Az Ágoston Téri (Budai Külvárosi) Elemi Népiskola építési dokumentumai (1884–1885)

Az Ágoston Téri (Budai Külvárosi) Elemi Népiskola építési dokumentumai (1884–1885)

Az iskola 1885. július 31-én nyitotta meg kapuit Budai Külvárosi Elemi Népiskola néven. Jogelőd intézménye a Sörház Utcai Elemi Népiskola volt.

Az ún. Budai városrészben már az 1830-as évektől tartott fenn elemi iskolát a római katolikus egyház. Első épülete a Bástya és a Sörház utcák találkozásánál volt. Ez idővel szűkösnek bizonyult, helyén 1858-ban új épület nyílt (5 tanteremmel), melyet Sillay János ajándékozott a városnak iskolaalapítás céljából. 1868-ban az országgyűlés törvényben szabályozta a magyar népoktatást (Eötvös-féle népiskolai törvény), amely előírta minden 6-12 éves leány- és fiúgyermek tankötelezettségét, meghatározta a népiskola működését, tantárgyait és kötelező óraszámát. A törvény országszerte új iskolák építését tette szükségessé.

A Sörház utcai iskolának 1873-ban új részlege nyílt a közeli Felsővámház utcában, amely 1881-től önálló intézményként működött, Felsővámház Utcai Elemi Népiskola néven. Az iskola az Ágoston tér 6. sz. alatti épületbe 1885-ben költözött, immáron Budai Külvárosi Népiskola néven. Az új épület terveit az iskolaszék 1884. július 5-én hagyta jóvá, tehát egy év leforgása alatt elkészült a háromszintes, 16 tantermes, igazgatói lakással ellátott, erős falú, és esztétikai szempontból szép iskola a régi Herbert-féle vízimalom helyén, 62 540 Ft költséggel. A földszinten az óvoda, az első emeleten a leányosztályok és a tanítói lakás, míg a második emeleten a fiúosztályok kaptak helyet. Az épület alaprajzi elrendezése „U” alakú, így egy belső és egy külső udvart is sikerült kialakítani. (A párhuzamos épületszárnyak közötti udvarrészt 1926-ban részben lefedték.)

1885-ben négy leány- és négy fiúosztály indult. Az 1891/1892-es tanévtől az iskola 6 osztályossá bővült. A tanév a beiratkozások utáni napon ünnepélyes istentisztelettel kezdődött, majd az évet mise zárta. Az iskolát 1911-ben – számos pécsi iskolával együtt – államosították, az intézmény ekkor veszi fel az Ágoston Téri Állami Elemi Népiskola nevet. A két világháború között egy rövid időre az iskola két részre szakadt. 1926 és 1931 között külön létezett az ún. Ágoston Téri Elemi Leányiskola, illetve az Ágoston Téri Elemi Fiúiskola. A második világháború megzavarta az iskola életét. A tanítás szünetelt, az épületet katonai célokra használták. A berendezés nagy része megrongálódott vagy teljesen elpusztult.

A háború befejeződése után az intézmény új nevet kapott: Ágoston Téri Állami Általános Fiú- és Leányiskola. Ezt később leegyszerűsítették Ágoston Téri Általános Iskolává. Az épületet 1974–1976 között korszerűsítették, felújították. 1989-ben kibővült a külső udvar, melyet a történelmi belvároshoz illő kőkerítéssel vettek körül. Az Ágoston Téri Általános Iskola 2007-ben megszűnt. 2010-től az épületben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága kapott helyet.

A dokumentumok tárolási helye és levéltári jelzete: Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára, Rét utcai részleg. MNL BaML XV. 1. b. 261. Pécs Város Tervtára, Ágoston Téri Elemi Népiskola

Ajánlott források és irodalom:

MNL BaML VIII. 191. Pécsi Ágoston Téri (Budai Külvárosi, Mindenszentek, Sörház Utcai) Elemi Népiskola iratai 1869–1950, 2,29 ifm. (Király utcai részleg)

BENKŐ Erika–MITZKI Erzsébet–RADÓ Éva (Szerk.): Iskola az Ágoston téren. Jubileumi Évkönyv 1885–2005. Pécs, 2005.

KULT László: Ágoston Téri Általános Iskola. In: Pécs Lexikon I. kötet, Főszerk.: Romváry Ferenc, Pécs, 2010.

STELCZ István: Községi és állami elemi népiskolai építkezések Pécsett 1868 és 1931 között. In: Pécsi Szemle 2006. tél, Főszerk.: Romváry Ferenc, Pécs, 2006.

Kult László

mb. megyei levéltár-igazgató, főlevéltáros

Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára