielbauer György: Nemzetiségi jogok a hazánkban élő románság létszámának alakulása tükrében = Főiskolai Tudományos Közlemények IV, 1984. 133 – 145 p.

40.

Kassai emlék 1909. szeptember 26. = Gyámintézet, 1909. 3 – 11 p.

41.

Kilián István: A XVII-XVIII. századi iskolai színjátszás Sárospatakon = Hermann Ottó Múzeum évkönyve XII. kötet, 1973.129 – 186 p.

42.

Sáfrán Györgyi – Szíj Rezső: Kner Imre levelezéseiből = Irodalomtörténet, 1961. 2. sz. 155 – 167 p.

43.

Székely György: A pécsi és óbudai egyetem alapítása a Középeurópai egyetemlétesítések összefüggéseiben = Janus Pannonius Múzeum évkönyv, 1967. 155 – 174 p.

44.

Dr. Schwanner Jenő: Az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának eredménye Magyarországon = Közlemények az összehasonlító Élet- és Kórtan köréből, 1943. XXXI. k., 5. füzet, 3 – 16 p.

45.

Kállay István: Az osztrák forráskiadás 1945-1960 között = Levéltári Közlemények, 1961. XXXI. évf., 348 -356 p.

46.

Forrásközlés: Dokumentumok Magyarország felszabadulásának történetéhez = Levéltári Közlemények, 1965. XXXVI. évf., 139 – 170 p.

47.

Jenei Károly: A Pénzintézeti Központ szerepe a Magyar Tanácsköztársaság bankrendszerében = Levéltári Közlemények, 1970. XL. évf., 37 – 55 p.

48.

Iványi Emma: Esterházy Pál nádor és a magyar rendek tervezete az ország új berendezésével kapcsolatban = Levéltári Közlemények, 1973. XLII. évf., 137 – 161 p.

49.

Véget kell vetni a Pálfy-Dobsa diktaturának = Magyar Divatipar, 1925. febr. 10.

50.

Zoltai Lajos: Debrecen: közigazgatási adatok = Magyar Gazdák Szemléje, 1904. 4 – 55. p.

51.

Rózsa Miklós Lajos: Újabb adatok a XVIII. sz. végi pesti cukrászati termeléshez = Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyv, 1976. 126 – 157 p.

52.

A magyar sajtó a kereskedelmi múzeumról = Magyar Kereskedelmi Múzeum, 1897. 34. sz. 1 – 3. p.

53.

Dr. Relkovic Néda: A gráci egyetem legrégibb magyar hallgatói (1586 – 1640) = Magyar Középiskola, 1933. 9-10. sz. 1 – 15. p.

54.

Szántó Imre: A népoktatás helyzete Csanád megyében a reformkorban = Magyar Pedagógia, 1971. 1 – 2. sz. 119 – 133 p.

55.

Dr. Vajna Vilmos: A szociálpolitika gazdasági eszközei = Magyar Szociálpolitika feladatai, 1939.- 3 – 32 p.

56.

Heckenast Gusztáv: Az 1707. évi selmecbányai bányászfelkelés = Magyar Tudomány, 1978. 9. sz. 653 – 655 p.

57.

Beszámoló a XII. nemzetközi kultúrtörténeti szimpózium „Mogersdorf” 81. tanácskozásairól (Radenci, 1981. július 6 – 9.) = MTA II. Oszt. Közl., 1980. 30/1. 125 – 135 p.

58.

Kállay István: A Tisztiszék = MTA II. Oszt. Közl., 1978. 27. 171 – 185 p.

59.

L’huillier István: Beszámolás a Karolium rovarirtó szerrel tett kísérletekről = Mezőgazdák, 1906. XIII. évf. 21. sz., 1 – 3p.

60.

Szabó Ferenc: Két összeírás a reformkori Szeged kézműiparosairól = Móra Ferenc Múzeum Évkönyv (MFMÉ) 1968. 143 – 146 p.

61.

Dr. Dobsa László: Az ipartörvényjavaslat újabb tervezete = Műiparos, 1920. 11 – 12. sz. 3 – 19. p.

62.

Szilárdy Zoltán: Egy barokk kori immaculata típus ikonográfiájához = Művészettörténeti Értesítő, 1970. 4. sz. 284- 288 p.

63.

Lővei Pál, Engel Pál: Székesfehérvári kőfaragványok Györgyi Bodó Miklós prépost címerével = Művészettörténeti Értesítő, 1983. 1 – 2. sz. 1 – 8 p.

64.

Czárán Péter: Jelentés amerikai és angliai tanulmányutamról = Népegészségügy, 1926. 1. sz. 1 – 8. p.

65.

Dr. Huzella Lajos: Ami az ipartörvényből hiányzik = Népegészségügy, 1936. 16. sz., 1 – 4 p.

66.

Társadalmunk kiválóságainak nyilatkozatai a TESz tízéves munkájáról = Nemzeti Figyelő, 1929. 23. sz. 3 – 12 p.

67.

A sertésvész ellen való védekezés: útmutató községi elöljárók és sertéstartó gazdák részére = Néplap, 1 – 24 p.

68.

Fejér vármegye. Székesfehérvár thj. város = A Magyar Korona országainak 1900. évi népszámlálása, fontosabb foglalkozási adatokat községenkint magában foglaló II. kötetéből, 1903. 2 – 10 p.

69.

Dr. Bókay János: A Heine-Medin betegség = Orvosképzés, 1912. 8-9. füzet, 478 – 494 p.

70.

Tauffer Vilmos: A szülészet ügyének (bábaügy) állása hazánkban … = Orvosi Hetilap, 1891. 1 – 5. p.

71.

Horváth Ferenc: Szombathelyi házszámozások = Savaria, a Vas Megyei Múzeumok értesítője, 1963. I. kötet, 257 – 277 p.

72.

T. Mérey Klára: Városiasodó településtípusok a századfordulón Somogy megyei példák alapján. Első rész = Somogy megye múltjából 17., 1986. 279 – 302 p.

73.

Kállay István: Kaposvár 1703. évi vásárprivilégiuma = Somogy megye múltjából 6., 1975. 71 – 79 p.

74.

Péterffy Ida: Pálóczi Horváth Ádám világjáró táncnótájának keletkezése = Somogy megye múltjából 1., 1970. 93 – 100 p.

75.

Simonffy Emil: A paraszti birtokviszonyok vizsgálata tizenkét Nyugat-Somogy faluban = Somogy megye múltjából 1., 1970. 113 – 132 p.

76.

Angyal Endre: Sopron barokk színháztörténetéből = Soproni Szemle, 1939. III. évf. 3. sz. 1 – 10 p.

77.

Dr. Bartócz József: Adalékok a céhes ipari munka minőségének szabályozásáról = Statisztikai Szemle, 1983. 8 – 9. sz. 900 – 909 p.

78.

Éva Somkúti: Paul Hoffer, Stadtmusicus und deutscher Schulmeister in Székesfehérvár 1733 – 1771 = Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1988. 30. 309 – 320 p.

79.

Dr. Sándor Pál: A parasztbirtok történeti statisztikai vizsgálata Moson megyében I - II. rész = Statisztikai Szemle, 1968. 4 – 5. sz. 416 – 429 p., 532 – 542 p.

80.

Szabad György: Kossuth 1860/61-es politikájának jellemzéséről. II. = Századok, 1961. 6. sz. 922 – 936 p.

81.

Jenei Károly: Az ellenforradalom támadása az Általános Fogyasztási Szövetkezet ellen és az „első” Bethlen-Peyer paktum = Századok, 1962. 3 – 4. sz. 470 – 501 p.

82.

Székely György: A németalföldi és az angol posztó fajtáinak elterjedése a XIII – XVII. századi Közép-Európában = Századok, 1968. 1 – 2. sz. 3 – 34 p.

83.

Szántó Imre: A Temesvidék és a Maros-völgy várainak török uralom alá jutása 1552-ben = Századok, 1971. 1. sz. 16 – 56 p.

84.

Heckenast Gusztáv: A vaskohászat technikai szintje Magyarországon a 16 – 18. században (A vasöntés megjelenése és a nagyolvasztók elterjedése) = Századok, 1985. 4. sz. 917 – 940 p.

85.

Dr. Rózsa Miklós: Pest-Budai céhen kívüli felszabadítólevelek a XIX. század első felében = Tanulmányok Budapest múltjából, 1966. XVII. kötet, 133 – 144 p.

86.

Balogh László – Nagy Lajos – Tar József: Az 1918-1919. évi forradalmi mozgalmak Száron = Tanácsköztársaság eseményei a bicskei járásban, 1969. 109 – 114 p.

87.

Gyurkócza Bendegúz – Molnár Ferenc: az 1918-1919. évi forradalmi események és a Tanácsköztársaság története Felcsúton = Tanácsköztársaság eseményei a bicskei járásban, 1969. 61 – 71 p.

88.

Kulcsár Mihály – Rónay László – Takács László: Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság eseményei Bicskén = Tanácsköztársaság eseményei a bicskei járásban, 1969. 9 – 34 p.

89.

Keszte Gyula – Varga Ernő: A Tanácsköztársaság eseményei Alcsútdobozon = Tanácsköztársaság eseményei a bicskei járásban, 1969. 93 – 96 p.

90.

Kocsis János – Tekler Imre: A Tanácsköztársaság 133 napjának története Csabdi községben = Tanácsköztársaság eseményei a bicskei járásban, 1969. 97 – 99 p.

91.

Gulyás Pál – Tobak József: A Tanácsköztársaság 133 napja Csákvárott = Tanácsköztársaság eseményei a bicskei járásban, 1969. 37 – 45 p.

92.

Geng Antal – Lehoczky Antal: A Tanácsköztársaság 133 napja Etyek községben = Tanácsköztársaság eseményei a bicskei járásban, 1969. 49 – 58 p.

93.

Marton Gyula – Salamon József – Vörös János: A Tanácsköztársaság 133 napja Mány községben = Tanácsköztársaság eseményei a bicskei járásban, 1969. 101 – 107 p.

94.

Csapó Sándor – Faragó Ferenc: A Tanácsköztársaság 133 napjának története Vereb községben = Tanácsköztársaság eseményei a bicskei járásban, 1969. 129 – 132 p.

95.

Bognár László – Márton János – Mészáros Imre: A Tanácsköztársaság 133 napjának története Vértesacsán = Tanácsköztársaság eseményei a bicskei járásban, 1969. 133 – 140 p.

96.

Ágoston Rudolf – Vinszló Gyula: A Tanácsköztársaság 133 napja Vértesbogláron = Tanácsköztársaság eseményei a bicskei járásban, 1969. 141 – 145 p.

97.

Ballai Mátyásné – Kadácsi Tamásné – Rudovics Sándor: Tabajd az 1918-1919. évi forradalmak idején = Tanácsköztársaság eseményei a bicskei járásban, 1969. 117 – 127 p.

98.

Bajkai Géza – Kadácsi Tamásné – Szabó Istvánné: Vál 1918-1919-ben = Tanácsköztársaság eseményei a bicskei járásban, 1969. 73 – 90 p.

99.

Heckenast Gusztáv: Fazola Henrik emlékirata a Diósgyőri Vasmű alapításáról 1777-ből = Technikatörténeti Szemle, VI. 1971 – 1972. 87 – 93 p.

100.

Dr. Szalai Károly: Tolna megye földmunkás-szegényparaszti tömegeinek helyzete és mozgalmai a századforduló táján (1890 – 1907) = Tanulmányok Tolna megye történetéből XI., 1987. 183 – 239 p.

101.

Benda Kálmán: II. Rákóczi Ferenc török politikájának első évei = Történelmi Szemle, 1962. 2. sz. 189 – 209 p.

102.

Gerics József: A Tátony-nemzetségről (Adalékok egy krónikahely értelmezéséhez) = Történelmi Szemle, 1966. 1. sz. 1 – 24 p.

103.

Heckenast Gusztáv: Bécsi svéd követjelentések Magyarországról, 1652 – 1662 = Történelmi Szemle, 1983. 2. sz. 205 – 223 p.

104.

Sáry István: Győr város iskolaügye Vargyas Endre tanfelügyelő működése idején 1872 – 1888 = Tanulmányok Győr és vidéke történetéhez, 1978. 97 – 112 p.

105.

Gecsényi Lajos: Gazdasági és társadalmi változások Győrött a 16-17. század fordulóján = Tanulmányok Győr és vidéke történetéhez, 1978. 5 – 21 p.

106.

Varsányi Péter István: Fejezetek a szabadságharc hódmezővásárhelyi történetéből = Vásárhelyi Tanulmányok, 1977. VII. k., 39 – 56 p.

107.

Szenti Tibor: Küzdelem a vizekkel a vásárhelyi tanyán = Vásárhelyi Tanulmányok, 1977. VIII. k., 73 – 90 p.

108.

Szigeti János: Dr. Makai Ödön Móricz Zsigmond védelmében = Vásárhelyi Tanulmányok, 1977. VIII. k., 135 – 139 p.

109.

Katona Imre: Török Károly népköltészeti gyűjteménye = Vásárhelyi Tanulmányok, 1977. VIII. k., 45 – 55 p.

110.

Varsányi Péter István: A hódmezővásárhelyi nemzetőrség 1848-ban = Vásárhelyi Tanulmányok, 1979. IX. k., 185 – 216 p.

111.

Az 1910-iki népszámlálás eredménye Temesvárott = Városi Közlöny, 1911. jan. 1. sz. 27 – 41 p.

112.

Dr. Szauter Ferenc: A városi kötelező tűzkárbiztosítás = Városi Szemle, 1910. okt. 10. sz., 717 – 725 p.

113.

Anya- és csecsemővédelem a háborúban = Városi Szemle, 1914. okt. 10. sz., 1 – 5. p.

114.

Bognár József: A magyar városok háztartási helyzete = Városok Lapja, 1947. 8. sz., 2 – 7. sz.

115.

Mosonyi Géza: Decentralizált adókezelés és a csekkrendszer = Városok Lapja, 1947. 8. sz., 2 – 5 p.

116.

Bartócz József: A kézművesipari struktúra kialakulása Veszprém megyében a XVI-XIX. században = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1980. 203 – 224 p.

117.

Kiss Ákos: Miskey István, Veszprém várának főkapitánya = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1970. 9. k., 55 – 64 p.

118.

Dr. Szücs Imre: Imrevár krónikája = Veszpérmi Kegyesrend Gimnázium 1937-38. évi értesítőjéből, 1938. 1 – 22 p.

119.

Romhányi Emil: A járási központi irattár megszervezése és feladatai = Levéltári Szemle, 1966. 741 – 573 p.

120.

Péterffy Ida: Kováts Sámuel, Csokonai jó barátja = Studia litteraria: a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Irodalmi Intézetének közleményei, 1973. 137 – 155 p.

121.

Szerényi Imre: Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék közigazgatása II. József korában = Békési Élet, 1972. 1. sz. 133 – 143 p.

122.

Dr. Szatmári Lajos: Az államigazgatási bírságot megállapító jogszabályok törvényi tényállásáról = ACTA, Tomus IV. Fasciculus I. Annus, 1963. 109 – 135 p.

123.

Dr. Berényi Sándor: A demokratikus centralizmus érvényesülése az ipar igazgatásában = ACTA, Tomus IV. Fasciculus I. Annus, 1963. 3 – 20 p.

124.

[Záborszky Miklós]: Baracs = Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13., 1979. 409 – 439 p.

125.

Farkas Gábor: Nagybirtokosok Fejér megyében a török kiűzése után = Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5., 1971. 171 – 176 p.

126.

Ferenc Horváth: Die Stellung Oberwarts in der Komitatsverwaltung = Die Obere Wart, 1977. 253 – 260 p.

127.

Jenei Károly: Pénzintézetek és hitelszervezet a Tanácsköztársaság alatt = Levéltári Közlemények, 1958. 29. évf. 1. sz. 313 – 332 p.

128.

Vitek Gábor: „Sigillum Comitatus Albensis” – „Fejér Vármegye Petsétje” = Levéltári Közlemények, 79. 2008. 101 – 133 p.

129.

Hermann Róbert: A köpködős főhadnagy, a lyukas zsebű százados, az önkényeskedő nemzetőr és a többiek = FONS IV. 1997. 325 – 355 p.

130.

Orbán Sándor: Adalékok a földreform utáni falusi viszonyok tanulmányozásához = Történelmi Szemle, 1966. 1. sz. 85 – 97 p.

131.

Veszely Károly: Igaz-e az, hogy Hunyadi János 1442-ben Mezid Béget nem Szentimre mellett, hanem Szeben alatt verte meg? = Egylet III. évkönyv, [1895.] 1 – 15 p.

132.

Mozsolics Amália: A kisapostagi korabronzi urnatemető = Archaeologia Hungarica, 1942. 1 – 44 p.

133.

Gergely Katalin: Változások Varsány népviseletében = Néprajzi Tanulmányok Varsány Tanulmányok egy észak-magyarországi falu néprajzához. 1978. 201–276. p.

134.

Miskolczi Miklós: Dunai Vasmű 1938 – 1949 = Valóság, 1973. 1. sz. 57 – 65 p.

135.

Dankó Imre: A Hajdúszoboszlói partikuláris iskola = Hajdúszoboszló monográfiája 1973. 467 – 475 p.

136.

Farkas Gábor: Baranyi Ákos 1874 – 1927 = Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5., 1971. 331 – 336 p.

137.

Farkas Gábor: Balogh János 1877 – 1932 = Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5., 1971. 337 – 340 p.

138.

Dr. Tarmbics János, Szabados Gyula: A tej összetételének változása évszakok szerint = Kísérletügyi Közlemények, XXXV. 1962. 148 – 154 p.

139.

Dankó Imre: Hajdúszoboszló megismerésének története = Hajdúszoboszló monográfiája 1973. 7 – 14 p.

140.

Komoróczy György: A városigazgatás 1720-1848 között = Hajdúszoboszló monográfiája 1975. 255 – 296 p.

141.

Domonkos Ottó: Magyarországi kékfestő műhelyek vásári körzetei = [Arrabona], [19-20] 183 – 256 p.

142.

Jenei Károly: Az üzemtörténetírás tárgya és levéltári forrásai = Levéltári Szemle. 1970. 2. sz. 335 – 349 p.

143.

Dr. Dávid Zoltán: Statisztikai adatgyűjtések Magyarországon a XVIII – XIX. században (I.) = Statisztikai Szemle 1965. május, 513 – 524 p.

144.

Dr. Dávid Zoltán: Statisztikai adatgyűjtések Magyarországon a XVIII – XIX. században (I.) = Statisztikai Szemle 1965. június, 625 – 638 p.

145.

Gosztonyi Péter: A népfelkelés Magyarországon 1956-ban = Europaische Wehrkunde, 1988. április, 1 – 13 p.

146.

In Memorian (kishindi Hindy Iván) = Hadak útján, 1990. július – augusztus, 17 – 18 p.

147.

Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917 – 1919 = Levéltári Közlemények 1966. 2. sz., 293 – 343 p.

148.

Európa vonzásában: Emlékkönyv Kosáry Domonkos 80. születésnapjára / szerk. Glatz Ferenc = [l. n.], 1993.- 177 – 191 p.

149.

Zielbauer György: A Vas megyei német anyanyelvű iskolák a második bécsi döntés utáni időszakban = A Szombathelyi Tanárképző Főiskola tudományok közleményei II., 1980. 207 – 220 p.

150.

Szemelvények Koller János adonyi adminisztrátor naplójából a szabadságharc idejéből (1848 – 1852) = A székesfehérvári egyházmegye névtára 1983-ban alapításának 206. évében. Székesfehérvár, 1983. c. kötetből, 1983.- 43 – 62 p.

151.

Másfél évszázados török uralom után Székesfehérvár újra Szabad = Székesfehérvári Egyházmegye jubilumi névtárából, 1988. 47 – 61 p.

152.

A népjóléti miniszter 200,100/1949. N. M. számú rendelete a fertőző betegségek bejelentéséről és nyilvántartásáról = Népegészségügy, 1949. 10. sz.- 11 p.

153.

Madarászné Kajdacsy Ágnes: Egy családkutató kalandozásai a levéltárakban: Anyakönyvön innen – anyakönyvön túl = Turul, 2016. 3. füzet 103 – 109 p.

154.

Bence-hegyi kilátó = Metszet, 2015. márc-ápr., 3 – 40 p.

155.

Császár Elemér: A pálos-rend föloszlatása = Századok, 1901., 1 – 41 p.