Nyolcvan éve született Kruzslicz István Gábor, korábbi hódmezővásárhelyi levéltárigazgató

2024. szeptember 12-én töltötte be nyolcvanadik életévét a Hódmezővásárhelyi Levéltár korábbi vezetője, dr. Kruzslicz István Gábor. Számos helytörténeti kiadvány publikálása mellett nevéhez fűződik az egyszerre tudományos műhelyként és hivatalként működő modern archívum megszilárdítása: a városban található szervekkel történő kapcsolatfelvétel, az iratátvételek megszervezésével és megvalósításával a levéltári gyűjtőkör kibővítése, valamint (ami talán a legfontosabb) az archívum átköltöztetése a városházáról a Bajcsy-Zsilinszky utcán található, egykori gazdaházból levéltári célokra átalakított épületbe.

Kruzslicz István Hódmezővásárhelyen született, Kruzslicz Péter és Szombati Julianna gyermekeként. A Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett 1962-ben, majd a József Attila Tudományegyetemen tanult, ahol orosz-történelem szakos középiskolai tanárként érdemelte ki diplomáját. 1979 és 1981 között a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán rajztanári képesítést is szerzett. Doktori értekezését Szegeden védte meg 1982-ben.

Első munkahelye a Németh László Városi Könyvtár volt, ahol rövid ideig könyvtárosként dolgozott. 1969 és 1979 között a Szántó Kovács János Kollégium nevelőtanára, ill. a Frankel Leó Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola óraadó tanára. Az 1979/80-as tanévben a Bethlen Gábor Gimnázium tanára.

Az 1980-as esztendő fordulópontot jelentett István életében, mert ekkor került át a levéltár kötelékébe. Először – 1986-ig – Szegeden, a Csongrád Megyei Levéltár központi archívumában dolgozott, majd Herczeg Mihály vásárhelyi levéltárvezető nyugdíjba vonulása után Kinevezték a Hódmezővásárhelyi Levéltár igazgatójává. Ekkor vette kézbe a Hódmezővásárhely története című újabb monográfia szerkesztésének ügyét, és munkájában barátai és alkotótársai, Kovács István és Szigeti János segítették, akikkel a későbbiekben együtt szerkesztették és adták közre a Vásárhelyi Téka sorozat köteteit, vagy éppen a Szeremlei Társaság évkönyveit.

A rendszerváltozást követő években sikerrel oldotta meg a levéltárra háruló feladatokat. Az archívum 1992-ben átköltözött a városházáról a Bajcsy-Zsilinszky utca 25. szám alá, és ami fontos: az iratok számára is biztonságos raktár létesült ebben az épületegyüttesben. A levéltári munka színvonalát nagyban emelte azzal, hogy beindította a városban található szervektől a maradandó értékű iratok átvételét: az önkormányzat és intézményei mellett a rendőrség, a tűzoltóság, a kórház, az iskolák, a vállalatok, a szövetkezetek, vagy éppen egyes jelesebb személyek iratai kerültek az archívumba. Ennek nyomán jelentős fondszerkesztési tevékenység is kialakult. A szervellenőrzések is állandósultak Kruzslicz István két évtizedes, 2006 végéig tartó igazgatósága alatt. Az egyes levéltári munkafolyamatokban Kmetykóné Baráth Ildikó, Makó Imre és Varsányi Attila nyújtotta számára a legtöbb segítséget. 

Ugyancsak neki köszönhető, hogy a Hódmezővásárhelyi Levéltár 1997 óta rendelkezik könyvkötőműhellyel, amelyben a könyvkötő kollégák mind a mai napig elvégzik a megyei levéltári hálózat által Vásárhelyre küldött levéltári kötetek újra kötését, esetenként restaurálását, melynek eredményeként a megújult könyveket ismét sokáig lehet használni.

A Hódmezővásárhelyi Levéltár átadása, 1992. Balról jobbra: Blazovich László, a CSML igazgatója,

Kálmán Attila (1938–2015) államtitkár és Kruzslicz István Gábor vásárhelyi levéltár-igazgató

 (MNL CSCSVL HL Fényképek gyűjteménye)

Számos kiállítást is szervezett a levéltárban, illetve a társintézményekkel (könyvtár, múzeum) együttműködve. A levéltárban 2018-ig volt látható a Vásárhely a századfordulón című kiállítás, amelyet a több mint negyedszázad alatt rengetegen láttak és fejezték ki elismerésüket. A Szeremlei Sámuel Emlékkiállítás, amelyet szintén Kruzslicz István hozott létre, ma is megtekinthető. Ugyancsak neki köszönkető, hogy a rendszerváltozás idején Kaáli Nagy György, a hajdani köztársasági mozgalom vezetőjének fia a Hódmezővásárhelyi Levéltárnak adományozta édesapja hagyatékát, amelyből a levéltár-igazgató és munkatársai létrehozták a Dr. Nagy György Emlékszobát, amely 2018-ban, technikai okok miatt átalakításra került.

Kruzslicz István Gábor kiemelkedő levéltárosi és helytörténészi munkáját elismerte a város, amelyért sokszor éjt nappallá téve dolgozott. 1992-ben, több helytörténész alkotótársával Pro Urbe-díjat kapott, két évtizeddel később Signum Orbis Honorantis kitüntetésben részesült. Helytörténeti munkássága rendkívül jelentős: mintegy 200 publikációja (könyv, könyvrészlet, tanulmány, cikk) jelent meg. Nemcsak Hódmezővásárhelyről írt, hanem a megye más településeinek történetéhez is írt fejezeteket, pl. Algyő, Csongrád, Makó, Mártély). Sokoldalúságát jellemzi, hogy az általa szerkesztett kiadványok többségében a képanyagot is maga szerkesztette. Ezen kívül számtalan kiadványt nézett át szakmai szemmel, valamint észrevételeivel, javaslataival segítette a hozzá forduló szakdolgozókat, vagy doktori értekezést készítőket.

Főbb művei:  

A mezőváros fejlődése a visszatelepülés után. In: Hódmezővásárhely története I. A legrégibb időktől a polgári forradalomig. Főszerk.: Nagy István. Hmvhely, 1984. 377–448. 

Csongrád város mezőgazdasága és lakosainak helyzete II. József kataszteri felméréseinek tükrében. In: Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből XII. Szeged, 1988. 17–46.

A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár 100 éve 1889–1989. Hmvhely, 1989. (Társszerk. Szigeti Jánossal)

Adatok Hódmezővásárhely városigazgatásának történetéhez, 1848–1873. In: Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből XIV. Szeged, 1989. 221–254.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármesterének jelentései, 1990–1996. (Társszerk. Kovács Istvánnal és Szigeti Jánossal)

Hódmezővásárhely története II. A polgári forradalomtól az őszirózsás forradalomig 1848–1918. Főszerk.: Szabó Ferenc. Hmvhely, 1993. (Társszerk. Kovács Istvánnal és Szigeti Jánossal)

Várospolitika, közigazgatás; Urbanizáció; Közlekedés és szállítás. In: Hódmezővásárhely története II. A polgári forradalomtól az őszirózsás forradalomig 1848–1918. Főszerk.: Szabó Ferenc. Hmvhely, 1993. 377–488.

(Kovács Istvánnal:) Ötvenéves az Apolló Cipőipari Szövetkezet. Hmvhely, 1995.

Vásárhelyi Téka 1–17. kötetek, 1993–2006. (Társszerk., társszerző Herczeg Mihállyal, Kovács Istvánnal, Szigeti Jánossal és másokkal)

A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyvei 1996–2004. (Társszerk. Herczeg Mihállyal, Kovács Istvánnal és Szigeti Jánossal, társszerző 2008-ig)

Mártély. Szerk. Blazovich László. Bp., 2000. (Társszerző Herczeg Mihállyal).

Hódmezővásárhely Törvényhatósági Jogú Város történeti almanachja 1873–1950. Szerk. Kovács István. Hmvhely, 2003. (Társszerző Herczeg Mihállyal, Makó Imrével és Varsányi Attilával)

A városháza. Hmvhely, 2007. (Társszerző Kovács Istvánnal, Nagy Imrével és Szigeti Jánossal)

Halászat. In: Hódmezővásárhely néprajza. Főszerk. Novák László Ferenc. Hmvhely, 2015. 215–273.

Urbanizáció. In: Hódmezővásárhely története III. A forradalmak időszakától a tanácsrendszer létrejöttéig. Szerk. Makó Imre, Marjanucz László. Hmvhely, 2019. 1095–1186.

Hódmezővásárhelyi levéltárosok az archívum udvarán 2004-ben, dr. Szabó Ferenc felvételén.

Balról jobbra: Makó Imre, Lőkös Sándorné, Herczeg Mihály (1926–2011), Kruzslicz István Gábor,

Makai András (1943–2019) könyvkötőmester, Nagy Jenőné, Kmetykóné Baráth Ildikó és Varsányi Attila

(MNL CSCSVL HL Fényképek gyűjteménye)

Kruzslicz István képzőművészként is maradandót alkot: több kiállításon mutatta be szobrait és festményeit. Hódmezővásárhely mellett például Szegeden, Szolnokon, illetve Balatonföldváron is megtekinthették munkáit az érdeklődők.

Kedves Pista! Születésnapod alkalmából sok boldogságot, jó egészséget, valamint töretlen alkotókedvet kívánnak egykori alkotó- és munkatársaid.

                 Presztóczki Zoltán