Jelenlegi hely

II. világháborús emlékművek (Kápolnásnyék)

Kápolnásnyék – izraelita temető

Avatás: 1989. június 28.

Alkotó: nem ismert

A kápolnásnyéki izraelita temetőben lévő első és második világháborús emlékmű avatására 1989. június 28-án, a deportálások 45-ik évfordulóján került sor. Az emlékmű állításának előzményeiről és az ünnepségről az Új Élet című újságban a következők olvashatóak: „A temető megtisztítását és helyreállítását a helybeli Híd-Társaság, valamint a Kadirna Zsidó Cserkész Csapat fiataljai végezték el társadalmi munkában. Jelentős anyagi segítséget nyújtott a KPM (22 teherautónyi szemét és törmelék elszállításával), a Községi Tanács, az Agrocomplex és a Termelőszövetkezet. A földből előkerült a hajdani zsinagóga egyetlen megmaradt darabja, az első világháborús hősi halottak emléktáblája. Ezt szépen felújították, s ennek mintájára készült az új emléktábla is, amely 101 helybeli zsidó deportálását és mártírhalálát örökíti meg.

Az ünnepség a kápolnásnyéki református templomban előadás-sorozattal kezdődött. Szénási Sándor református lelkész (az ünnepség szervezője) „Izrael népe és a Kijelentés” címmel tartott előadást, majd a helybeli zsidó hitközség történetét ismertette. Ezután Raj Tamás rabbi a Biblia utáni zsidó történelem fő irányelveiről beszélt. Slomo Marom, az izraeli érdekképviseleti iroda vezetője Izrael Állam kialakulásának körülményeit és mai problémáit fejtegette. Végül Fűzfa Júlia operaénekes héber dalokat adott elő nagy sikerrel.

A temetőben, a művészien kialakított új emléktábla tövében ugyancsak Fűzfa Júlia énekelt egy jiddis dalt, majd Raj Tamás rabbi mondott avató beszédet. Gyászima és kadis következett, majd Szénási Sándor lelkipásztor köszönte meg a közreműködők áldozatkész segítségét. A megható ünnepségen — többek között — részt vett Zoltai Gusztáv, a MIOK Kulturális Központjának igazgatója, Oláhné Surányi Ágnes, a Velence- Kápolnásnyéki Tanács elnöke, Ferenc József, a helyi KPM vezetője, községi elöljáró, valamint több egyházi személy és teológus.[1]

Szénási Jonathan Sándor a nyolcvanas években Kápolnásnyéken gyakorolta lelkipásztori hivatását, amikor is felfigyelt arra, hogy helyi gyerekek a zsidó temetőbe mentek játszani. Nem hagyta nyugodni a temető elhanyagolt volta, ezért támogatókat keresett a rendbetételére, sőt, a temető bejáratától pár méterre álló téglaoszlopokkal kerített emlékfal szintén a két keze munkája. A kilencvenes évektől önkéntes zsidó fiatalok is segítettek neki nyaranta a tennivalókban. A református tiszteletes 2000 óta a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet börtönlelkésze, szervezésében pedig a baracskai fogvatartottak is jöttek évente kétszer egy-egy napra a temetőt rendbe tenni.[2]

A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány a Civil Alap – 2014 pályázati program támogatásával helyreállította a kápolnásnyéki zsidó temetőt, illetve az első világháború és a holokauszt zsidó áldozatainak emlékfalát a holokauszt 70. évfordulójára. A helyreállításra azért volt szükség, mert az eltelt évtizedekben a kápolnásnyéki zsidó temető és az ott található, az első világháború és a holokauszt zsidó áldozatainak emlékfala jelentős állagromláson ment keresztül.

2015-ben, a több hónapon keresztül zajló rekonstrukciós munkák eredményeként helyreállították és restaurálták a temetőben található 124 sírt. A sírkövek visszakerültek eredeti helyükre, a kettétört, vagy megrongálódott sírokat pedig eredeti állapotuknak megfelelően állították helyre. A pályázati forrásnak köszönhetően kerítés épült a temető köré, amely így már egyértelműen elhatárolja a területet a szomszédos telkektől. A parcellák között az út ismét járható, megtörtént a kertrendezés is. A temető bejáratánál található két emléktáblát szintén helyreállították, a rajtuk lévő feliratok ismét olvashatóak. A bejárati frontra, az emléktáblák elé pedig kovácsoltvas kerítés épült, és térkő burkolatot fektettek le.[3]

Jegyzetek

  1. [1] Új Élet. 1989. augusztus 15. 4. p.

  2. [2] https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/mazsihisz-hirek/baracskai-rabok-jovateteli-munkaja-zsido-temetoben 2020. december 17.

  3. [3] http://www.vtka.hu/docs//vtka_kiadvany.pdf 2020. december 17.

 

Fejér Megyei Hírlap. 1989. június 29. 8. p

Új Élet. 1989. augusztus 15. 4. p.

A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány alkalmi kiadványa, harmadik, bővített kiadás. 2019. 16. p.