Inter folia fructus... Ybl Miklós a levéltárakban

A keddi Levéltári Délutánon Csutiné Schleer Erzsébet építész, műemlékvédelmi szakmérnök Ybl Miklósra (1814–1891) vonatkozó tíz éves kutatásának eredményeit mutatta be a résztvevők számára, különös tekintettel a mester székesfehérvári tevékenységére. Ybl a historizmus európai jelentőségű képviselőjének számít, hazánk egyik leghíresebb építésze. Fő művei közé sorolandó a Magyar Állami Operaház, a Fővámház (ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete), a Várkert Bazár, a Szent István-bazilika és a fóti Szeplőtelen fogantatás templom.

Bödő István igazgató úr felvezetése után megismerhettük a kutató legújabb eredményeit Ybl és Székesfehérvár kapcsolatáról. Az osztrák eredetű Ybl család (Übl, Ibli és Ibel alakban is előfordul) Domokos nevű tagja 1735-ben Székesfehérvár polgárai közt szerepelt. Ybl maga is itt töltötte diákéveit (a Ciszterci-rend Szent István Gimnáziumában tanult, csak ezután került Bécsbe) és felnőtt éveiben is megfordult a városban. Az alábbi bejegyzésben egy kis összefoglalót szeretnénk megosztani az elhangzottakról azok számára, akik nem tudtak ellátogatni a rendezvényre. Az előadásról a Fehérvár Tv felvételt is készített, amely hamarosan szintén elérhető lesz a közönség számára.

Lovag Ybl Miklós György Ignác Székesfehérváron született 1814. április 6-án, Ybl Miklós kereskedő és Eiman Anna harmadik gyermekeként (a házaspának hat gyermeke volt, közülük hárman élték meg a felnőtt kort). Ybl születési helyének pontos meghatározása képezi Csutiné egyik kutatási témáját. A korábbi teóriák szerint a család Fazekas utcai házában született (itt volt az édesapa üzlethelyisége). Valószínűbb, hogy Yblné a család belvárosi, a mai Városház tér 3. szám helyén álló ingatlanában (Székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola) hozta világra fiát. Ezt a tézis erősíti az a tény is, hogy a keresztelés a belvárosban zajlott és a keresztanya is itt élt.

Az előadó számos fehérvári épületet megvizsgált az elmúlt években, amelyek vélhetően Ybl közreműködésével létrejött alkotások, ehhez levéltári kutatásokat, tervrajzelemzéseket és helyszíni bejárásokat is készített. Véleménye szerint Ybl Miklós keze nyomát viseli a Vörösmarty tér több ingatlana, így a Vörösmarty tér 10., a 8. és a 6. szám, továbbá a Zichy liget 4. (Karl-ház) és az Országzászló tér 1. (az Országzászló patikát is magába foglaló épület). A történelmi belváros határain túl a Csutora temető 1862-ben épült temetőkápolnája és az öreghegyi Máriavölgy 82. szám alatti épület is összefüggésbe hozható a nagy alkotóval. A kápolna esetében Csutiné megtalálta a temetőtársulat 1862. március 23-ai bejegyzését Ybl felkérésére vonatkozóan.

A levéltár épületével kapcsolatban is új információval tudott szolgálni. Elmondása szerint a levéltár kutatótermének ablakából gyakran szemlélte az Ybl stílusát idéző épületrészletet és kíváncsi lett a történetére. A vármegyei levéltár iratai között nem találta meg azt, amit keresett, így az egyházmegyei levéltári gyűjteményhez fordult, hiszen a levéltár épülete egykor egyházi oktatási intézményként szolgált. A Szent István tér 2. szám alatti épületrészben működött egykor a Királyhegyi Farkas Ferenc által alapított Ferenc József Nőnevelő Intézet.

Csutiné tisztában volt azzal, hogy gyakran több gyűjteményben is érdemes kutatómunkát folytatni, mivel lehetnek átfedések egyes intézmények gyűjtőkörében (bővebben a fehérvári közgyűjteményekről: https://mnl.gov.hu/mnl/fml/hirek/gondolatok_szekesfehervar_kozgyujtemenyeirol_egy_1872_evi_alapszabaly_kapcsan). Az udvart díszítő előtetőkről a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár őrizetében lévő iratok között talált adatot. A Ferenc József Nőnevelő Intézetre vonatkozó dokumentumok között szerepelt egy, az udvari szárny építésére vonatkozó dokumentum, amelynek aláírói közt egy „Y.” szignó is szerepelt. A kutató feltevése szerint Ybl Miklós aláírása lehet, hipotézisének megerősítéshez tovább folytatja a kutatómunkát. A tervek szerint eredményeit önálló kötetben és előadás formájában is közzéteszi.

A színvonalas és rendkívül színes előadás az idei Levéltári Délután sorozat első eseménye volt. A következő Levéltári Délután során igyekszünk hasonlóan izgalmas témával invitálni az érdeklődőket. Soron következő vendégünk, Zichy Mihály május közepén érkezik és gróf Zichy József utazásait, illetve a felmenőjéről írt azonos című könyvét mutatja be. A részletekkel hamarosan jelentkezünk.